Napi Tóra
|
![]() |
|||
![]() |
Vájésev hetiszakasz 6. kommentár, 5782. Kiszlév 22.
Az eddigiek ismeretében nincs semmi meglepő abban, hogy a testvérei „gyűlölték őt és nem bírtak vele békésen beszélni” (37:4). Rási idézi a midrásban (B’résit rabba 84:9) tanultakat, miszerint Rabbi Ahava ben Zeérá ebben is talál pozitívumot: “a törzsek (a fiúk) szégyenteljes viselkedéséből is tanulhatsz olyat, ami rájuk nézve dicséretes: דִּי בְּלִבְּהוֹן בְּפוּמְהוֹן, vagyis „ami a szívükön, az a szájukon”, magyarul: gyűlölték Józsefet, de nem alakoskodtak, és ezt meg is mondták neki”. Nehezen eldönthető kérdés, hogy ilyen érzelmi háttér esetén mi a követendő magatartás: addig növelni a feszültséget, amíg az robban, vagy némi képmutatással (önfegyelemmel?) ugyan, de mégiscsak kedvesebben kommunikálni annál, mint amit az ember valójában kíván? Egyesek szerint e konfliktus eredményezte, hogy József Egyiptomba került, ezáltal a későbbiekben gondoskodni tudott testvéreiről, vagyis a zsidó nép fennmaradásáról, de ez nem teljesen kóser érvelés. Egyrészt talán más megoldás is kínálkozott volna, vagyis nem ez volt a túlélés egyedül lehetséges módja, másrészt a fenti logikát követve például amellett is lehetne érvelni, hogy a Maccabi Haifa labdarúgó csapata azért lett bajnok az előző szezonban (2020/21), mert annak idején József összerúgta a port a többiekkel. A Nagy Összefüggések Rendszere (NÖR) igen szórakoztató lehet, de túl sok időt nem érdemes tölteni vele.
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!
gygy: 15.39
szk: 16.48