Teljesült a modern cionizmus atyja, Herzl Tivadar végakarata: két gyermekének földi maradványait is elhelyezték hamvai mellett a róla elnevezett jeruzsálemi hegyen létesített temetőben.
A pesti születésű Herzl, a cionista mozgalom alapítója 1904-ben halt meg, s azt kérte végakaratában, hogy a leendő zsidó hazában helyezzék el hamvait és családtagjainak földi maradványait.
Egy évvel a zsidó állam létrejötte után, 1949-ben Izraelbe szállították hamvait. Szülei és nővére mellette vannak eltemetve, két gyermekének odatemetését azonban sokan tartósan ellenezték Izraelben, mert úgy vélekedtek, hogy Hans és Paulina Herzl élete és halála ellentétes volt a cionista eszményekkel.
Az ortodox zsidó vallási törvény tiltja, hogy nem zsidók földi maradványait zsidó temetőkben helyezzék el. Hasonlóképpen tiltja az öngyilkosok maradványainak zsidó temetőkben való elhantolását is. Herzl Tivadar két gyermeke közül a fiatalabb, Hans áttért a keresztény hitre, és önkezével vetett véget életének, tehát rá mindkét okból vonatkozna a tilalom. Paulina esetében nem bizonyos, de sokak által feltételezett az öngyilkosság: a hivatalos halottkémi jelentés szerint gyógyszer-túladagolás következtében vesztette életét. Mindketten egy franciaországi sírkertben voltak eltemetve korábban.
Izraeli rabbik nemrégiben olyan határozatot hoztak, amely szerint mégis megengedhető Hans és Paulina Herzl földi maradványainak izraeli földben, zsidó temetőben való elhelyezése. Megállapították, hogy röviddel öngyilkossága előtt Hans visszatért a zsidó hitre, így legalább az egyik akadály elhárult ezzel. Paulinát nem mentették fel ugyan az öngyilkosság gyanúja alól, de úgy foglaltak állást, hogy akkor sem róható fel neki tette, ha valóban önmaga oltotta ki életét, mivel lelki beteg volt.
Ehud Olmert miniszterelnök mondott beszédet a jeruzsálemi újratemetésen, és a televízió egyenes adásban közvetítette a szertartást.
Herzl Tivadar 1860-ban született Pesten. 1878-ban családjával Bécsbe költözött. Jogi diplomát szerzett, de tanult szakmáját sohasem gyakorolta. Újságíró lett, és egészen 1904-ben bekövetkezett haláláig a Neue Freie Presse munkatársa volt. Elképzelhetetlennek tartotta az asszimilációt mindaddig, amíg létezik az antiszemitizmus, ezért okvetlenül szükségesnek tartotta egy zsidó állam létrehozását. „A zsidó állam” című 1896-os röpiratával elméleti alapvetését adta a modern politikai cionizmusnak.
Herzl európai politikusokat, pénzembereket mozgósított a zsidó állam létrehozásának támogatására, s 1897-ben megszervezte az első cionista világkongresszust. 1898-ban megválasztották az akkor megalakult Cionista Világszervezet elnökévé. Die Welt címmel német nyelvű cionista lapot indított Bécsben.
BreuerPress-info
Egy évvel a zsidó állam létrejötte után, 1949-ben Izraelbe szállították hamvait. Szülei és nővére mellette vannak eltemetve, két gyermekének odatemetését azonban sokan tartósan ellenezték Izraelben, mert úgy vélekedtek, hogy Hans és Paulina Herzl élete és halála ellentétes volt a cionista eszményekkel.
Az ortodox zsidó vallási törvény tiltja, hogy nem zsidók földi maradványait zsidó temetőkben helyezzék el. Hasonlóképpen tiltja az öngyilkosok maradványainak zsidó temetőkben való elhantolását is. Herzl Tivadar két gyermeke közül a fiatalabb, Hans áttért a keresztény hitre, és önkezével vetett véget életének, tehát rá mindkét okból vonatkozna a tilalom. Paulina esetében nem bizonyos, de sokak által feltételezett az öngyilkosság: a hivatalos halottkémi jelentés szerint gyógyszer-túladagolás következtében vesztette életét. Mindketten egy franciaországi sírkertben voltak eltemetve korábban.
Izraeli rabbik nemrégiben olyan határozatot hoztak, amely szerint mégis megengedhető Hans és Paulina Herzl földi maradványainak izraeli földben, zsidó temetőben való elhelyezése. Megállapították, hogy röviddel öngyilkossága előtt Hans visszatért a zsidó hitre, így legalább az egyik akadály elhárult ezzel. Paulinát nem mentették fel ugyan az öngyilkosság gyanúja alól, de úgy foglaltak állást, hogy akkor sem róható fel neki tette, ha valóban önmaga oltotta ki életét, mivel lelki beteg volt.
Ehud Olmert miniszterelnök mondott beszédet a jeruzsálemi újratemetésen, és a televízió egyenes adásban közvetítette a szertartást.
Herzl Tivadar 1860-ban született Pesten. 1878-ban családjával Bécsbe költözött. Jogi diplomát szerzett, de tanult szakmáját sohasem gyakorolta. Újságíró lett, és egészen 1904-ben bekövetkezett haláláig a Neue Freie Presse munkatársa volt. Elképzelhetetlennek tartotta az asszimilációt mindaddig, amíg létezik az antiszemitizmus, ezért okvetlenül szükségesnek tartotta egy zsidó állam létrehozását. „A zsidó állam” című 1896-os röpiratával elméleti alapvetését adta a modern politikai cionizmusnak.
Herzl európai politikusokat, pénzembereket mozgósított a zsidó állam létrehozásának támogatására, s 1897-ben megszervezte az első cionista világkongresszust. 1898-ban megválasztották az akkor megalakult Cionista Világszervezet elnökévé. Die Welt címmel német nyelvű cionista lapot indított Bécsben.
BreuerPress-info
