Két magyar gyereket is túszul ejtett a Hamász arab terrorszervezet

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.10.27.Magyarország ellenzi a terrorizmust, ezért nem támogatja a migrációt sem, aki ugyanis a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja – jelentette ki Orbán Viktor.

Az LMP továbbra is tiltakozik „Magyarország akkugyarmatosítása” ellen és a klímatörvény felülvizsgálatát követeli.

Két magyar gyereket is túszul ejtett a Hamász arab terrorszervezet.

Robert Fico, Szlovákia újonnan kinevezett miniszterelnöke a kétnapos uniós csúcs előtt Pozsonyban bejelentette: elutasítja az Oroszország elleni további szankciókat.

Belföldi hírek:

Magyarország ellenzi a terrorizmust, ezért nem támogatja a migrációt sem, aki ugyanis a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben. Orbán Viktor a kétnapos EU-csúcsra érkezve reményét fejezte ki, hogy Brüsszelben is belátják: nyilvánvaló összefüggés van a terrorcselekmények és migráció között. Közölte, az EU több pénzt akar beszedni a tagállamoktól, hogy odaadhassák a migrációval kapcsolatos befogadáspolitikára és az ukránoknak. Kijelentette: Magyarország álláspontja világos: nem akar pénzt adni a migránsoknak, és nem akar pénzt adni Ukrajnának sem, legfeljebb egy nagyon alapos előterjesztés alapján. A jelenlegi előterjesztések mögül azonban hiányoznak a komoly szakmai és politikai érvek. Az, hogy „adjunk több pénzt, nem fog menni, ezt el fogjuk utasítani” – húzta alá. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök közölte, Magyarországnak van béketerve, és minden kommunikációs csatornát nyitva kíván tartani Oroszországgal annak elfogadása reményében. Kijelentette: Magyarország az egyetlen ország, amely a minden európai érdekében álló béke mellett áll ki. Magyarországnak átlátható és nagyon egyértelmű békestratégiája van, és mindent meg akar tenni a béke elérése érdekében. Ezért úgy látja, minden lehetséges kommunikációs csatornát nyitva kell tartani az oroszokkal, különben nincs esély a békére.

Magyarország állandó nyomás alatt áll az Európai Unióban annak érdekében, hogy csökkentse az orosz energiafüggőségét, azonban a diverzifikáció egyik legfőbb akadálya épp a brüsszeli politika – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Selyemút Fórum panelbeszélgetésén közölte, hogy az Európai Unió súlyos kihívásokkal néz szembe, s ezek egyike az energiaellátás állandó bizonytalansága az ukrajnai háború kitörése, illetve a brüsszeli szankciók elrendelése óta. Problémának nevezte, hogy az EU nem fizikai, hanem politikai kérdésként tekint erre az ügyre. „Az nem politikai nyilatkozat, hogy honnan vásárolja egy ország az energiát. Politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni a házakat, lakásokat, politikai nyilatkozatokkal nem lehet a gazdaságot működtetni” – mondta. „Amíg a földgázt nem lehet hátizsákban vagy repülőgéppel elszállítani, addig onnan kell vásárolni, ahol adott az infrastruktúra” – szögezte le. Majd rámutatott, hogy a fizikai valóság, az infrastruktúra meghatározza, hogy az egyes államok honnan tudnak elegendő energiához jutni.

Az LMP továbbra is tiltakozik „Magyarország akkugyarmatosítása” ellen és a klímatörvény felülvizsgálatát követeli. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azt mondta: ezek a gyárak „víz- és energiazabálók” és hatalmas az energiaigényük. Erre az energiára és vízre a mezőgazdaságban és az élelmiszer-termelésben lenne szükség – fűzte hozzá az ellenzéki politikus, megerősítve álláspontjukat, miszerint a kormány minderre egyáltalán nincs felkészülve. Kitért arra, hogy a nap folyamán a fővárosban tart tanácskozást a Magyar Akkumulátor Szövetség; a rendezvényen a kormányzati szereplők mellett az akkumulátorgyártásban érintett vállalatok és azok érdekképviseleti szervezetei vesznek részt. Néhány civil kapott ugyan meghívást, de a regisztráció díját 150 ezer forintban határozták meg, magát a programot pedig akkumulátorgyárak szponzorálják – jegyezte meg.

