A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.09.14.
Az orosz-ukrán háború állandó veszélyt jelent Magyarországnak – mondta a miniszterelnök.
Október elején indul az újabb nemzeti konzultáció ezúttal a közterhekről.
Az izraeli hadsereg több helyen is támad.
Londonban vége a metrósok sztrájkjának, enyhülhet a káosz.
Hírek:
A miniszterelnök szerint a jövő évi parlamenti választáson az dől el, továbbra is tudnak-e magyar választ adni napjaink fontos kérdéseire. Orbán Viktor világossá tette, hogy Magyarország a jelenlegi kormánypártok vezetésével lehet versenyképes, független, családbarát, békés és biztonságos. Úgy vélte, amennyiben az ellenzék győz, akkor – szavai szerint – Brüsszelből irányított, agyonadóztatott, migránspárti, háborúpárti és ukránbarát politika kerül előtérbe. Emlékezetes, hogy a kormányfő egy héttel ezelőtt tartott kötcsei beszédében arra figyelmeztette pártja híveit, hogy mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek. Úgy fogalmazott, ha ezért nem mindenki tesz meg mindent, akkor – idézem – „semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve”.
A Fidesz–KDNP új kampányfőnöke szerint „minden idők legintenzívebb kampánya következik”. Orbán Balázs kifejtette, a bizalomra akarnak építeni, semmit sem kívánnak eltitkolni a választók elől. Ebben az esetben – mondta – a felnőtt magyar emberek pontosan el tudják dönteni, hogy mi jó nekik és családjaiknak, és mi nem. Fontosnak nevezte az újabb nemzeti konzultációt, amelynek kérdőíveit október elejétől postázzák. Erről már a Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt és azt közölte, hogy a közteherviselésről kérdeznek majd. A miniszterelnök kötcsei beszédében még a Tisza párt adóügyi elképzeléseit jelölte meg témának. Gulyás Gergely ezt azzal egészítette ki, hogy az ellenzéki erő egészpályás letámadásáról szól majd a konzultáció. Mint mondta, ezek a kérdések széleskörű társadalmi érdeklődésre tartanak számot.
Az amerikai elnök azt üzente az izraeli kormányfőnek, hogy nem tartja bölcs dolognak a Katarban végrehajtott eheti támadást. Donald Trump különösen azt kifogásolta, hogy nem tudott előre a tervezett akcióról. Benjamin Netanjahu azt közölte, az idő rövidsége miatt nem jelezték előre, mire készülnek. Izrael tíz géppel hajtotta végre a támadást, amelynek hat halottja volt, de ezek nem a Hamasz vezetői, noha őket akarták megölni. Washingtonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az akció nem segíti az Egyesült Államok és Izrael céljainak elérését. Ismert, hogy Katar volt a helyszíne a palesztin terroristákkal folytatott tűzszüneti tárgyalásoknak és katari politikusok a közvetítésben is részt vállaltak. Dohában felelőtlenségről beszéltek és ellenakciót is kilátásba helyeztek.
Az izraeli hadsereg folytatta gázavárosi offenzíváját is, amelynek végső célja az övezet teljes elfoglalása. Eközben azonban Jemen hivatalos fővárosára is légicsapásokat mértek. Az izraeli hadsereg rádiója szerint a támadás célpontjai között a húszi főhadiszállás és katonai táborok voltak. A jemeni olajvállalat viszont azt közölte, hogy izraeli repülőgépek egy, a fővárostól délnyugatra található orvosi állomást vették célba. Mindez nem sokkal azután történt, hogy Izraelben hat halálos áldozatot és több mint húsz sebesültet követelt egy újabb terrortámadás. A Jeruzsálembe vezető északi útvonal egyik forgalmas helyszínén fegyveresek nyitottak tüzet civilekre. A támadók házi készítésű gépfegyverekkel hajtották végre a támadást, de a lövöldözés után a biztonsági erők mindkettőt lelőtték.
Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy orosz drónok hatoltak be a héten a lengyel légtérbe – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejtette, Lengyelország a jelenlegi viták ellenére Magyarország barátja, ezért is kell határozottan állást foglalni a történtek miatt. Beszámolt arról is, hogy a külügyminiszter közvetlen kapcsolatban áll amerikai, orosz és brüsszeli kollégáival is, ennek ellenére – szavai szerint – nem tudunk mindent arról, milyen tárgyalások folynak a háttérben a háborúról. Hozzátette, az orosz-ukrán háború állandó veszélyt jelent Magyarországnak is. A kormányfő ezúttal Abu Dhabiban nyilatkozott a Kossuth rádiónak, miután az emírségekben tárgyalt. Mint mondta, ez a kapcsolat nagy lehetőségeket rejt magában.
Előzőleg az Európai Unió előtt álló kihívásokról tárgyalt a magyar miniszterelnök az Európai Tanács Budapesten járt elnökével. Antonio Costa sorra felkeresi az unió összes tagállamát, hogy előkészítse a következő brüsszeli csúcstalálkozókat. Minderről Orbán Viktor számolt be, aki hasznosnak minősítette az eszmecserét. Ugyanakkor ismét élesen bírálta a brüsszeli bizottság elnökét. Úgy fogalmazott, hogy Ursula von der Leyen eheti beszámolója virtigli háborúpárti beszéd volt. Azt is kifogásolta, hogy – idézem – „aki nem áll be a brüsszeli nyájba, attól elvesznek minden uniós pénzt”. Megerősítette, hogy a Patrióták frakciója, amelyhez a Fidesz is tartozik, bizalmatlansági indítványt nyújtott be az elnök ellen és távozására számít. Von der Leyen maradását az idén egy hasonló próbálkozás után már megszavazta az európai parlament.
