Nem olyan konstans a világ, mint ahogyan azt 60-70 évvel ezelőtt elképzelték.
Gerő András történész a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt Oroszországról és a világpolitikában szükséges stratégiai változásokról.
A történész a Holokauszt Emléknap kapcsán elmondta, fontos, hogy ez a történelmi esemény szakralizálódott, mert így egyes társadalmak, nemzetek számára kötelesség elmondani, hogy ennek az eseménynek soha többet nem szabad még egyszer bekövetkeznie. Meg kell mutatni azt, hogy miként fordulhatott elő ez a tragédia, meg kell mutatni azt is, hogy az antiszemitizmus, mint vírus, annak időnkénti felbukkanása milyen veszélyt jelent a világra.
Gerő András szerint a holokauszt tragédiája szorosan egybefügg a második világháborúval is, most 2022-ben Európa újból egy háborús feszültséggel néz szembe. Ennek a konfliktusnak az egyik alapja lehet az is, hogy amikor a 80-as évek végén a nyugat megnyerte a hidegháborút, akkor ők úgy gondolták, mindent megtehetnek. Állítólag volt egy hallgatólagos megállapodás például, hogy a NATO-t nem viszik el az orosz határig, de ez mégis megtörtént. Amikor a Szovjetunió szétesett, akkor az egy gyenge ország volt, ma a Putyin vezette Oroszország jóval erősebb, és jelzik, hogy nem lehet mindent megtenni velük. Az orosz elnök hatalmas katonai erővel rendelkezik, és úgy tűnik, most érzi azt, hogy eljött az ideje annak, hogy ezt az erőt alkalmazza, mert meg akarja állítani a nyugat, a NATO további terjeszkedését. Ez az orosz-ukrán konfliktus lényege, Oroszország lépései valahol persze érthetőek. Az persze érthetetlen, miért kérik azt az oroszok, hogy a NATO a kelet-európai országokból is vonuljon vissza, ez egyszerűen teljesíthetetlen, jelentette ki a történész. Egyszerűen tudomásul kellene venni, hogy Oroszország egyfajta nagyhatalom, ezért is igyekszik szerepet játszani például a Közel-Keleten. Egyszerűen nem lehet leírni az oroszokat, nem lehet kitenni őket a hatalmi játékokból. Ezt a szemléletváltást hozta a putyini kormányzás. Most egy egyensúlyi állapotra lenne szükség, ami korlátokat helyez az amerikai és az orosz elképzelések köré. Azért is szükség lenne valamifajta modus vivendi kialakítása az oroszokkal, mert a jelenlegi amerikai kormány egy szempontból ugyanúgy gondolkodik, mint elődje, az USA-nak Kína a vetélytársa.
Azt is látni kell ebben a konfliktusban, jegyezte meg a professzor, az Európai Uniónak ebben a játékban nem osztottak szerepet, már azért sem, mert nincs egységes európai külpolitika. Sok mindent újra kellene gondolni, persze nem napi szinten, hanem stratégiailag. Már azért is, mert például amikor az oroszok elfoglalták a Krimet, akkor kiderült, az általuk korábban elismert határok számukra nem szentek. Nem olyan konstans a világ, mint ahogyan azt 60-70 évvel ezelőtt elképzelték, emelte ki Gerő András.
A stratégiai váltást illetően a történész még azt is megjegyezte, hogy például az ENSZ BT-nek ma nem tagja a világ két nagyon erős gazdasággal rendelkező országa, Németország és Japán, mert amikor ez a testület megalapult, a második világháború után, akkor ők vesztes hatalmaknak minősültek. A németek jelenleg túl nagyok ahhoz, hogy csak egy ország legyenek a sok közül Európában, de ahhoz túl kevesek, hogy az egész világot befolyásolják, mondta Gerő András. A németek így ma az EU vezető országa, annak minden gazdasági és politikai súlyával együtt.