Külföldi hírek:

Megerősítette a Külügyminisztérium a Hetek című lapnak, hogy valóban túszul ejtett két magyar állampolgárt a Hamász arab terrorszervezet. A két túszul ejtett gyerek a nyolcéves Ella és a tizenöt éves Dafna. A minisztérium azt is közölte, hogy továbbra sincsenek magyar halálos áldozatok. A Hetek című lap interjút készített egy magyar-izraeli állampolgárságú anyával, aki azt mondta, hogy a Hamász terroristái elrabolták a lányait. Ezt megerősítette Paczolay Máté külügyi szóvivő, aki a következő tájékoztatást adta: „Folyamatosan kapcsolatban vagyunk az édesanyával, valamint az izraeli hatóságok által létrehozott különleges munkacsoporttal. A gyerekek magyar-izraeli kettős állampolgárok és mindent megteszünk annak érdekében, hogy kiszabadulhassanak, de a biztonsági szempontokra való tekintettel nem áll módunkban több részletet megosztani a nyilvánossággal. A terrortámadásnak továbbra sincs magyar áldozata. Az interjúban a gyerek anyja, Majan Zin arról beszélt, hogy legutolsó információja a gyerekekről egy felvétel Gázából, amin egy matracon ülve zokognak a lányai. A lányok állapotáról nem tudni semmit jelenleg, arról sem a Hamasz, sem az izraeli hatóságok nem közöltek az anyukával semmilyen új információt.

Az izraeli hadsereg egyik elitegysége harckocsikkal szárazföldi rajtaütést hajtott végre a Gázai övezet északi részén, előkészítendő a palesztin övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet elleni katonai fellépés következő szakaszát – jelentette be a hadsereg az X internetes közösségi oldalon. A közlés szerint a razzia során „megöltek számos terroristát, és jelentős katonai infrastruktúrát számoltak fel”, köztük páncéltörő rakéták kilövőhelyeit, valamint „tereprendezést végeztek a szárazföldi hadművelethez”, majd elhagyták az övezetet. A friss közlések szerint az izraeli légierő éjjel tovább bombázta az iszlamisták katonai célpontjait. A Gázai övezet egészségügyi intézményei arról számoltak be, hogy több tucat ember halt meg, és sokan a romok alatt rekedtek az izraeli légicsapásokban az övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban és az északon található Gázavárosban.

Izrael beleegyezett az Egyesült Államok kérésébe, hogy ideiglenesen elhalassza tervezett gázai szárazföldi invázióját, hogy Washington több időt kapjon további légvédelmi rendszerek telepítésére a térségben állomásozó csapatai védelmére. A Pentagon nagyjából egy tucat légvédelmi rendszer telepítésével siet, hogy megvédje az Irakban, Szíriában, Kuvaitban, Jordániában, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben állomásozó csapatokat a rakétatűztől. Az Irán által támogatott proxyk legalább 13 támadást hajtottak végre a gázai háború kitörése óta, az egyik támadásban legalább két tucat katona sebesült meg Szíriában, egy másik támadásban pedig 10 amerikai katona Irakban. Az amerikai tisztviselők szerint valamennyi sérülés könnyű volt. Az Egyesült Államoknak sikerült meggyőznie Izraelt, hogy várjon a Gázai övezet lerohanásával, amíg ezek a rendszerek működésbe nem lépnek, ami akár még a hét végén megtörténhet – jelentette a The Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre és az izraeli terveket ismerő forrásokra hivatkozva.

