Összességében az a kérdés, hogy mi szolgálja a közel-keleti békét
ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Századvég Intézet kutatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a közel-keleti helyzetről, az új amerikai vezetés lépéseiről.
Az Amerikai Egyesült Államokban a volt elnök, Donald Trump egy online rendezvényen szólalt meg, a kutató szerint egy párhuzamos világba csöppenhettek azok,akik ezt követték. Trump nagyon fontos kijelentéseket tett, egyrészt azt hangsúlyozta, nem akar pártszakadást a republikánusoknál, ahogy új pártot sem kíván alapítani. Olyannyira nem, hogy most úgy tűnik, a Republikánus Pártban egy Trump reneszánsz alakulna ki. Már azért is alakulhat ez így, mert egyrészt nem voltak átütőek a demokrata új elnök döntései, amik meg megszülettek,azok nagyon nem kedvezőek a konzervatív Amerika számára. Lomnici Zoltán szerint ide lehet sorolni például a konzervatív amerikai zsidóságot is, amelyik nem vette jó néven, hogy az USA vezetése szinte utasította Izraelt, hogy a rendelkezésükre álló vakcinából az arabokat is oltsák be. Ez egy belpolitikába való beavatkozás, ami a Századvégmunkatársa szerint már előfordult, például az Obama kormányzat idején. Persze az is igaz, már korábban is fellépett az USA a közel-keleti térségben, amelyek közül számos alkalommal hibáztak, mint például Irán, az egykori sah esetében is,akinek a megbuktatásában is szerepet vállaltak. Ám évtizedekkel később a napokban bejelentkezett a volt sah fia is. Arra a kérdésre,hogy képes lesz-e pozitív változásokat hozni ez a perzsa állam vezetésében, Lomnici Zoltán szerint az látszik, az új amerikai adminisztráció Iránnal szemben a nyitást erőlteti, visszatérést az obamai atomegyezményhez. Akkor ezt hatalmas tettként értelmezték, az akori külügyminiszter azt mondta, a megállapodása világbéke egyik záloga. Mindezt Trump felmondta az elnöksége alatt, ám most a Biden féle vezetés az atomalkuhoz ragaszkodik, annak ellenére, hogy Irán még mindig nem engedi be az országba a Nemzetközi Atomügynökség szakértőit. Mellette meg az amerikai hadsereg Szíriában Irán-barát milíciákat bombázott. Ezek a folyamatok egy bonyolult külpolitikai játszma részét képezhetik, hogy visszatereljék Teheránt az atomalkuba,újból tárgyalóasztalhoz ülve Amerikával. Sokak szerint ebben nagy szerepe van az amerikai olajlobbinak is, hiszen nem mindegy, hogy kitől és mennyiért szerzi be a nyersanyagot az USA.
Összességében az a kérdés, hogy mi szolgálja a közel-keleti békét, a kutató szerint az, hogy az Egyesült Államok újra fegyverrel avatkozik be a térségben, az biztosan nem, egyesek szerint destabilizálják a világot, a Trump és Netanjahu által kiküzdött békét is veszélybe sodorva.
