Nem kell félni, cselekedjünk úgy, ahogy szoktunk.

Nem kell félni, cselekedjünk úgy, ahogy szoktunk.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szekértő a közel-keleti helyzetről beszélt, de szóba került Európa biztonsága is.

Ön biztonságpolitikai szakértőként rendszeresen eljár rendezvényekre, konferenciákra, most is éppen egy ilyenről jött haza. Kérem, beszéljen erről!

A rendezvényt az olasz külügyminisztérium szervezte, itt az európai országok, maga az EU és a mediterrán országok kapcsolatáról volt szó. Az első nap egy szűk körű megbeszélést tartottak, kifejezetten a szakértők számára, itt a jelenlegi helyzet megvitatása és a megoldások felvázolása volt a napirenden. Felmerülhet a kérdés, hogy mi a megoldás. Itt arról volt szó, hogy a fő ellenség az IS, amelyet mindenképpen le kell győzni, nem szabad megengedni, hogy átmenjen Szíriába. A másik, az nem katonai, hanem gazdasági együttműködés, ennek keretében azt nézték, hogy az új lehetőségekkel, amelyek a gázmezők felfedezéséből adódik, valamint az alternatív energiák felhasználásából, amely az észak-afrikai országoknak lehet hasznos, hogyan lehet fejleszteni, hogyan lehet ezeket a területeket összekapcsolni. Ki kell dolgozni egy megoldást, ami mindkét fél, a mediterrán és az uniós országok számára hasznos lehet. A konferencián én NGO szakemberként voltam jelen, Magyarországot nem képviselte senki, a többi országot külügy- és gazdasági szakemberek, ipari szakemberek képviselték, de komoly nemzetközi szervezetek is igen magas szinten képviselték magukat.

Ha nem az országot képviselte, akkor a megszerzett információkat hol tudja felhasználni?

Publikálni fogok majd belőle, a tanításban is segítséget ad majd,. Rengeteg fontos és hasznos anyagot készítettek előre is szervezők, komoly előadókkal, mint John Kerry, Szergej Lavrov, de ott volt az Arab Liga főtitkára is, aki többször is beszélt az izraeli-palesztin békefolyamatról. Voltak izraeli képviselők is, a Palesztin Nemzeti Hatóság nem képviseltette magát. A szervezők egyébként a különböző szakmai szervezeteket úgy hívták meg, hogy kifejezetten a közel-keleti szakembereiket küldjék el.

A konferencia tapasztalatai után adódik a kérdés, mi várható a Közel-Keleten?

Jelenleg nagy a kavarodás, a zűrzavar, ami komoly veszélyt jelent a térségre, de az európai területekre is. A konferencián is egyértelműen az iraki és a szír problémát emelték ki, azzal, hogy legelőször az iraki, majd a szír kérdést kell megoldani. A térségben, a szír ügyekben még nem egyértelműek az álláspontok, nem tudni, hogy ki kit győz le.

Ám én minden gond ellenére azt láttam, a damaszkuszi repülőtér teljesen rendben működik.

Azért azt tudni kell, vannak bizonyos területek, amiket a polgárháború nem érint, sőt városokon belül is vannak teljesen szétrombolt részek, másutt meg semmi nem történik.

Ez annak köszönhető, hogy Asszad megvédte Damaszkuszt?

Igen, mindenképpen, már emiatt is elég népszerű a szír nép körében, választáson csak ő győzne. Felmerült a kérdés, mi lehet a megoldás, erre az a válasz, hogy maradjon meg a vezetés, majd később a szírek eldöntik, hogy mi legyen. Most az látszik, az amerikaiak és az oroszok ebben a kérdésben megegyeztek.

Mindeközben a térségbe érkezett az egyetlen orosz repülőgép anyahajó, ami a vélemények szerint erősen zavart kelt a repülőforgalomban is. 

Sok mindent lehet elérni egy ilyen hajóval, ami sokakat zavar. Nem beszélve arról, hogy csapásmérő repülők is vannak rajta, így komoly súlya van a térségben, erős védelemmel körbevéve.

Az oroszok ezzel a lépéssel biztosítani akarják az utánpótlást a szíriai beavatkozáshoz?

Egy ilyen hajóval akár egy repülőteret is lehet pótolni, így ezzel is segítve a szíriai történéseket. Hozzá kell tenni, az amerikaiak is így tesznek, ahogy a NATO különböző tagállamai is.

A térségben van Törökország, amely a NATO tagja, de az elnök folyamatosan hívja vissza a szakembereit a szervezetből. 

