Alábbiakban Zoltai Gusztáv emlékező beszédét olvashatják. Tisztelt Emlékezők!
Néhány nappal ezelőtt késő este erre jártam, s hallottam amint az emlékműnek, ennek a fának a levelei egymáshoz értek, az ágak hangja a mártírok zokogására emlékeztetett.
Azt gondoltam magamba: milyen jó, hogy van hová eljönnünk, hiszen azoknak , akiknek nevei e leveleken olvashatók, nincsenek sírjaik.
Hozzátok szólok most, akik eljöttetek, hogy eleget tegyetek az erkölcsi kötelességnek, a kegyelet parancsának, mert az emlékezés és az emlékeztetés a túlélők kötelessége.
Nem csak a ’40-es években, de sajnos az utóbbi évtizedekben is emlékeznünk kell, mert ami történt, az újból felidézi a szörnyű időszakot:
– nyílt Auschwitz tagadás
– nyilas egyenruhás neonácik megmozdulásai
– antiszemitizmus a médiában, esetenként a parlamentben
– fiatal és idős zsidók bántalmazása hol szóval, hol tettlegesen
melyek hatásaira kénytelenek vagyunk emlékezni.
Ha megengednek nekem egy kis személyes megjegyzést: én zsidó vagyok, soha nem szégyelltem, Magyarországon születtem, itt élek.
Az anyanyelvem magyar, két szép gyermekem és két szép unokám van, de hallom a kérdéseidet Édesanyám.
Hazánk 1944 március 19.-én elvesztette állami önrendelkezésének jogát – írja az alkotmány.
Édesanyám hallom jajkiáltásaidat, amíg a Horthy-korszakban a Magyarországnak önrendelkezési joga volt megalkotta a modern Európa, de mondhatni a modern világ első zsidótörvényét.
Az önrendelkezés jogán be kellett szolgáltatni kevéske vagyonodat, igaz írást adtak róla.
Az a kedveskedés is érhetett, hogy további nem, 3, hanem 23 zsidótörvényt alkottak.
Kétszázezer embert a Don-kanyarba küldtek meghalni, de megadták a lehetőséget a zsidóknak is, hogy fegyvertelenül az aknamezőkre hajtva védhették a hazát több ezer kilométerre. Az persze már csak hab a tortán, hogy Szálasi Horthy-tól nem elvette, hanem megkapta tőle a hatalmat.
Ami történik az már nem kocsmai zsidózás, régen túl vagyunk a szavakon, ez zsidógyűlölet.
És itt hagy szóljak két álomfejtőről, Dánielről és Józsefről. Miért tudtak álmot fejteni?
Azért, mert csak integrálódni akartak az őket körülvevő társadalomba és nem asszimilálódni, ezért tudták segíteni azt a társadalmat, mely befogadta őket. Milyen csodálatos szimbiózis volt ez.
Fiam mondja Anyám, hallottam a nemzeti alaptantervről, igen tudom Édesanyám.
Most már tudom, hogy kik lesznek a ifjúság példaképei, had emeljem ki egyikük, a nemzeti tantervben szereplő Nyírő József mondatait.
Idézet – „Most már tudom, hogy ki vagy! Németország szellemi életének vezére, a világégés kellős közepén, amikor hazája dicsőséges harcát vívja a német ifjúságnak, a népnek ez a büszkesége nemcsak nagy, hanem jó ember is akit nemcsak kell, hanem szeretni is érdemes” – idézet vége.
Ez Nyírő József véleménye Goebbels-ről amit elmondott egy weimari írókongresszuson.
Szánalmas csúsztatás arról beszélni, hogy külön lehetne választani az írói művet a politikai pályafutástól, mert most épp a politika, a kormányzati intézkedés emeli piedesztára az antiszemitákat, a nyilas parlament uszító tagjait. Hát ilyen a magyarországi rasszizmus elleni küzdelem: Ha tetszik, ha nem, semmi más nem folyik, mint a Horthy korszak rehabilitációja.
Édesanyám szégyellem magam, soha nem gondoltam volna, hogy ezt megérem.
Hallom a másik oldalt, akik dicsőítik Horthyt: Megmentette a budapesti zsidóságot: Kérdezem- akkor már nem volt önrendelkezési joga, de volt hatalma?
Hogy is van ez?
Ha volt hatalma leállítani a deportálást Budapesten, akkor ezt miért nem tette meg korábban, miért engedte deportálni a vidéki zsidóságot? Miért mentette meg a budapestieket? Nem bűntudatból, hogy legyen vége, hanem azért mert az amerikai elnök megfenyegette, hogy háborús bűnösként fogják elítélni Nünbergben.
Édesanyám, Te tudod a választ, mert bejártad a kitaszítottság útját, Budapest – Auschwitz – Birkenau – Bergen-Bersen között.
Neked és nekem soha nem lesz legitim ez a korszak és a sok-sok kitaszítottnak sem.
Édesanyám, szégyellem magam.
S még be kell vallanom valamit neked, megzavarodott az ország egy része.
Történelmi tényeket torzítanak, nyíltan zsidóznak a médiában, a parlamentben, éltetik Horthyt, Hitlert és Szálasit. Zsidó összeesküvésről beszélnek. Árpádsávos zászlókat, szobrokat állítanak városok főterein. A parlamentben a XXI.században vérvádról beszél a fasiszta, nyilas szellemiségű jobbikos képviselő és ezt végig is hallgatják.
Zsidósága miatt kitiltottak egy színművészt egyik városunkból.
A bíróságok rendre nem tartják mindezeket büntetendőnek, mert még fizikai sérelem nem ért minket
Te átélted már ezt!
Anyám, tudod, a hatalom csak a nagyobb botrányok alkalmával igyekszik elhatárolódni.
Szégyellem magam Anyám!
Tisztelt Emlékezők!
Julius első vasárnapja van. Jövőre is, és évről évre mindig ezen a napon emlékezünk mártírjainkra. Az élet természetes rendje, hogy újabb és újabb nemzedékek lépnek nyomdokainkba, akik számára a vészkorszak csupán egy tragikus dátum. Mindent meg kell tennünk annak érdekében,hogy ne így legyen! Hogy utódaink is szent kötelességüknek tekintsék ébren tartani az emlékezés lángját ,és cselekvő módon szerezzenek érvényt annak hogy a XX. század legnagyobb szégyene , amíg ember él e földön, ne menjen feledésbe soha.
Ahogy ősi vallásunk szellemében évről-évre felkeressük szüleink sírját, ugyanolyan ragaszkodó szeretettel és szívűkben soha nem enyhülő gyásszal jöjjenek mindig el utódaink is ehhez az emlékműhöz, hogy leróják kegyeletüket és tiszteletüket, a hatszázezer mártírhalált halt hittestvérük emléke előtt.
S én most végezetül: Jelképes főhajtás, az emlékezés az emlékeztetés. Idézem a Biblia szavait a gonosz ellen: „ Légy bátor és erős, ne félj és ne rettegj, mert veled az Úr, a te Istened mindenben amiben jársz.
Zoltai Gusztáv
A holokauszt magyarországi áldozatának emlékére rendezett megemlékezésen Darvas István rabbi és Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközsége Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója mondott megemlékező beszédet, közreműködött Szilágyi Gábor kántor. A megemlékezésen jelen volt Izrael magyarországi nagykövete Ilan Mor.
A beszédek elhangzása után hat gyertyát gyújtottak meg a holokauszt 600 ezer magyarországi áldozata emlékére, a mártírokra és a zsidómentőkre emlékeztető ezüstfánál. Alábbiakban Zoltai Gusztáv emlékező beszédét olvashatják.
