A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.09.13.
A kormány nemzeti konzultációt hirdet a közteherviselésről, a kérdőíveket október elejétől postázzák, tartalmát legkésőbb a jövő héten nyilvánosságra hozzák – jelentette be Gulyás Gergely.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke valódi háborús beszédet mondott az Európai Parlament előtt – jelentette ki Bóka János a Kormányinfón.
Az izraeli légierő a héten nem csak Katarban, hanem Jemenben is légicsapásokat hajtott végre.
Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, és aki erről beszél, az maga sodorhatja bele az ukrajnai háborúba a kontinens államait – reagált Szijjártó Péter az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédére.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki egyben az antiszemitizmus elleni küzdelem kormányzati koordinációját is vezeti, a Kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. Felhívtuk a figyelmet arra a szakértők által jelzett veszélyre vonatkozott, hogy az európai élelmiszerbiztonság és a GMO-mentesség megőrzése komoly kihívásokba ütközhet. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint látható, hogy az európai vezetők „egy ideológia miatt feladják a bevált gyakorlatot”, ami valóban veszélyeztetheti az élelmiszerbiztonságot. Magyarország annyit tehetett, hogy a GMO-mentességet alaptörvényi szintre emelte, és folyamatosan felhívja a figyelmet a veszélyekre. Végezetül a Lengyelország légterét ért incidens kapcsán Gulyás Gergely kiemelte: a kormány azonnal szolidaritásáról biztosította Varsót. Hozzátette, hogy Magyarország a NATO 4. cikkelye szerinti konzultáción is képviselteti magát. Emlékeztetett a szövetség alapokmányára, amely szerint, ha egy tagállamot támadás ér, azt a NATO egésze elleni támadásként kell kezelni. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindezek mellett Magyarország továbbra is a béke pártján áll.
A kormány nemzeti konzultációt hirdet a közteherviselésről, a kérdőíveket október elejétől postázzák, tartalmát legkésőbb a jövő héten nyilvánosságra hozzák – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter az eheti Kormányinfón, Budapesten. Gulyás Gergely hozzátette: egy „fontos közéleti vita áll előttünk, amit természetesen a pártpolitika szintjén is vívnak és vívunk”, hiszen megjelentek ellenzéki elképzelések az adótörvény módosítására. Ugyanakkor a közteherviselés kérdésben, amely széles körű társadalmi érdeklődésre is számot tart, elengedhetetlenül fontos a demokratikus vita és a vélemények ütköztetése. „Kulcsfontosságú, hogy mind a közteherviselésről általánosságban, mind az egykulcsos személyi jövedelemadóról, mind a Tisza Párt által bevezetni kívánt adóemelésekről legyen egy olyan társadalmi vita, amelyre a nemzeti konzultáció jó keretet teremt” – fogalmazott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke valódi háborús beszédet mondott az Európai Parlament előtt – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Budapesten, a Kormányinfón. Bóka János hangsúlyozta: az Európai Unió állapota rossz és egyre romlik, így beszéd abból a szempontból volt érdekes, hogy várható-e érdemi irányváltás az eddigi elhibázott uniós politikákban. Emellett arra vártunk választ, hogy bizottság elnöke hogyan kívánja helyreállítani a benne megingott politikai bizalmat – jelezte. Ehhez képest az Európai Bizottság elnöke valódi háborús beszédet mondott. „Nem egyszerűen háborúpárti beszéd volt, ez egy háborús beszéd volt” – értékelt. Ebben a beszédben a háború szó gyakrabban hangzott el, mint a gazdaság, Ukrajnáról pedig több említés esett, mint az európai iparról és az európai energiapolitikáról együttvéve – nehezményezte.
