Besáláh hetiszakasz 6. kommentár, 5786. Svát 12.

Napi Tóra, hétvége

Besáláh hetiszakasz 6. kommentár, 5786. Svát 12.

Darvas István

Besáláh hetiszakasz 6. kommentár, 5786. Svát 12.

Az ámálék elleni csata dinamikájáról szólva a Tóra azt írja: „És mikor Mózes fölemelte a kezét, akkor erősebb volt Izrael, de mikor leeresztette kezét, akkor erősebb volt ámálék” (17:11). A Misna kérdezi: Mózes kezei nyerték meg a háborút, amikor felemelte őket? (Ros Hasana 3:8) Nem, hanem amikor Izrael „feltekintett”, és szívét az Ég felé rendelte, győzött. Ennek kapcsán jegyzi meg a volozsini Rabbi Háim: az ámálék támadása alapvetően istenkáromlás volt, az volt a cél, hogy bizonyítsák önmaguknak és a világnak: Isten „nem legyőzhetetlen”. Egyértelmű, hogy minden ilyen kísérlet kudarcra van ítélve, de azt nem magyarázza meg, hogy mit számított Mózes felemelt vagy leengedett keze. Az egyik válasz szerint alantas támadások esetén sem szabad/érdemes pánikba esni, hanem meg kell találni a megfelelő fókuszt: nem a saját félelemre kell nézni, hanem az isteni ügyre. Amikor őseink Mózes kezének mozgását figyelve felemelték szemeiket az égre, akkor nem rossz érzéseikkel, hanem Istennel voltak elfoglalva. Talán ma is ez a kulcs: a figyelem megfelelő iránya dönt sorsokról, egyénileg és közösségileg is.