„A fogságban lévő lányoknak nincs idejük” mondta David Barnea, a Moszad kémszolgálat igazgatója

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.07.20.Erősödik a világban az antiszemitizmus, ám szerencsére, a zsidó közösség Magyarországon érezheti magát a legnagyobb biztonságban, jelentette ki Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam magyarországi nagykövete a Heti TV-ben.

Nem utaztak kevesebben a nagy melegben a MÁV-on, a vasutat viszont megviselte a nagy meleg.

„A fogságban lévő lányoknak nincs idejük” mondta David Barnea, a Moszad kémszolgálat igazgatója,

Donald Trump elnöksége idején Moszkva és Washington a szankciók dacára párbeszédet folytatott – mondta Szergej Lavrov New Yorkban.

Belföldi hírek:

Erősödik a világban az antiszemitizmus, ám szerencsére, ahogy ezt a felmérések is igazolják, a zsidó közösség Magyarországon érezheti magát a legnagyobb biztonságban, jelentette ki Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam magyarországi nagykövete a Heti TV Pirkadat című műsorában. Hozzátette, ez többek között a kormány zéró tolerancia politikájának is köszönhető. A diplomata egy másik felmérésre is hivatkozott, amely azt mutatta ki, hogy Európában Magyarországon és Olaszországban érhet a legkevésbé inzultus egy olyan embert, aki láthatóan zsidó módon öltözködik. Izrael Hamasz általi megtámadása kapcsán a nagykövet hangsúlyozta, a zsidó állam képviselői már évekkel ezelőtt is felhívták a figyelmet arra, hogy az ENSZ és az EU által nyújtott támogatások nem arra kerülnek felhasználásra, mint amire szánták azokat. Hangsúlyozta, ellenőrizni kellett volna a Gázának nyújtott segélyek felhasználását. Egyébként történtek is erre kísérletek, ám a jelentések valahogy nem kerültek napvilágra. A nagykövet kifejtette azt is, Izraelnek a kommunikációs térben is harcolnia kell az igazáéért. Egyrészt az álhírekkel kell felvennie a küzdelmet, másrészt azokkal is, akik úgy üdvözlik a Hamasz támadását, hogy se nem arabok, se nem muszlimok, egész egyszerűen Izrael ellen vannak. A nagykövet arról is beszélt, hogy valóban békére lenne szükség, kiemelve a diplomácia fontosságát, hiszen mint hozzátette, a párbeszédre, a kommunikációra, a személyes viszonyokra nagy szükség van. A diplomata szerint ezért is fontosak a magyar miniszterelnök elképzelései is. Végezetül az Ábrahám egyezményekről azt jegyezte meg a nagykövet, hogy ezek életben vannak, bár az is igaz, hogy a háború miatt kevesebb figyelmet kapnak.

Már csaknem 2000 embernek nyújtott segítséget a vöröskereszt Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálata – közölte a szervezet. Azt írták, hogy a 2007 óta működő szolgálat idén 13 település 19 strandján, strandonként két önkéntessel biztosítja a sebesülések és rosszullétek ellátását augusztus 20-ig. Az ügyeletes elsősegélynyújtók feladata a tóban vagy a parton történt sérülések, rosszullétek szakszerű ellátása, nagyobb sérülés, betegség esetén a mentő hívása és a beteg állapotának stabilizálása, szükség esetén az újraélesztés megkezdése – hangsúlyozta Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója a közlemény szerint. Hozzátették, hogy a vöröskeresztes 300 önkéntes a parton teljesít szolgálatot. „A szezonokban megszokott, összesen két-háromezres esetszám az idei rendkívüli forróság miatt növekedni fog” – fogalmazott Kormos Ádám, a Magyar Vöröskereszt ifjúsági szakmai vezetője a közleményben. Hozzátette, a csaknem 2000 esetszám kiemelkedően magas, tavaly a nyolc turnus alatt 2368 esetben kellett elsősegélyt nyújtani.

Nem utaztak kevesebben a nagy melegben a MÁV-on, a vasutat viszont megviselte a nagy meleg: tíz nap alatt tízezernél is több járat késett, közel 500 pedig el sem indult. De a Volánbusznál is előfordult olyan járat, amin a nagy melegben 30 százalékkal többen utaztak. A hőségriadó első tíz napjában, a július 5-től 15-ig tartó időszakban több mint 35 ezer járat indult el a MÁV-nál, ezek több mint 70 százaléka közlekedett pontosan, vagy kevés késéssel. Az elmúlt napokban sok vonattal közlekedő tapasztalhatott jelentős késéseket, amit sok esetben klíma nélküli szerelvényeken kellett a forróságban kivárni. Ennek kapcsán a MÁV vezérigazgató-helyettese azt mondta: nem véletlenül kérték, hogy aki teheti, halassza el az utazását. A közlekedési vállalat jelezte azt is, hogy a régi szerelvények miatt rossz a helyzet a vonatokon. Azonban hiába a MÁV kérése, nem tapasztaltak jelentős utasszám-csökkenést. Az Eger és Balaton felé tartó járatokon ráadásul még 10-30 százalékos növekedést is tapasztaltak.

