Döntés azonos nemű párok örökbefogadásáról Izraelben
העליון בהחלטה דרמטית, פה אחד: גם לפי החוק – בני זוג מאותו מין כשירים לאמץ ילדים6 שנים לאחר שהמדינה התחייבה לתיקון חוץ האימוץ שבו נכתב כי „אין אימוץ אלא על ידי איש ואשתו יחד”, ואחרי שמסרה כי בעת הזו „אין אופק חקיקתי לכך” – קבעו שופטי העליון פה אחד כי גם לפי החוק בני הזוג מאותו המין כשירים לאימוץ
בית המשפט העליון קבע פה אחד כי בני זוג מאותו המין כשירים לאמץ ילדים בהתאם לסעיף 3 לחוק אימוץ ילדים. ההחלטה פורסמה בצל סערת ההדלפה ולפיה בג”ץ יפסול את חוק ביטול עילת הסבירות, ולאחר שהיום הסתמן כי חוק הנבצרות כנראה לא יבוטל.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök lemondta a háború utáni gázai tervekkel kapcsolatban összehívott biztonsági hadikabinet ülését, azt követően, hogy a Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter vezette Vallásos Cionista párt válaszlépéseket helyezett kilátásba.
הקואליציה שוב נחלשת; וכמה מצביעי ליכוד מעדיפים את גנץ? | סקר מעריב המלאהאופוזיציה התחזקה השבוע במנדט אחד, ברקע הקיפאון בסוגיית החטופים וההתפתחויות בצפון וברצועת עזה. גנץ מוביל על נתניהו עם 49% התאמה לראשות הממשלה
29/12/2023
על רקע המשך הלחימה הקשה ברצועת עזה, הקיפאון בסוגיית החטופים וההסלמה המתמשכת בצפון – האופוזיציה מתחזקת השבוע במנדט. כך עולה מסקר „מעריב”, שנערך על ידי „לזר מחקרים”, בראשות ד”ר מנחם לזר, בשיתוף Panel4All. גם בסקר הנוכחי נמשכות תנודות קלות במפת המנדטים. בעוד הליכוד יורדת במנדט, ישראל ביתנו עולה גם כן במנדט.
אחרי המבוי הסתום: הקבינט ידון בהצעה קטרית חדשה לשחרור החטופים
סמוטריץ’ לחץ, נתניהו התקפל: הדיון בקבינט המלחמה על „היום שאחרי” בוטל
כתוצאה מכך, מתחזק גוש מפלגות האופוזיציה במנדט אחד ל־71 מנדטים, בעוד הקואליציה יורדת במנדט – ל־44 מנדטים. בני גנץ מוביל על בנימין נתניהו בהתאמה לראשות הממשלה עם 49% לעומת 32% – עלייה
של 3% לעומת השבוע שעבר, שבו קיבל גנץ 46% תמיכה לעומת 34% לנתניהו.
בקרב מצביעי הליכוד, קיבל נתניהו 65%, לעומת 19% לגנץ ו־16% נוספים שהשיבו „לא יודע”. בקרב מצביעי המחנה הממלכתי קיבל גנץ 91% ו־9% נוספים השיבו „לא יודע”.
מהפילוח עולה כי השינוי נעוץ גם הפעם בתזוזה של מצביעים בבחירות 2022, כאשר 65% אמרו הפעם שנתניהו מתאים, לעומת 70% בשבוע שעבר. עוד עולה מסקר „מעריב” כי רוב מוחלט של המשיבים – 68%, תומך ביציאה לפעולה צבאית להרחקת חיזבאללה מגבול הצפון. רק 16% מצדדים בהמשך ההכלה הנוכחית ו־18% נוספים חסרי דעה.
התמיכה הגבוהה ביותר ביציאה לפעולה היא של מי שבבחירות 2022 הצביעו למפלגות המרכיבות את הקואליציה הנוכחית (78%), אבל גם בקרב מצביעי האופוזיציה יש רוב גדול מאוד לצעד זה (64%).
בסקר שנערך ב־28־27 בדצמבר, השתתפו 502 משיבים, המהווים מדגם מייצג של האוכלוסייה הבוגרת במדינת ישראל מגיל 18 ומעלה, יהודים וערבים. טעות הדגימה המרבית בסקר עומדת על 4.3%.
A napokban Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter előzetesen már megalapozta a feszültséget azáltal, hogy új jelölt kinevezését jelentette be a Büntetés-végrehajtási Szolgálat élére, megsértve ezáltal a koalíciós megállapodást Beni Gantzcal és pártjával.
Szmotrich és Ben-gvir már a kezdetektől nehezményezte, hogy nem kaptak meghívást az ellenzéki Gantz és frakciója néhány tagjával kiegészülve a háború kitörése után megalakult biztonsági hadikabinetbe, így a kormányon belüli törés a háború előrehaladtával csak idő kérdése volt.
