Benkő Tibor: Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre

A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei 2022.02.23.- reggelén

Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz-ukrán konfliktusról.

Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette kedden, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.

Belföld:

Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon
tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz-ukrán konfliktusról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A magyar miniszterelnök a megbeszélésen kifejtette: Magyarország – szomszéd államként – aggodalommal figyeli az ukrajnai fejleményeket. Orbán Viktor tájékoztatta Zelenszkij elnököt arról, hogy Magyarország a koordinált európai válaszcselekvés részeseként támogatni fogja a helyzet rendezésére irányuló közös uniós erőfeszítéseket. Ennek keretében a kormány folyamatosan egyeztet nyugati szövetségeseivel – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor a tárgyalás során biztosította Volodimir Zelenszkijt arról, hogy Magyarország ahogyan eddig, ezután is támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.

A diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk – közölte az ukrán válság kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon. Szijjártó Péter azt írta, a hétfő esti fejlemények nyomán most felgyorsult Brüsszelben a szankciós intézkedések előkészítése és folyamatos az egyeztetés a lehetséges lépésekről. „Magyarország ebben a kérdésben soha sem törte meg az uniós egységet. Mindezzel párhuzamosan a diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk” – fogalmazott a miniszter.

Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre, ezért csoportosítunk át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt Szentendrén. A miniszter közölte: a nemzetbiztonsági kabinet reggeli ülésén Orbán Viktor miniszterelnöktől a Honvédelmi Minisztérium azt a feladatot kapta: meg kell akadályozni, hogy Magyarország területére fegyveres csoportosulás tudjon bejönni, az ország területén manővereket hajtsanak végre. Hangsúlyozta: Magyarországon az embereknek nem kell félniük, de körültekintőnek kell lenni, a Magyar

Honvédségnek minden eshetőségre fel kell készülnie. Benkő Tibor szerint ha Ukrajnában a helyzet eszkalálódik, nemcsak Ukrajna keleti részén lesz háborús tevékenység, hanem az kiterjedhet Kijev, Kárpátalja irányába is. A határokon menekültek érkezésére, továbbá humanitárius feladatokra is fel kell készülniük a katonáknak – ismertette a feladatokat Benkő Tibor.

Nincs későn vagy feleslegesen beadott oltás – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Szlávik János elmondta: nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő. „Tehát a védőoltásokat azért érdemes még most is beadatni, mert nem tudjuk, hogy ez a hullám például milyen irányba fog menni, nem tudjuk, hogy nem jön-e egy új variáns” – fogalmazott. Hozzátette, hogy lassan csökkennek az esetszámok, vagyis enyhül a koronavírus-járvány ötödik hulláma Magyarországon, Szlávik János kiemelte: ez nem azt jelenti, hogy ne fordulhatna elő még emelkedés az esetszámokban és a kórházakban is csak lassan csökken az intenzív osztályokon lévők száma. Közölte azt is, a koronavírus omikron variánsa csak nagyon ritkán okoz súlyos tüneteket háromszor beoltott embereknél.

Külföld:

Emine Dzsaparova ukrán külügyminiszter-helyettes az izraeli televíziónak adott interjújában Izrael “politikai támogatásának hiányát” fájlalta az Oroszországgal kialakult válság idején. Panasza akkor hangzott el, amikor az orosz csapatok továbbra is tömegesen vonultak Ukrajna határainál, az Egyesült Államok invázióra figyelmeztetett, és a konfliktus vonalán zajló tűzváltások egy esetleges kelet-európai tűzvésztől való félelmet keltettek. Izrael a válság idején igyekezett kiegyensúlyozottan viszonyulni Ukrajnához és Oroszországhoz is, de Ukrajna többször is kérte Izrael bevonását. Izrael baráti kapcsolatot ápol Ukrajnával és meleg, de érzékeny kapcsolatokat Oroszországgal. Izraelnek és Oroszországnak egyaránt érdeke Szíria, ahol Izrael az iráni befolyással szemben igyekszik fellépni, Oroszország pedig jelen van és szövetségben áll

az Asszád-rezsimmel. A szíriai érdekek átfedése néha súrlódásokat okoz Moszkva és Jeruzsálem között. Dzsaparova pénteken az izraeli 12-es csatornának azt mondta, hogy Ukrajna megérti Izrael “érzékenységét Iránnal, Szíriával kapcsolatban – hogy az érdekeit tekintve egyensúlyt kell teremtenie Oroszországgal. Azonban úgy gondoljuk, hogy ez együtt jár a politikai támogatás hiányával Jeruzsálem részéről. Elmondta, hogy Ukrajna

meghívta Jair Lapid külügyminisztert, hogy látogasson el Kijevbe, “és Naftali Bennett miniszterelnök is, talán ő is ellátogat Ukrajnába”.

Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live YouTube-csatornán nyilatkozva. „Abból indulunk ki, hogy a minszki megállapodások többé már nem aktuálisak a kijevi rezsim számára, amely ezt mindannyiunknak elmondta” – felelte a szóvivő arra a kérdésre, hogy Oroszország kilépett-e a Minszk-2

megállapodásból. Zaharova azt hangoztatta, hogy Oroszország hét éven át mindent elkövetett a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások végrehajtásáért. Mint mondta, az orosz diplomácia mindenkit, akinek közvetlenül vagy közvetve köze lehetett a valóra váltásukhoz, megpróbált ebbe az irányba befolyásolni. A minszki megállapodások a rendezés lépéseit rögzítik a csapatszétválasztástól a Donyec-medence különleges státusának alkotmányos rögzítésén át a helyi hatalom szerveinek megválasztásáig. A megállapodások azt követően születtek, hogy az ukrán vezetés 2014-ben és 2015-ben sikertelen kísérletet tett a konfliktus fegyveres megoldására. A szakadárok az ukrán offenzívákat orosz fegyverszállítmányoknak köszönhetően és „önkéntesek” támogatásával állították meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette kedden, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az államfő erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Alar Karis észt elnökkel kijevi megbeszélésüket követően közösen tartottak. „Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen” – fogalmazott Zelenszkij. Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték

ellen. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden úgyszintén kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje annak, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben – emlékeztetett
az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, az Európai Bizottság a partnereivel egyeztetve mihamarabb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden. Ursula von der Leyen a kora esti sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország idézte elő a válságot, egyedül Moszkva felelős a helyzet jelenlegi elmérgesedéséért. Kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója, a két szakadár tartomány függetlenségének elismerése, valamint az, hogy Moszkva orosz katonákat küld a társégbe, törvénytelen és elfogadhatatlan. Oroszország nem tartja tiszteletben kötelezettségeit, és megsérti a nemzetközi jog alapvető elveit – húzta alá. Hangsúlyozta, hogy az új uniós szankciós csomag egyértelmű válasz a nemzetközi jog orosz megsértésére. A megszorító intézkedések a jogellenes döntésben érintett magánszemélyeket, cégeket és olyan bankokat céloznak, amelyek finanszírozzák az orosz katonai apparátust, és hozzájárulnak Ukrajna destabilizálásához.

A német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét – jelentette be Olaf Scholz német kancellár Berlinben. A kancellár elmondta: utasította a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez szükséges tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges

közigazgatási jogi lépéseket. A minisztériumnak az utóbbi napok fejleményei miatt újra kell értékelnie az ellátásbiztonságot. Ez az elemzés az üzembe helyezéshez szükséges tanúsítványok kiadásának egyik előfeltétele. A tárca illetékesei most új értékelést készítenek. Ez a munka „biztosan elhúzódik” – fejtette ki Olaf Scholz. Aláhúzta, hogy Oroszország a szakadár területek elismerésével nemcsak a nemzetközi jogot és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló minszki megállapodást sértette meg, hanem az ENSZ Alapokmányát és az összes többi nemzetközi megállapodást is, amelyhez az utóbbi fél évszázadban csatlakozott.

Gazdaság:

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Elemzők kedden 50 bázispontos kamatemelésre számítottak. A testület 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.

Időjárás:

Szerdán is erős, viharos ÉNY-i szél fúj. A legerősebb széllökések továbbra is északnyugaton és a középső országrészben várhatóak, elérhetik a 70-80 km/órát. Délelőtt kelet felé vonul a csapadékmező, nyugat felől gyorsan csökken a felhőzet. A déli órákra, a Tiszától nyugatra már napsütés várható. A hőmérséklet jellemző átlaga szerda reggel -1 – +4, szerda délután délnyugaton +11, északkeleten + +7, fok körül alakul.

Related