Külföldi hírek:

„A fogságban lévő lányoknak nincs idejük” mondta David Barnea, a Moszad kémszolgálat igazgatója a héten a kabinetülésen, melynek részletei kiszivárogtak a médiának. Az Ynet arról számolt be, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök ugyanezen a találkozón azt mondta, hogy ,,a túszok szenvednek, de nem halnak meg”, a kijelentés felháborodást váltott ki az túszok családjainak körében. A megbeszélésen a Moszad vezetője hallgatólagosan bírálta a kormányfő egyik új követelését a tűzszüneti tárgyalások részeként, mondván: ,,Sok hetet vesz igénybe egy olyan mechanizmus megtalálása, amely megakadályozza a fegyveresek visszatérését a Gázai övezet északi részére. A fogságban lévő lányoknak nincs ideje” – jelentette ki.

Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter szokás szerint a Templom-hegyre látogatott, ahol kijelentette: „Azért jöttem ide, Izrael állam legfontosabb helyszínére, hogy imádkozzam a túszokért és visszatérésükért, de önkényes alku, megadás nélkül.” „Imádkozom és keményen dolgozom, hogy a miniszterelnöknek legyen ereje nem engedni, és továbbra is a győzelmet folytatni, növelni a katonai nyomást, elzárni az üzemanyagot, győzni!” Palesztin jelentések szerint a rendőrség Ben-Gvir látogatásának végéig minden belépést megakadályozott a helyszínre. A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helye, az első és a második templom helyszíne. Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen. Az al-Aksza mecset az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegy déli oldalán található, nem messze az aranykupolás Sziklamecsettől.

A bejelentés, miszerint Joe Biden amerikai elnök COVID-19-re pozitív lett a tesztje, arra kényszerítheti, hogy átütemezzék vagy lemondják a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel hétfőre tervezett találkozójukat. Netanjahu július 24-én az amerikai kongresszus együttes ülésén tart beszédet. Bár sem a Fehér Ház, sem a miniszterelnöki hivatal nem erősítette meg, hogy Biden-Netanjahu találkozóra kerülne sor, a hírek szerint július 22-re terveztek egy találkozót az Ovális Irodában. De mivel Biden a hét közepén kapott pozitív diagnózist, a protokollok valószínűleg nem teszik lehetővé, hogy hétfőre visszatérjen a Fehér Házba. Biden időközben szülőföldjére, Delaware-ba utazott. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában elmondta, hogy Biden „a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) tüneteket mutató egyénekre vonatkozó útmutatása szerint önizolációt fog végezni”, megjegyezve, hogy az elnök PCR-tesztet fog végezni státuszának megerősítésére, mivel „enyhe tünetekkel”, köztük felső légúti nehézségekkel küzd.

Források a Gázai övezetben azt nyilatkozták a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónak, hogy hat nappal a merényletkísérlet után egyre nagyobb az esélye annak, hogy a Hamász terrorszervezet katonai szárnyának vezetője, Mohamed Deif megsérült a szombati támadásban, és úgy tűnik, valóban az épületben tartózkodott a támadás idején. Ugyanezen források szerint már ki is jelölték Deif utódját, ha kiderülne, hogy valóban likvidálták. Az utód, akit a Hamász gázai katonai szárnyának élére jelöltek ki, a Gáza Dandár parancsnoka – Izz ad-Dín Haddad. Hadad és Mohamed Shabana, a Rafah Dandár parancsnoka, a két dandárparancsnok, akiket nem likvidáltak a háború alatt. Haddad a ,,szellem” becenevet kapta, mivel az izraeli hadseregnek nem sikerült megölnie a háború alatt. A háború alatt Hadadot kinevezték a Gázai övezet északi parancsnokává. A szervezet katonai ágának egyik vezető tagja. Gázaváros Tel al-Hawa negyedében élt, és az elmúlt évtizedben több merényletet is túlélt.

