Izraelben ezentúl gyakorlatilag csak népszavazás megerősítésével lehet földet átadni

MTI / BPI 2014. március 13., csütörtök 

Az izraeli parlament, a kneszet szerda esti döntése szerint egy jövendő békeegyezmény után gyakorlatilag csak akkor lehet átadni izraeli, kelet-jeruzsálemi területeket vagy a Golán-fennsíkot, ha azt népszavazáson is jóváhagyják.

Az új népszavazási törvény, amelyet 69 támogatással, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – az elmúlt napokhoz hasonlóan az ellenzék bojkottja mellett – fogadott el a 120 tagú parlament, nem vonatkozik Ciszjordániára, amelyről a kormány saját hatáskörében dönthet ezután is – közölte az izraeli rádió.

Az új törvénykezés szerint ha földterületek átadásáról születik megállapodás, akkor azt jóvá kell hagynia a kneszetnek. Ha nem sikerült legalább nyolcvanfős többséget szereznie a 120 képviselő körében, akkor a kérdést népszavazásra kell bocsájtani.

Az új szabályok érvényesek Izrael 1967 előtti területére, az 1967-ben annektált Kelet-Jeruzsálemre és az 1981-ben Izrael részévé nyilvánított Golán-fennsíkra, viszont nem foglalják magukban Ciszjordániát, azt ugyanis Jeruzsálem soha nem annektálta hivatalosan.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy a történelmi döntésekhez népszavazásra van szükség, mert csak ennek birtokában biztosított a további belső béke.

„Amikor ilyen végzetes döntést hozunk, ha eljutunk oda, akkor ezt a nép elé kell vinni” – mondta a törvényt támogató kormányfő. „Ez az egyetlen módja, hogy megőrizzük saját köreinkben a békét, ami az én szememben nem kevésbé fontos, mint a külső béke. A ma meghozott határozat történelmi, s büszkének kell lennünk az azt keresztülvivő koalícióra” – tette hozzá.

Négy évvel ezelőtt, 2010-ben már született egy szinte azonos szövegű törvény, de azt megtámadták a legfelsőbb bíróságon azzal, hogy szembemegy az alkotmányos szabályozással, mivel csökkenti a kneszet hatalmát. Ezért az új törvény a régebbit „alaptörvénnyé” változtatja, ami különleges, kétharmados támogatást igénylő alkotmányos helyzetet biztosít számára.

A népszavazási kötelezettséget előzőleg nem csak a baloldali ellenzék, de a kormánykoalíció pártjai sem támogatták egyöntetűen. „Amikor háborúba lépünk, nem kérjük ki a nép véleményét” – jelentette ki júliusban Cipi Livni igazságügy-miniszter. „Hasonlóképpen kéne bánni minden diplomáciai egyezménnyel is” – tette hozzá.

Avigdor Liberman külügyminiszter sem volt régebben a népszavazások híve. Ez annak a módszere, „hogy a döntéshozók elszökjenek a felelősség elől” – mondta ezzel kapcsolatban.

A népszavazási törvény része volt annak a hármas csomagnak, amelynek támogatását írásban vállalták a koalíció pártjai a vasárnapi kormányülésen. A héten ennek megfelelően a kneszet elfogadta az új kormányzati törvényt és az ultraortodoxok katonai szolgálatra való behívásának rendelkezéseit is.