Nem egyszerű a kérdés. A nyáron megtörténtek az események az országban, meggyengítették a hadsereget, a rendvédelmi szervezeteket, az államigazgatást. A gülenistáknak menni kellett mindenhonnan, így a NATO-ból is. Mindezek ellenére a keleti szárny védelmét a törökök biztosítják, így Törökországra nagy szüksége van a katonai szervezetnek. Ami az EU és Törökország, illetve ami a NATO és Törökország között folyik jelenleg az két különböző dolog. Ez utóbbiban lehet számítani a törökökre, euzt ők is többször megerősítették.

De kérdezem, hogyan lehet rájuk számítani?

Egyezmények biztosítják azt a kontingenst, amit a NATO rendelkezésére bocsátanak, a hadseregen belüli tisztogatások egy teljesen más kérdést jelentenek.  Persze több gond is van, mint a kurd párt ügye, ami az országon belül, de Irakban és Szíriában is érvényes, már azért is, mert itt is mindenki mindenkivel küzd. Beszéltem ezen a konferencián egy kurd kollégával, megkérdeztem tőle, hogyan működnek együtt az IS ellen a pesmergák és az iraki erők. Azt felelte, bár nem szeretik egymást, de most együtt kell működni.

Törökország bevezetné a halálbüntetést, ezzel még nagyobb vitába keverednének az Unióval.

Ez biztos így lenne, én nem vagyok biztos abban, hogy ezt meg is teszik, szó van népszavazásról, amelyik ha támogatja, akkor elfogadhatják, de ez azt jelentené, hogy megszűnnek az uniós csatlakozási tárgyalások. A mostani konferencián a török külügyminiszter helyettese is ott volt, aki kiemelte, az Unióval megkötött megállapodás a menekültekre vonatkozóan teljesen más, mint az a megállapodás, amit tizenegy éve készítenek elő a csatlakozást illetően. Ezt a kettőt szigorúan el kell választani.

De ha a törökök egyszer úgy döntenek, hogy megnyitják a menekülttáborokat és az embereket ráengedik Európára, akkor mi lesz?

Akkor nagy baj lesz, de úgy néz ki, ez a megállapodás működik. Ismerni kell a Közel-Keletet ennek megértéséhez, azt, hogy adok valamit, cserébe kapok valamit.

Ennek köszönhető, hogy a törökök újra felvették a diplomáciai kapcsolatot a zsidó állammal?

Igen, a törököknek fontos Izrael pozíciója, tudjuk, hogy Törökország támogatja a palesztinokat, de a zsidó állam egy olyan tényező a térségben, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A konferencián is többször elhangzott – ezt már említettem -, hogy ha az izraeli-palesztin konfliktus nem oldódik meg, akkor a közel-keleti válság fennmarad. Persze azt is látni kell, különböző erők különböző célokkal dolgoznak itt, ezeknek az összehangolása nem egyszerű kérdés. Felmerült a kérdés, hogy ennek érdekében mit tesz az Arab Liga, kiderült, hogy nincsen sok lehetőségük.

Az Arab Liga mennyire támogatja Egyiptomot?

Ott van a testületben, de a szerepét elveszítette az elmúlt időszakban, de azért komoly törekvés van ennek visszaszerzésére. Egyiptomot nem lehet elhanyagolni, ez egy 80 milliós ország, a térségben komoly szereppel. Vannak az országok között ellentétek, belső problémák, amiket jelenleg az Arab Liga nem tud kezelni.

Közelednek az ünnepek, sokak szerint ilyenkor a terroristák könnyebben boldogulnak Európában.

Az amerikaiak minden ünnep előtt kiadnak egy figyelmeztetést, Magyarország is tett ilyet, de mi nem emeltünk semmit a terrorkészültség szintjén, ezek azt a célt szolgálják, hogy a baj esetén lehessen mondani, mi szóltunk előre. Mostanában nem nagyon divatos a nagyobb ünnepek alatt terrorcselekményt szervezni. Ilyet bármikor meg lehet tenni, most speciális jelzés nincsen. Ha lenne veszély, akkor kiadtak volna egy olyan figyelmeztetést, szintet emelve, több rendőrt, katonát az utcára küldve, de most ilyen nincsen. Voltam Belgiumban, most ott is teljesen normális a helyzet.

Ön mit javasol a külföldre menő honfitársainknak, illetve itthon?

Ünnepeljen mindenki ahogy illik, nem kell félni, cselekedjünk úgy, ahogy szoktunk. Figyelni, ügyelni kell. Tudni érdemes, a nagy tömegek által látogatott rendezvényeken azért nem könnyű robbantani, komoly szervezés kell hozzá, nem beszélve arról, hogy a másik oldal is jelen van ezeken a helyeken is, a biztonsági szakemberek, rendőrök, stb.

Ön hol tölti az ünnepeket?

Itthon, a lányomék jönnek hozzánk.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter