Csodák a zsidó egyetem könyvtárban-adományokat várnak a munka befejezéséhez Bartha Anita
Csodák a zsidó egyetem könyvtárban-adományokat várnak a munka befejezéséhez Bartha Anita
Köztudott, hogy milyen nagy múltra tekint vissza, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, ahogy az intézmény könyvtára is. Mi a helyzet a könyvtárban?
A könyvtárat még Ferenc József alapította az egyetemmel együtt, 1877-ben. A könyvtár, az egyetemmel együtt a maga nemében egyedülálló volt a régióban, a mai napig is. Az alapítástól kezdve folyamatosan gyarapodó állománnyal rendelkezik, ez mára egy 450 ezres nyomtatott állománnyá nőtte ki magát! Ez jóval nagyobb, mint például a pannonhalmi állomány, ami 80 ezres. Ezzel a mérettel a világ ötödik legnagyobb judaikai gyűjteménnyel rendelkező könyvtára.
Akkor mondhatjuk azt is, hogy ez egy kincsesbánya?
Igen, ezt bátran állíthatjuk. Az is igaz, hogy – eléggé sajnálatos módon – 70 éve egy része zárva volt, ennek a rengeteg anyagnak csupán 10 százaléka volt katalógusban, rendezett állapotban, amit az olvasók tudtak használni. A raktárrészekben elég siralmas állapotban volt a többi könyv.
Ez azt jelenti, hogy a II. világháború óta alig érintett emberi kéz ezeket a kiadványokat, könyveket?
Úgy érintette emberi kéz őket, hogy ide-oda rakták őket, volt több kísérlet is az állományrendezésre, csak azt is tudni kell, hogy akkora mennyiségű anyagról van szó, hogy egy embernek 60 évnyi munka lett volna ennek a rendezése. Mi 14-en dolgozunk egy éve az állomány rendezésén, eddig már sikerült rendberakni a folyóirattárat. Ez azt jelenti, hogy rendezett állapotban, polcon van 200 ezer folyóirat, ez 26 nyelvű állomány, melynek nagy része a Monarchia alatt keletkezett. Ebből következően a legnagyobb része német nyelvű, majd jönnek a héber, jiddis kiadványok, büszkén mondhatom, nagyon szépen kutatható már ez a rész. Most a könyveken dolgozunk. Van mit.
Bár elég közhelyesnek tűnhet, ám mégsem az. Milyen csemegét tud említeni?
Nagyon sok érdekes dolog került elő. Ez olyan, mintha Indiana Jones egy piramist hódítana meg, naponta találunk valami érdekeset. Példának okáért nemrég került elő Herzl Tivadar magyar nyelvű dedikációja egy francia cionista könyvön, 1901-ből, ami a maga nemében szintén unikális. Vannak képzőművészeti alkotások Abel Panntól, aki egy nagyszerű szecessziós művész volt, több kiállítása is volt Budapesten. Érdekes volt, hogy a kiállítások katalógusát és Abel Pann által szignózott képanyagot is megtaláltuk. Vannak a könyvtárnak is háborús sérültjei, sok az átlőtt könyv, a II. világháborúban megsérült, megégett héber könyv, ezeket külön gyűjtjük. Nagyon sok magyar zsidó származású költő, író szignózott kiadványai is megkerültek, Radnóti Miklósé például, de Szép Ernőtől is vannak könyvek.
Mikorra várható, hogy a teljes állomány, az egész könyvtár kutathatóvá válik?
Ha minden jól megy, akkor egy jó másfél-két év múlva már ott leszünk, hogy lesz egy online használható katalógus. 14-en dolgozunk teljes munkaidőben az állományon, adományokra van szükségünk ahhoz, hogy ezt a munkát befejezhessük.
Köszönöm a beszélgetést, sok sikert a munkájukhoz!
Az interjú a 2014. július 25-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Breuer Péter
