Az uniós forrás nem pénzeső, azt projektekkel kell párosítani
Stumpf István, a felsőoktatás átalakításért felelős kormánybiztos a Heti Tv Pirkadat című műsorában az egyetemi modellváltás részleteiről beszélt.
Stumpf István elmondta,a felsőoktatási modellváltás lényege, hogy egy versenyképes oktatás jöjjön létre Magyarországon. Több eddigi kormány tett már kísérletet arra, hogy a jelenlegi, befagyott struktúrát megváltoztassa, a mostani kormányzat a kancellári rendszer bevezetésével is ezt a célt tűzte ki maga elé például a racionális gazdálkodás érdekében, de ugyanezért vezették be a konzisztóriumi rendszert, hogy minél jobban sikerüljön bevonni az üzleti szférát. Hozzátette,a mostani modellváltás nem egy mindenki számára mindent elintéző gyógyír, hanem sokkal inkább esélyt kínál arra, hogy gazdálkodási szempontból szabadabban, az ügyintézés tekintetében kevésbé bürokratikus struktúrában, a belső szabályozást tekintve a tehetségeket, a motivációkat mozgásba hozó rendszer jöjjön létre, így vehessen részt a magyar felsőoktatás a digitális világban zajló versenyben. A tapasztalatok azt mutatják, vannak, akik ezzel nagyon jól élnek, vannak,ahol továbbra is vannak problémák. Mint azt a miniszterelnöki biztos megjegyezte, két héttel ezelőtt találkozott a modellváltás utáni egyetemek kuratóriumi elnökeivel, látszott a megbeszélésen, hogy beleálltak az új struktúrába, felismerték annak lehetőségeit, de az is világos volt számukra, hogy a kudarc esetén van személyes felelősségük. Nyilvánvaló az is, hogy mindenkiben van némi félelem, hogy mi lesz a modellváltás után. Most új helyzet van – jelentette ki Stumpf István, korábban szakegyetemek váltottak modellt, az egyszerűbb volt, nem volt olyan bonyolult, mint a tudományegyetemeknél, ahol 10-14 kar van. De ott van a pedagógusképzés, az orvosegyetemek dolga, mert úgy tűnik, a klinikáknál súlyos feszültségek keletkeznek.
A kormány egy kétharmados törvényt készít elő, ahol összefoglalják a lényeget, a modellváltó, közfeladatot ellátó, modellváltó, alapítványi formában működő egyetemek kapcsán. Ebben valóban van néhány olyan gyakorlat, ami a korábbinál kisebb mozgásteret biztosít a szenátusok számára, a kormánybiztos azt próbálja elérni, hogy a törvényben szerepeljen az egyetemi autonómia, a szenátus mozgástere, amit az állami szférában is megtartottak maguknak. Hozzátette, meggyőződése szerint a szenátus képes lesz mobilizálni az egyetemen belüli tudástőkét, köztük természetesen a hallgatói tudást, együttműködést is, mert csak ettől lehet sikeres az egyetem. Megmarad az a gyakorlat is, hogy a hallgatók véleményt formálhatnak a tanáraik működéséről, persze vannak, ahol jelentősebben befolyásolják ezek a vélemények a tanárok értékelését, míg másutt nem. A modellváltás során a cél az is, hogy kialakuljon egy teljesítménykövető rendszer, ahol a tényleg elismert oktatók magasabb bérezést kapjanak.
Elmondta azt is Stumpf István, hogy tegnap a modellváltásban nem érintett Közszolgálati Egyetemen tartott órát, ahol a hallgatókat nagyon is foglalkoztatta a felsőoktatási modellváltás, hiszen a különböző nagy vidéki egyetemek, nem csak tudásközpontként működnek, hanem a régió egyik nagy foglalkoztatójaként is, a debreceni Egyetemen például 200 milliárdos a bevétel. Ám mindez úgy történik, úgy kell történnie, hogy a tudomány reputációját meg kell őrizni, nem lehet mindent üzleti, profitmaximalizáló szemmel nézni.
A modellváltás során megnyílnak a lehetőségek az EU támogatásokra, ám a miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet, az 1500 milliárd forint nem pénzeső, ezt projektekkel kell párosítani, olyan dolgokra kell költeni a forrásokat, amik valóban versenyképesebbé teszi a magyar felsőoktatást.
Ami az egyházi fenntartású és a magánegyetemeket illeti, Stumpf István szerint az előbbiek is érdeklődnek a modellváltásról, míg az utóbbiak már megtették ezt, hiszen az ő esetükben a piac diktálja a feltételeket.
A kormánybiztos kijelentette, a kritikai hangok azért vannak, mert eleinte sokan csak a negatívumokat látják, hiszen a siker az jóval később fog látszódni.