A magyar külügyminiszter kijelentette, hogy javítani kellene a kapcsolatokat Ukrajnával, de hozzátette, a jelenlegi rossz viszonyért a kijevi vezetést tartja felelősnek. Szijjártó Péter a Budapesten tárgyaló ukrán miniszterelnök-helyettesnek beszélt erről. Tarasz Kacska viszont a megbeszélések után azt emelte ki, hogy nagyon pragmatikus eszmecserét folytattak a jövőbeli együttműködésről és meghatározták a párbeszéd napirendjét. A magyar miniszter a hét elején még azt mondta, hogy ukrán kollégáját várja Budapestre, ő azonban nem jött el. Szijjártó Péter elmondta, arra is megkérte az ukrán politikust, hogy szüntessék be a támadásokat a Magyarország kőolajellátásában kulcsfontosságú Barátság vezeték ellen. Ez ugyanis – tette hozzá – károsan érinti a magyar energiaellátást.
Itthon az Országos Rendőr-főkapitányság még folytatja az eljárást a főpolgármester ellen. Bővebb tájékoztatást azonban nem adtak róla, miután tart az ügy. Emlékezetes, hogy Karácsony Gergelyt augusztus elején gyanúsítottként hallgatták ki a június végi budapesti tömegdemonstráció szervezéséért. A Pride felvonulást ugyanis a rendőrség betiltotta, de a Budapest Büszkeség néven meghirdetett esemény fővárosi rendezvény volt, amihez nem kellett rendőrségi engedély. A főpolgármester panasszal élt a gyanúsítás miatt, de elutasították. Karácsony Gergely ezt úgy értékelte, hogy a független vádhatóság szerint is bűncselekmény gyanúja áll fenn, amiért kiálltak a sokszínűség, az egyenlőség és a szeretet mellett, s nem engedték, hogy a kormány korlátozza a gyülekezés szabadságát. Hozzátette: természetesen tovább küzdenek.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a november végéig meghosszabbított árrésstop szinte mindenkinek káros. Közleményük szerint már az infláció sem indokolja az intézkedés fenntartását. Mint írták, a kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. Megjegyezték, hogy a 6 nagy élelmiszer lánc a konszolidált adatok szerint összességében már 2024-ben, az árrésstop előtt is veszteséget termelt, és a hazai üzletláncok többségénél is csökkent a nyereség 2023-hoz képest. Az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer ellátását is.
Franciaországban hatalmas tüntetések közepette tette le a hivatali esküt az új kormányfő. Emmanuel Macron államfő ezúttal egy viszonylag fiatal, 39 éves politikust jelölt a tisztségre. Sébastien Lecornu az elnök hűséges támogatója, korábban védelmi miniszter is volt. Elődje, a 74 éves Francois Bayrou bizalmi szavazást kért maga ellen a parlamentben és – amint az várható volt – nem is kapta meg a többség támogatását. A tervezett megszorítások miatt azonban nem csak a képviselők többsége háborgott, hanem az emberek is az utcákra vonultak. Emmanuel Macron már az ötödik kormányfőt nevezte ki hivatali ideje alatt, bő egy év alatt a harmadikat. Miután Lecornu konzervatív politikus, kormánya nem számíthat a baloldal szavazataira, viszont így csak akkor maradhat hivatalban, ha megszerzi a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés támogatását.
Japánban is új kormányfőt kell választani, miután Isiba Sigeru lemondott. Ez már várható volt, hiszen a Liberális Demokrata Párt a nyári félidős választáson elvesztette többségét a tokiói parlament alsó- és felsőházában is. Most azért döntött a kormányfő a távozás mellett, hogy megakadályozza a pártszakadást az országot 70 éve irányító párton belül. A 68 éves politikus nem egészen egy éve lett pártja és így a kormány vezetője is. 2024. október 1-jén vette át a szigetország kormányzását, de szembe kellett néznie azzal, hogy Japánban egyszerre van gazdasági és népesedési válság, emiatt a Liberális Demokrata Párt egyre népszerűtlenebb. Abe Sinzó 2020-as leköszönése óta három miniszterelnököt adtak az országnak, és egy sem töltötte ki négyéves mandátumát.
Londonban abban bíznak, hogy legalább holnapra helyreáll a közlekedés rendje, amelyet alapjaiban rengetett meg a metróhálózat dolgozóinak eheti sztrájkja. A szakszervezet azért döntött a munkabeszüntetés mellett, mert eredménytelenek voltak a tárgyalások a munkaidőcsökkentésről és a béremelésről. A brit főváros metróhálózata 11 fővonalból és számtalan elágazó mellékvonalból áll. Ezt naponta átlagosan négymillió – évente több mint egymilliárd – utas használja, így a sztrájk rendkívüli felfordulást okozott a londoni tömegközlekedésben, bár a buszok jártak és a városi vasúthálózat is működött. Pénzügyi elemzők becslése szerint az ötnapos metrósztrájk gazdasági-pénzügyi veszteségei hozzávetőleg 700 ezer munkanap kiesésének felelnek meg.
Időjárás:
Ami pedig a hazai időjárást illeti, mára végleg elromlott az idő. Egy összefüggő frontális felhőzet vonul át az országon, emiatt mindenütt lehet eső, záport. Megélénkül a szél is. A hőmérséklet már csak 20 fok körül alakul, estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő. Holnaptól viszont újra napsütés és kellemes idő várható.