Magyarország kész javítani a kétoldalú kapcsolatokon, de ez kizárólag Ukrajnán múlik, miután a viszony rendkívüli megromlásáért a felelősség teljes egészében Kijevet terheli – jelentette ki a tárca közlés szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Tarasz Kacskával egyeztetett, majd kiemelte, hogy nem tudja azt mondani, hogy a kétoldalú kapcsolatok most vannak a mélyponton, ugyanis ki tudja, van-e még lejjebb, ezt sajnos nem lehet kizárni. „Egy dolog biztos, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden szomszédos országgal, így Ukrajnával is jó, jobb kapcsolatban legyünk (…) És azt is nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy Kijevet terheli a teljes felelősség azért, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere az elmúlt tíz évben egy rendkívüli romláson ment keresztül” – fogalmazott. „Nem mi vettük el az itteni ukrán kisebbség jogait, nem mi kockáztatjuk az ő energiabiztonságukat, és nem mi akarjuk belerángatni őket egy háborúba” – sorolta. Majd a találkozó kapcsán leszögezte, hogy a kormány mindig is híve volt a pozitív gesztusoknak, a bizalomépítésnek, és a maga részéről ennek megfelelően is járt el.
Külföldi hírek:
Az izraeli légierő a héten nem csak Katarban, hanem Jemenben is légicsapásokat hajtott végre. Az izraeli hadsereg szerint a támadások célpontjai a húti terrorszervezet propaganda központjai, egy üzemanyag-tároló és katonai táborok voltak, melyekben a hútik operatívjai gyülekeztek. A támadás ezúttal nemcsak Szanaát, hanem Jemen északabbra fekvő részét is érintette.A megelőző nap egy drónt majd egy rakétát indítottak a hútik Jemenből Izrael felé. Mindkét fenyegetést a légvédelem elhárította. A múlt hétvégén egy jemeni drón csapódott be a Ramon repülőtéren, a déli Arava régióban. Március 18 óta, amikor Izrael újraindította a műveleteit Gázában, a hútik 81 ballisztikus rakétát és legalább 35 drónt küldtek Izrael felé.
Kiszabadult Irakban a fogságból, és hamarosan visszatérhet Izraelbe a több mint 900 napig fogva tartott orosz-izraeli tudományos kutató, Elizabet Curkov. Donald Trump amerikai elnök jelentette be, hogy az izraeli-orosz állampolgárságú Elizabet Curkovot kedden este szabadon engedte a Kataib Hezbollah nevű iraki iszlamista szervezet. Curkov orosz útlevéllel utazott Irakba doktori kutatása érdekében, a Princeton Egyetem megbízásából. A kutatását végző nőt 2023 márciusában rabolták el és több mint 900 napig tartották fogva. A Trump-kormány kiemelt ügyként kezelte kiszabadítását. Amerikában élő nővére, Emma Curkov fáradhatatlanul kampányolt érte, és 2024-ben, Washingtonban még az iraki miniszterelnökön is számon kérte testvére ügyét.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében követelte, hogy Izrael nem támadja meg újra Katart, idézett két, a részleteket ismerő forrást az Axios. „Ez elfogadhatatlan. Követelem, hogy ne ismételjétek meg” – mondta Trump Netanjahunak a telefonhívás során a források szerint. Trump tanácsadóit sokkolta a Hamász vezetőinek likvidálására irányuló támadás. Egy, Trumphoz közel álló forrás aggodalmát fejezte ki amiatt, ahogyan Netanjahu és főtanácsadója, Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter kezelte az ügyet, „kellemetlen emlékeztetőnek” nevezve a viselkedést, amely feszültséget okozott Trumppal előző ciklusa alatt. A figyelmeztetés és a széles körű nemzetközi elítélés ellenére Netanjahu határozottan megvédte a légicsapást, figyelmeztetve Katart – és „minden terroristákat rejtő nemzetet” –, hogy további csapások következhetnek, ha nem utasítják ki a terrorszervezet tagjait. Dohában vasárnap és hétfőn rendkívüli arab-iszlám csúcstalálkozót tartanak, hogy megvitassák a keddi izraeli támadást, jelentette a katari hírügynökség.