Az ominózus háború utáni gázai helyzet megvitatásának tegnapi ülésével kapcsolatban a nemzetbiztonsági miniszter kijelentette: ” “a koncepciós kabinet felhatalmazást kapott arra, hogy felügyelje a manővert, és nem arra, hogy politikát határozzon meg a háború utáni következő napra. Mindez megtárgyalása a politikai-biztonsági kabinetre, és nem pedig a Gantzcal közös kabinetre tartozik.”
A héber médiában megjelent riport szerint, a bírálatokra reagálva a miniszterelnök világossá tette, hogy a Hamász utáni napon nem lesz sem Hamasztán, sem Fatahsztán az övezetben. A kérdés megvitatását pedig a politikai-biztonsági kabinet elé fogja terjeszteni.
A Likud képviselője, Dan Iluz szerint “a másnap akkor jön el, ha az ellenség gyásznapnak tekinti október hetedikét… Ebben nem fogunk kompromisszumot kötni, még akkor sem, ha a legközelebbi barátaink nyomást gyakorolnak ránk,” – utalt a Biden-kormány sürgetésére az üggyel kapcsolatban.
Eközben Washingtonban
Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter kedden Washingtonba érkezett, hogy a Fehér Házban és a Külügyminisztériumban a miniszterelnök megbízásából megbeszéléseket folytasson a gázai háború következő fázisának terveiről, miszerint Izrael végül csökkenti a háború intenzitását és áttér egy alacsonyabb fokozatú hadműveletre az övezetben.
A látogatásra azt követően került sor, hogy Biden elnök és Netanjahu között a múlt hétvégén a háború kitörése óta a legnehezebb és legfrusztrálóbb megbeszélésre került sor, azzal kapcsolatban, hogy Izrael úgy döntött, visszatartja a Palesztin Hatóság számára beszedett adóbevételek egy részét – jelentette Barak Ravid, a Walla riportere amerikai és izraeli forrásokra hivatkozva.
Az elmúlt hetekben a Biden-kormányzat sürgette az izraeli kormányt, hogy adja ki a Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter nyomására visszatartott adóbevételeket. Washington többször is aggodalmát fejezte ki a Palesztin Hatóság gazdasági összeomlása miatt, ami erőszakos eszkalációhoz vezethet Júdea és Szamáriában.
Biden állítólag arra kérte Netanjahut, hogy fogadjon el egy olyan javaslatot, amelyet az izraeli miniszterelnök maga is felvetett néhány héttel ezelőtt, és amelyet a Palesztin Hatóság is elfogadott- azaz a visszatartott adóbevételeket Norvégiába utalják át megőrzésre, amíg nem sikerül olyan megállapodást találni, amely eloszlatja Izrael aggodalmait. A beszélgetést ismerő források szerint Netanjahu azonban visszakozott, és azt mondta, hogy már nem tartja ezt jó ötletnek, mert nem bízik a norvégokban. Ehelyett azt ajánlotta fel, hogy Rámalláh fogadja el a pénzeszközök részleges átutalását.
Míg az amerikai elnök azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok bízik Norvégia javaslatában, ami elég kellene legyen, addig Netanjahu keményvonalas koalíciójának ellenállásával védekezett, így a beszélgetés állítólag azzal ért véget, hogy Biden közölte Netanjahuval, miszerint elvárja tőle a kérdés megoldását.
Dermer a Fehér Házban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélése során ismét szóba került a kérdés, ami állítólag jó irányban halad az adóbevételek átutalásának megoldása felé.
Háborús választási hangulat
A 13-as csatorna Camil Fuchs professzor kutatása alapján csütörtök este közzétett felmérése szerint, amennyiben ma tartanák a választásokat Beni Gantz pártja 38, a Likud 16, és az ellenzéket vezető Jáir Lapid frakciója 15 mandátumot kapna.
Emellett, a szefárd Sász 9, az Otzma Jehudit 8, a Jiszrael Beitenu 8, az ultraortodox Jahadut HaTora 7, az iszlamista Ra’am 6, a Vallásos Cionizmus 5, a Merec 4, illetve az egyesült arab lista – a Hadash-T’al szintén 4 mandátumra lenne jogosult. A Munkapárt és a Balad nem lépné át a választási küszöböt.
Blokkok szerinti bontásban a jelenlegi koalíció 45, míg a Gantz vezette előző koalíció (a Hadash-T’al nélkül) 71 mandátumot szerezne.
Amennyiben a Moszad korábbi igazgatója, Joszi Cohen vezetné a Likudot – 23 mandátumot kapna, a Nemzeti Egység 33, a Jes Atid 14, a Jiszrael Beitenu 7 mandátumra lenne jogosult. A többi frakció változatlan maradna.
