AZ OMIKE
Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) 1909-ben jött létre. 1944. március 19-én, a németek bevonulásakor feloszlatják. A háborút követően újból működik, forrásaink szerint 1951-ig, amikor is végleg beszüntetik a tevékenységét.
Az elmú
lt években született ugyan néhány tanulmány illetve egy forráskiadvány az OMIKE működéséről, mégis az állami levéltárak és hitközségi irattárak, könyvtárak, múzeumok dokumentumainak feltárása, feldolgozása a mai napig nem, vagy csak nagyon részlegesen történt meg. Első alkalommal Löw Lipót vetette föl a kultúregyesületnek a gondolatát 1865-ben, szinte egy időben (1860) a Párizsban megalakult Alliance Israélite Universelle-el. Többszöri kísérlet után 1909-ben alakult meg az OMIKE, elsősorban közművelődési feladatok ellátására, de e mellett többször arra kényszerült az egyesület, hogy szociális problémákat is megoldjon. A numerus clausust követően az OMIKE az 1920-as években a külföldi egyetemeken, főiskolákon tanuló zsidó fiatalok támogatására szervezett gyűjtéseket. Tevékenységének kiszélesítésére vidéki filiálékat hozott létre, például Békéscsabán, Debrecenben, Salgótarjánban.
A MŰVÉSZAKCIÓ
19
38-tól kezdve a zsidótörvények hatásainak „kivédésére”, a zsidók megsegítésére olyan intézmények, programok jöttek létre, mint például az OMZSA (Országos Magyar Zsidósegítő Akció) és a MIPI (Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája). Az OMIKE 1939 októberében indította Művészakcióját azzal a céllal, hogy egyrészt a magyar zsidóságot megtartsa azon a kulturális színvonalon ahová eljutott, másrészt azokat a zsidó művészeket, írókat, zenészeket kívánta munkához és jövedelemhez juttatni, akik a zsidótörvények következtében kiszorultak a korábban számukra is nyitott intézményekből. A Műv
északció legfőbb irányítója az OMIKE Kultúrtanácsa volt. Első elnöke dr. Ribáry Géza, majd az ő halála után Stern Samu, elnökhelyettes dr. Csergő Hugó volt. A Művészakció 1939 őszén indult és a németek bevonulásának napjáig, 1944. március 19-ig tartott, amikor az egyesület tevékenységét – más zsidó egyesületekével együtt – betiltották.
A web oldal információi
A weboldalon közreadjuk a kutatásaink során megtalált
az OMIKE egész tevékenységére vonatkozó dokumentumokat és újság, folyóirat cikkeket,
⇒ Dokumentumok, képek/OMIKE (1909-1944), .jpg)
Baracs Marcell
a Művészakcióval kapcsolatos dokumentumokat és újság, folyóirat cikkeket
⇒ Dokumentumok, képek/OMIKE Művészakció (1838-1944), 
Csergő Hugó
az OMIKE szervezőire, vezetőire valamint a művészekre vonatkozó információkat, adatokat
⇒Dokumentumok, képek/Szervezők, vezetők 
Buday-Goldberger Leó illetve Művészek, 
Göndör Bertalan
a Művészakció keretében megszervezett hat képzőművészeti kiállítás anyagait
⇒ Dokumentumok, képek/Képzőművészeti kiállítások, 
Bokros Birman: Leányfej
valamint az OMIKE 1945, a Felszabadulás utáni utóéletére vonatkozó fellelt információkat
⇒ Dokumentumok, képek/Az OMIKE utóélete 1945- 
Kodály Zoltán
Ezen kívül külön könyvtárakban találhatók információk az OMIKE irodalmáról, partnereinkről a kutatásokban és a közös rendezvényekben, híreketés a majdani események számára kialakított galériát.
A Művészakció kevéssé ismert a széles nyilvánosság előtt, de még a hazai zsidó közösség sincs tudatában e kezdeményezés jelentőségének. Bemutatása bizonyítékul szolgál arra, hogy a magyar zsidóságnak volt egyfajta válasza 1939-44 között a diszkriminatív rendelkezések bevezetésére.
Az OMIKE teljes tevékenységének, benne kiemelten az 1939-1944 közötti Művészakciónak a felidézésében múlhatatlan érdeme van Horák Magdának, akinek 1998-ban megjelent könyve adta meg azt a kapaszkodót, amely lehetővé tette és teszi az OMIKE történetének szisztematikus feltárását.
A kutatás egésze a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület keretei között kezdődött meg és folyik jelenleg is. Az ezzel együttjáró feladatokat, ideértve ezen oldalak szerkesztését Harsányi László és Vizi Éva végzik.
