Az is biztos, minél hamarabb oltásnak kell lennie
Dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet infektológus főorvosa a Heti Tv Pirkadat című műsorában a koronavírus-járvány második hullámáról, egyéb fertőzésekről beszélt, de szóba került a vírus elleni vakcina is.
A főorvos elmondta, a kórházának nem csak új lett a neve, hanem ez egy átalakítás része, mely szerint az állam igyekszik egy-egy központi helyre gyűjteni egy adott terület legtöbb tapasztalattal rendelkező szakembereit. Ez most, a koronavírus-járvány idején különösen fontos, a kórház orvosai igyekeznek átadni a legújabb ismereteket átadni a kollégáknak, hiszen egyre több orvosnak, nővérnek kell tudni ezeket az ország több kórházában.
Szlávik János elmondta, bár most a koronavírusos betegek jelentik az elsőbbséget, de foglalkoznak mellette más fertőzésekkel is, betegségekkel, mint az AIDS-el. A szakember hozzátette továbbra is foglalkoznának a trópusi betegségekkel is, de ezek jelenleg nem igazán fordulnak elő. A más típusú fertőzésekkel más intézmények foglalkoznak.
Az egyéb fertőzések közé sorolhatók a kullancsok által terjesztett betegségek, alapjáraton a kullancsfertőzések ambuláns kezelésekkel megoldhatók, a Lyme kór ellen már vannak antibiotikumok, persze ehhez el is kell menni orvoshoz, mert ha valaki ezt nem teszi meg, akkor szövődmények alakulhatnak ki, ami már komoly veszélyt is jelenthet. Szintén a kullancsok terjeszthetik az agyvelőgyulladást, ami ellen szerencsére van védőoltás, ha valaki sokat jár az erdőn, annak mindenképpen azt javasolja a főorvos, hogy oltassa be magát.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a mostani koronavírus-járvány után, Szlávik János megjegyezte, egyáltalán nem olyan lesz a világ, mint annak előtte volt, az emberek a vakcina megjelenése, elterjedése után egy pillanat alatt elfelejtik a vírust, de a védekezés fontossága azért valószínűleg a fejükben marad, biztosan nem kevesen lesznek, akik például utána is maszkot hordanak majd. Hozzátette nem csak az egészség kapcsán lesz más a világ, hanem a gazdaság szempontjából is, például nagyon el fog terjedni az otthoni munkavégzés.
A koronavírus kapcsán kialakult emberi hozzáállás kapcsán a főorvos elmondta, a félelem sok emberből vált ki pszichés reakciókat, növekedik a depressziósok száma, ez egy komoly probléma, amivel foglalkozni kell. Példaként hozta fel a naponta közzétett adatokat, amelyek bár mutathatnak egyfajta tendenciát, de az emberekben naponta kelthetnek pánikot vagy felesleges megnyugtatást. Az is igaz, hogy többségében idős emberek fertőződnek meg súlyosabban, ahogy az is igaz, ők halnak meg legtöbben a koronavírus fertőzés következtében, persze az is igaz, az országok másként számolják az áldozatokat. Magyarországon például a statisztika mindenkit koronavírus általi halottnak tekint, aki igazoltan elkapta a fertőzést és utána valamennyi idővel meghal. Pedig az is lehet, miután a koronavírusból 2 hét alatt lehet meggyógyulni, hogy az elhunyt már a fertőzéséből kijött és egyéb betegségébe halt bele. Ezért is lehet itthon aránylag magas a halálozási arány.
Arra a kérdésre, hogy nem foglalkoznak-e túl sokat itthon a koronavírussal az emberek, Szlávik János úgy felelt, de igen, ami egyrészt nem jó, nem tesz jót az emberi pszichének, de ugyanakkor az is igaz, muszáj róla sokat beszélni, muszáj sokszor a védekezés elmulasztásakor kiszabható szankciókról is beszélni, mert véleménye szerint a magyarok elsősorban ennek hatására teszik meg az óvintézkedéseket.
Az egészségügyi dolgozók is ki vannak téve a fertőzés veszélyeinek, Magyarországon 4-5 százalék az arány, ami egyáltalán nem magas – jegyezte meg a főorvos, vannak országok, ahol ennél jóval rosszabbak az arányok. Az biztos, ahol nincs megfelelő védőfelszerelés, ott magasabbak a számok, ez történt a koronavírus-járvány első hullámakor Olaszországban. A magyarországi orvosok, akik fertőzöttekkel foglalkoznak, minden szabályt betartanak, ezért ott a betegek mellett nem fertőződnek meg, ha elkapják a vírust, azt szinte biztosan nem a kórteremben, a műtőben, hanem másutt kapják el.
Arra a felvetésre, nemzetközi példákat bemutatva, hogy melyik a jobb megoldás, az emberi élet védelme, netán egy ország működőképességének megőrzése, a szakember úgy felelt, ezt senki nem tudja megmondani. Ausztráliában Victoria államot gyakorlatilag lenullázták, ennek köszönhetően mára alig van fertőzött ott, így ma már az emberek boldogok, élik az életük. Másutt nem zárták le az országot, az is megoldást jelentett, mint például Belgiumban. Az biztos, a tavasz rettenetes volt, most vannak országok, amelyek a második hullám során szigorítanak, mások nem, jó megoldás nincs.
Több országban kísérleteznek már a koronavírus elleni vakcinával, egyes hírek szerint már az emberekkel való kísérletek zajlanak. Erre Szlávik János úgy felelt, egy vakcina hatékonysága akkor derül ki, amikor milliószámra oltanak, de az is biztos, minél hamarabb oltásnak kell lennie, a remények szerint legkésőbb a jövő év elején, így akár a következő nyárra vissza lehet térni az élet normális menetébe.
