Ma már 20 millió ember számára képes a mezőgazdaság élelmiszert termelni

Ma már 20 millió ember számára képes a mezőgazdaság élelmiszert termelni

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az idei év nehézségeiről, a hazai agrárium lehetőségeiről.

A politikus elmondta, mind a járvány, mind az időjárás kedvezőtlen hatásai ellenére is lesz kenyér, a gazdák kellőképpen felkészültek arra, hogy mindezen nehézségek egy részét kompenzálják tudásukkal, a korszerű eszközökkel. persze az is igaz, nem könnyű év elé néz az ágazat, de a szakember szerint mindez kihozza a gazdákból azt a képességet, ami nem csak a túlélést, hanem bizony a fejlődést is magával hozza.

Magyarországot egykor a térség éléskamrájának nevezték, ezzel kapcsolatban Jakab István megjegyezte, 2010-ben nem érte el a 6 milliárdot az élelmiszerexport, ma már 10 milliárd felett van az ország, természetesen euróban értve. Ugyanakkor az is igaz, az EU jelentése szerint Magyarország túlnyomórészt alapanyagokat exportál, azaz még kevés a hozzáadott érték. A kormány egy erőteljes fejlesztést indított el, az exportorientálás növelésére, így növelve a hozzáadott értékeket. Mindez azért fontos, mert ma már 20 millió ember számára képes a mezőgazdaság élelmiszert termelni, az agráripari termékeket tekintve Magyarország nettó exportőré vált, jelentős tudással és a legkorszerűbb eszközökkel felvértezve. Mindezekhez nyújt segítséget az agráregyetem átalakítása is.

Fontos az import is, a képviselő szerint az EU tagságnak köszönhetően a piac nyitott is, ebben a helyzetben fontosak azok az áruk, amelyek beérkeznek. Mindezt úgy, hogy az import és az export tekintetében is a magas minőséget kell képviselni, a GMO mentességet szem előtt tartva. De mellette az állatexport is fontos, a hazai gazdaság alkalmazkodik az európai szokásokhoz, van ahol az élőállatot preferálják, míg másutt a feldolgozottat. Persze az agrárium inkább úgy tervezi, hogy itthon kerüljenek a vágóállatok feldolgozásra, ezzel a hazai munkaerőt is lehet fejleszteni. Nem szabad elfeledni, 1500 milliárd forint áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztésre, ezt kell majd felhasználni, okosan elkölteni a következő hét évben. A fiatal gazdák számára komoly támogatási programokat lehet elindítani ezzel, azaz egy erős fejlesztés a vidék megtartó képességét erősíti.

Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók komoly veszteségeket okoztak közvetlenül is a hazai agráriumnak, de közvetve is, hiszen azok a tagállamok, amelyek eddig az oroszoknak szállítottak, most az uniós piacon helyezik el a termékeik egy részét, másik részét pedig azokon a piacokon próbálják meg érétkesíteni, ahol Magyarország is jelen van. Jakab István szerint a szankciókkal Brüsszel nagyot hibázott, hiszen nem értek el semmit vele, mert Oroszország jelentős agráripari fejlesztéseket hajtott végre, ma már Moszkva több terméket tekintve nettó exportőr lett.

Arra a felvetésre, hogy vannak olyan piacok, amelyek nagyon is igényelnék a magyar termékeket, de a hazai agrárium mennyiségben nem képes az igényeket kiszolgálni, a MAGOSZ elnöke úgy felelt, jelentős ágazati összefogásokra van szükség, hogy egységes minőségben a nagyobb piacokon is megjelenjenek a magyar termékek. Mindezek eléréséhez is elengedhetetlen a tudás, erre épül az átalakított egyetem, de az összes többi képzés is.