Egy másik forgatókönyv szerint a Naftali Bennett volt miniszterelnök vezette párt 15, Joszi Cohen pártja 6, a Jáir Golan vezette Munkapárt – Meretz közös lista 7 mandátumot szerezne. Ebben a helyzetben a Nemzeti Egység 23, a Likud 15, a Jes Atid tíz mandátumra lenne jogosult.
Túszok
Öt napnyi Tel-Avivból Jeruzsálembe tartó menetelés után több ezren gyűltek össze csütörtök este a Kneszet előtt tartott demonstráción. A menetet a Kfár Aza kibuc fiataljai szervezték a környező közösségekkel, és a Sza’ar Hanegev Regionális Tanáccsal együttműködve, és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását követelték.
Az est folyamán többek között felszólalt Jamit Askenazi, a Kfar Azából elrabolt és a Hamász fogságában lévő Doron Steinbrecher húga.
“A nővérem október 7-én reggel hangüzenetet küldött nekünk elrablásáról, és ezzel a hanggal alszom el minden este. Körberepüljük a világot, és mindenhol tüntetünk – Doronnak tudnia kell, hogy mi itt akarjuk őt, most,” – mondta, majd a kormányhoz intézte szavait.
“Mit tettek azokért a túszokért, akik elképzelhetetlen körülmények között, esőben és hidegben vannak? Harcolni kell értük, és mindent meg kell tenniük, hogy visszahozzák őket. Azonnal haza követeljük őket. Október 7-én mindenki élete megállt – nincs más lehetőségünk.”
“Állandó félelemben és rettegésben élnek a háború hangjaitól, ráadásul bizonytalanságban. A föld üres és kietlen, a mélység felszíne fölött sötétség borítja. Követeljük az országtól, hogy mindannyiukat hozzák haza, a foglyok megmentése legfőbb érték. Hagyjuk magunk mögött ezt a katasztrófát, és folytathatjuk a romok újjáépítését. Együtt győzni fogunk – ez nem csak egy közhely. Ne hagyjatok magunkra minket,” – mondta Makabit Maier, a Kfar Azából elrabolt és eltűntnek nyilvánított ikrek, Gali és Ziv Berman nagynénje, aki szintén felszólalt a tüntetésen.
A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az azonos nemű párok örökbefogadását
Precedensértékű döntésében a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön egyhangúlag úgy döntött, hogy az azonos nemű párok az 1981-es örökbefogadási törvény értelmében örökbe fogadhatnak gyermekeket.
Újraértelmezve a hatályos törvényt, amely szó szerint kizárta az azonos nemű párokat a gyermekek örökbefogadásából, és azt állította, hogy a jogszabály valódi szándéka az örökbefogadott gyermek javának biztosítása, – a bíróság kijelentette
“a gyermekjólétről alkotott modern felfogás fényében a törvényt úgy lehet értelmezni, hogy az lehetővé teszi az azonos neműek örökbefogadását.”
Az alapvetően politikai és jogi indíttatású azonos nemű párok családi státuszával kapcsolatos kérdésével kapcsolatos, mint az örökbefogadás tegnapi bírósági döntését a LMBTQ jogvédő szervezetek üdvözölték, az ultraortodox és radikális jobboldali pártok viszont elítélték.
A bíróság ítéletében megjegyezte, hogy 2017-ben elutasított egy korábbi, ebben a kérdésben benyújtott beadványt, mivel a kormány akkor ígéretet tett a hatályos törvények módosítására, illetve a heteroszexuális párok gyermekek örökbefogadásakor biztosított előnyben részesítésének eltörlésére. Uzi Vogelman, a Legfelsőbb Bíróság megbízott elnöke írásos véleményében rámutatott, hogy ilyen törvényhozás sosem készült el, és az állam a mostani beadványra adott válaszában azt mondta, – erre nincs is kilátás.
Avi Maoz az LMBTQ-ellenes Noam párt vezetője elítélte a döntést, mondván – “a Legfelsőbb Bíróság bírái újra és újra bebizonyítják, mennyire elszakadtak az emberektől. A Legfelsőbb Bíróság szétszakítja a nemzetet, és úgy dönt, hogy az izraeli társadalom legszélsőségesebb vitás pontjaival foglalkozik a háború idején.”
“A Legfelsőbb Bíróság úgy kerül be Izrael népének és Izrael államának történelmébe, mint az ország zsidó identitását leginkább veszélyeztető entitás,” – tette hozzá.
Mose Gafni, a Jahadut HaTora parlamenti képviselője szintén azzal vádolta a bíróságot, hogy “megosztja a nemzetet, és ki tudja, mi mindenre számíthatunk még tőlük. A Legfelsőbb Bíróság bíráinak átmosott szavai elfedik azt a leírhatatlan kárt, amit a zsidó népnek generációkon keresztül okoznak.”
Írja a Tel-Avivban megjelenő ÚJ Kelet online, 