Szégyenteljesnek nevezte Recep Tayyip Erdogan török elnök a nemzetközi közösség hallgatását a Gázai övezet izraeli támadásai kapcsán Ferenc pápával folytatott telefonos egyeztetése során. Erdogan a hívás során mészárlásnak nevezte a Gázai övezet elleni izraeli támadásokat, és hangsúlyozta: minden országnak fel kell emelnie a hangját a régióban kialakult humanitárius válság miatt – áll a török elnöki hivatal közleményében. „Tartós béke csak akkor jöhet létre a térségben, amikor megalakul egy független, szuverén és földrajzilag is egységes palesztin állam az 1967-es határok között Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal” – hangsúlyozta a török elnök. A török elnök csütörtökön az elnöki palotában mondott beszédében barbarizmusnak nevezte a Gázai övezet ellen indított izraeli műveletet, amely szerinte túlmegy az önvédelmen. Emellett a török elnök arról beszélt, hogy szerinte a nyugati országok azért nem ragaszkodnak a nemzetközi jog betartásához a gázai támadásokkal kapcsolatban, mert „a kiontott vér muszlimok vére”.

Nagyon fontos, hogy az EU nehéz időkben is egységet mutasson, megvédje értékeit és elveit – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve. „Ezért támogatjuk Izraelt és önvédelemhez való jogát a nemzetközi humanitárius joggal összhangban, és elítéljük a Hamász terrorista támadását” – hangsúlyozta. Hozzátette, a civileket viszont mindenhol és mindig védeni kell, ezért a tagállamok meg fogják vitatni, miként biztosítható humanitárius segélyekhez való hozzáférés a Gázai övezetben, és nagyon erős, egységes álláspontot fognak képviselni. Michel szerint az is kulcsfontosságú, hogy a tagállamok addig támogassák Ukrajnát, ameddig csak szükséges. „Meg fogjuk vitatni, hogyan tudunk több támogatást nyújtani, hogyan tudjuk megközelíteni például a befagyasztott pénzügyi eszközök témáját is, hogy erőforrásokat mozgósítsunk Ukrajna támogatására, újjáépítésére” – jelentette ki.

Az európai maradásra jogosulatlanok visszaküldési rendszere hatékonyságának növelésével kell csökkenteni a tagállamokra nehezedő, illegális bevándorlás jelentette nyomást – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen a csütörtökön kezdődött EU-csúcsra érkező tagállami vezetőknek küldött levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző útvonalakon jelentkező illegális bevándorlás kihívásai állandó éberséget, határozott cselekvést, valamint fenntartható migrációs és menekültügyi keretrendszert igényelnek, illetve operatív lépések konkrét megvalósítását teszik szükségessé. „A migránsok visszaküldése hazájukba továbbra is olyan kihívás, amely közös küzdelmet igényel” – emelte ki.

Robert Fico, Szlovákia újonnan kinevezett miniszterelnöke a kétnapos uniós csúcs előtt Pozsonyban bejelentette: elutasítja az Oroszország elleni további szankciókat, és nem támogatja az Ukrajnának történő fegyverszállítást sem – számolt be honlapján a Pravda című pozsonyi lap. A témában korábban is hangoztatott véleményét most megerősítő Robert Fico erről a pozsonyi parlament európai ügyi bizottságában beszélt közvetlenül azelőtt, hogy elutazott volna az Európai Unió (EU) vezetőinekbrüsszeli csúcstalálkozójára. Robert Fico hangsúlyozta: semmilyen Oroszország elleni szankciót nem szavaz meg, amíg azok esetleges Szlovákiára gyakorolt hatásáról nem kerül egy elemzés az asztalra, s amennyiben kiderül, hogy a szankciók káros hatással lennének Szlovákiára, akkor azok támogatásáról szó sem lehet. Megjegyezte: az újabb Oroszország elleni szankciók felvetése ezúttal a balti államok részéről várható. „Amennyiben a szankciók olyanok lesznek, hogy kárt okozhatnak nekünk, akkor nem látom okát annak, hogy támogassuk még akár csak azok üzenetét is” – szögezte le Robert Fico.

Időjárás:

Ma is marad a borús, esős időjárás.

Este mindenütt felszakadozhat a felhőzet.

A hőmérséklet jellemzően 13 – 23 fok köré emelkedik.