„A város máig nem heverte ki a zsidóság elhurcolását”

„A város máig nem heverte ki a zsidóság elhurcolását”- Holocaust-megemlékezés Balassagyarmaton

„Azért kell emlékezni, és emlékeztetni, hogy soha többé ilyen borzalom ne ismétlődhessen meg egyetlen embertársunkkal sem” – ez volt a fő gondolata a Holocaust hetvenedik évfordulója alkalmából a város izraelita temetőjében rendezett balassagyarmati megemlékezésnek.

A vasárnap délelőtti eseményen előbb középiskolás diákok sorolták fel azoknak a balassagyarmati és környékbeli zsidó gyerekeknek a neveit, akiket hetven évvel ezelőtt elhurcoltak, és elégettek a haláltáborokban. Ezután Bauer József, a város hitközségi elnöke mondott beszédet. Felidézte azt az időszakot, amikor a köztiszteletben álló gyarmati zsidóságot előbb gettóba kényszeríttették, majd 1944. júniusában Auschwitzba és Birkenauba hurcolták. A Miskolcról érkezett csendőrök a Kossuth utca 15. szám alatt kegyetlenül vallatták őket, hogy megtudják, hol őrzik a vagyonukat. Aztán a gettóból a nyírjesi pajtákba hurcolták az embereket. A barbárságra jellemző, hogy a gyermekét ott, a szörnyű körülmények között megszülő édesanyát sem kímélték: június 11-én és 12-én a többiekkel együtt több „transzporttal” marhavagonokba rakták, és megindultak a szerelvények a haláltáborok felé. A hatezer emberből pedig csak mintegy százharmincan térhettek vissza élve. Bauer József Áder János köztársasági elnöktől kölcsönzött egy mondatot: nem csupán az emberhez méltó élet, de az emberhez méltó halál sem adatott meg nekik. Pedig a zsidóság sokat tett a hazáért: harcoltak az első világháború frontjain, élénkítették a gazdaságot, hűséges magyarok voltak. A város kereskedő – és iparos rétegének zömét ők alkották, és nem véletlen, hogy szombatonként szinte kiürült a főutca: a boltok mind bezártak. Hozzátette: Balassagyarmat máig nem heverte ki a helyi zsidóság kiirtásával okozott sokkot.

Schwezoff Dávid kántor éneke után Deutsch Péter rabbi kiemelte, a hetven évvel ezelőtti borzalmakat nem lehet más szóval érzékeltetni: tömegirtás volt. A Holocaust máig fájó sebeket tép fel, és a szörnyűségeket soha nem lehet, de nem is szabad elfelejteni.

Az eseményt követően a Hunyadi utcában lévő Ipoly-menti Zsidó Gyűjtemény – és Kiállítóteremben az Élet Menete Alapítvány „Elhurcolt életek” című vándorkiállítása nyílt meg, amelyet Gordon Gábor, az alapítvány elnöke ajánlott az érdeklődők figyelmébe.

Hegedűs H.