Moszkva nem kapott semmilyen reagálást a nyugati országoktól Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai békejavaslataira, de ismeri a nyilvános válaszokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a héten újságíróknak. „Voltak válaszok, sőt, nyilvános válaszok is. Mint tudják, megpróbálják maguk az európaiak elítélni Orbánt, megkísérlik teljesen letagadni, hogy ebben a kérdésben bármilyen hatásköre volna, és megújítják abbéli eltökéltségüket, hogy katonai ügyekben segítséget nyújtsanak Ukrajnának. Valószínűleg ez a válasz” – válaszolta Peszkov arra az újságírói kérdésre, hogy a Nyugat reagált-e Oroszországnak a magyar javaslatokra. Arra a kérdésre, hogy volt-e Moszkvának kapcsolatfelvétele a magyar féllel Orbán Viktor békeküldetése után, az elnöki szóvivő emlékeztetett rá, hogy Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a minap New Yorkban találkozott. „Vagyis ezek a kapcsolatok folytatódnak” – tette hozzá Peszkov.

Súlyos problémának nevezte az illegális migrációt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a líbiai fővárosban, Tripoliban a héten rendezett földközi-tengeri migrációs fórumon tartott beszédében. Hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlók a jogszerűen érkező bevándorlók ellenségei. Az utóbbi években nem engedhettünk be sok jogszerűen érkező bevándorlót Olaszországba, mert túl sok illegális migránsunk volt. Bűnszervezetek próbálnak arról dönteni, kinek van joga az országunkba jönni s kinek nincs – húzta alá Meloni. „Kormányom rendeleteket fogadott el a legális bevándorlókra vonatkozó kvótákra az elkövetkező három évre, különösen azokból az országokból, amelyek segítenek nekünk az embercsempészek elleni küzdelemben. Úgy gondolom, mindenki láthatja, hogy a Földközi-tenger elsőbbséget élvez ennek az olasz kormánynak. Ez az oka annak is, hogy az utóbbi két évben jelentősen javítottuk az együttműködést a különböző frontokon” – hangoztatta az olasz kormányfő. Szerinte átfogó megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a problémát komolyan kezelni tudják.

Az amerikai Demokrata Párt vezetése augusztus elején tartott távszavazással szeretné megerősíttetni Joe Biden elnökjelöltségét, jóval a párt hivatalos elnökjelölő konvenciója előtt – derül ki a Demokrata Nemzeti Bizottság elnöke által aláírt levélből, amelyet a sajtó szerdán hozott nyilvánosságra. A demokrata párt országos konvenciójának szabályalkotó bizottsága a következő napokban véglegesítené a virtuális szavazás menetét, ami nem kezdődne meg augusztus 1. előtt. A Demokrata Párt képviselőházi tagjai közül egyre többen ellenzik Joe Biden hivatalos jelöltté nyilvánításának felgyorsítását, hogy azt az augusztus 19 és 22. között Chicagóban szervezett demokrata jelölőgyűlés előtt véglegesítsék. Az ellenzők egyike, Jared Huffman, a Demokrata Párt kaliforniai kongresszusi képviselője a CNN hírtelevíziónak adott interjúban számolt be a politikustársai körében növekvő aggodalomról, és „szörnyű elképzelésnek” nevezte az előrehozott elnökjelölést, valamint azt mondta, hogy amennyiben az elnökválasztást most tartanák, Joe Biden súlyos vereséget szenvedne.

Donald Trump elnöksége idején Moszkva és Washington a szankciók dacára párbeszédet folytatott – mondta Szergej Lavrov, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere New Yorkban. „Trump alatt megsokasodtak a szankciók, a diplomáciai és a gazdasági jellegűek is. De abban az időben közöttünk magas szinten zajlott a párbeszéd. Mostanra már nincs ilyen párbeszéd” – hangsúlyozta Lavrov. Közölte, hogy jelenleg Moszkva és Washington telefonon tartja a kapcsolatot különböző szinteken, de ezekben – mint fogalmazott – semmi tartalmi elemet sem tudnak felfedezni. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Oroszország hajlandó együttműködni az Egyesült Államok bármely megválasztott vezetőjével, aki kész az egyenrangú és kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre. Lavrov megemlítette azt is, hogy a 2022 áprilisában Isztambulban folytatott béketárgyalások sikere esetén Ukrajna megmaradt volna az 1991-es határain belül, leszámítva a Krím félszigetet és az orosz csapatok által akkor ellenőrzött területeket. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai rendezésnek figyelembe kell vennie az új tényeket, a többi között azt is, hogy az Oroszországi Föderációnak négy új régiója van.