Az ír fapados légitársaság, a Ryanair azzal fenyegetőzik, hogy határozatlan időre felfüggeszti izraeli járatainak üzemeltetését, még akkor is, ha a Hamász elleni jelenlegi harcok Gázában alábbhagynak. Michael O’Leary vezérigazgató a héten kijelentette, hogy a társaság „belefáradt abba, hogy a Ben-Gurion repülőtér hatóságai zaklatják”, és komolyan fontolgatja, hogy továbbra is befektessen-e izraeli útvonalába. Szokatlan nyilatkozatát akkor tette, amikor a Ryanair legalább október végéig meghosszabbította Izraelbe tartó járatainak felfüggesztését. O’Leary megjegyezte, hogy a nehéz biztonsági helyzeten túl a Ben-Gurion repülőtér súlyos terheket ró a fapados légitársaságokra, többek között magas üzemeltetési költségeket – írta az Israel Hayom. Iparági szakértők becslései szerint a Ryanair, amely több száz útvonalat üzemeltet Európában és azon túl, stabilabb célállomásokra irányíthatja repülőgépeit, ha nem lát jelentős javulást Izraelben. „A társaságnak rengeteg alternatívája van, és nem kötődik az izraeli piachoz” – mondta egy légiközlekedési forrás. Az izraeli utazók számára egyébként, akik különösen olcsó járatokért támaszkodnak a Ryanairre európai célállomásokra, a légitársaság kivonulása súlyos csapást jelentene.
Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, és aki erről beszél, az maga sodorhatja bele az ukrajnai háborúba a kontinens államait – reagált a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédére a hét közepén Minszkben. A tárcavezető a magyar–belarusz gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy erre a megbeszélésre rendkívül nehéz időszakban került sor, ugyanis Magyarország immár három és fél éve él az ukrajnai háború árnyékában. „Azért vagyok itt, mert ha valamikor nagy szükség van a párbeszédre, akkor az most van, s ha valamikor nagy szükség van a józan észre és a hideg fejre, akkor az most van” – mondta.
Fehéroroszország szabadon engedett 52 politikai foglyot, akik már meg is érkeztek Litvániába – jelentette be Gitanas Nauseda litván államfő. A foglyokat azt követően engedték el, hogy John Coale, az amerikai elnök megbízottja megbeszélést folytatott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel. „Nagyon hálás vagyok az Egyesült Államoknak és személyesen Donald Trump elnöknek a politikai foglyok kiszabadításáért tett erőfeszítéseiért. Ötvenkét ember, az nagyon sok. Ugyanakkor még több mint ezer politikai foglyot tartanak fogva fehéroroszországi börtönökben, és mindaddig nem állhatunk meg, amíg ők ki nem szabadulnak” – írta a litván elnök az X-en. Nauseda elmondta: a most elengedettek között van hat litván állampolgár is. A fehérorosz elnök sajtószolgálata szerint az elengedettek között összesen 14 külföldi állampolgár van: hat litván, két lett, két lengyel, két német, egy francia és egy brit. A bejelentés után a fehérorosz állami médiában közzétettek egy videót, amelyen az amerikai küldött bejelentette: Washington feloldja a Belavia fehérorosz állami légitársasággal szembeni szankciókat.
A közösségi média használatának megtiltását javasolta a 15 év alatti gyerekeknek egy francia parlamenti bizottság csütörtökön közzétett jelentésében, amely szerint a 15 és 18 év közötti tinédzsereknek pedig „digitális takarodót” kellene bevezetni az egészségük védelme érdekében. Laure Miller, a testület jelentéstevője elmondta: ez a korlátozás azt jelezné a gyerekeknek és a szülőknek is, hogy 15 éves kor alatt a közösségi média használata „nem ártalmatlan” időtöltés. A fiatalok körében különösen népszerű TikTok hatásait vizsgáló parlamenti bizottság márciusban kezdte meg a munkát, meghallgatták több közösségimédia-vállalat képviselőjét, áldozatok hozzátartozóit és influenszereket, hogy feltérképezzék az algoritmus működését. A vizsgálóbizottságot azt követően hozták létre, hogy Franciaországban 2024 végén több család pert indított a TikTok ellen azzal vádolva a videomegosztó alkalmazást, hogy az ottani tartalmak összefüggésben állhattak tinédzserkorú gyerekeik öngyilkosságával.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp napos, meleg, fülledt időre készülhetünk. Este kisebb zivatarokra lehet számítani. A hőmérséklet jellemzően 25 – 28 fok körül alakul.
