A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.07.08.-reggelén
Még Magyarországon sem ért véget a koronavírus-járvány első hulláma, hiszen mindennap érkeznek hírek újabb megbetegedésekről – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa. A főorvos elmondta, ugyan a vírushoz köthető halálesetek egyre ritkábbak, az továbbra sem zárható ki, hogy újabb gócok alakulnak ki az ország bármely pontján. Ugyanakkor a gócok megjelenése nem jelentené azt, hogy elkezdődött a második hullám, hiszen ezeket még jól lehet kezelni – jegyezte meg Szlávik János. Hozzátette: jelenleg a leglogikusabb feltételezés, hogy a koronavírus nem fog eltűnni, hiszen – úgy tűnik – a terjedése nem függ a hőmérsékleti viszonyoktól. Ezért a legjobb megoldás a védőoltás kifejlesztése lehet. A vakcina kifejlesztése a főorvos elmondása szerint jól halad, vannak olyan oltások, amelyeket már embereken is tesztelnek. Ugyanakkor a végső eredmények csak az év végére, jövő év elejére várhatók.
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Francois-Xavier Bellamy-t, a francia Republikánusok EP-képviselőcsoportjának vezetőjét; a politikus vezeti majd a Polgári Magyarországért Alapítvány szerdai „Európa cenzúrázatlanul” című webkonferenciáját, melyen Orbán Viktoron kívül Aleksandar Vucic szerb elnök és Janez Jansa szlovén miniszterelnök szólal fel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A keddi megbeszélésen szóba kerültek a koronavírus-járványra, a gazdasági válságra és a tömeges bevándorlásra adott eltérő európai válaszok. Orbán Viktor és Francois-Xavier Bellamy megvitatták az európai politika aktuális kérdéseit, a 2021-2027-es uniós költségvetési tervet, az európai gazdaság élénkítését célzó helyreállítási tervet, és a migráció kezelésére vonatkozó elképzeléseket, valamint eszmét cseréltek a kereszténydemokrácia jövőjéről.
Továbbra is indokolt a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendelkezések betartása, így a maszkviselés az üzletekben, gyógyszertárakban és a tömegközlekedés használatakor – hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében. „Bár nagyon örülök annak, hogy ma nem regisztráltak új fertőzést Budapesten, továbbra sem dőlhetünk hátra. A koronavírus addig velünk lesz, hol járványként, hol járványveszélyként, amíg nem lesz rá hatékony védőoltás. A környező országok aggasztóan emelkedő esetszáma is mutatja, hogy az óvatosság, a rendelkezések betartása, a veszélyhelyzet jogi értelemben vett vége után is indokolt” – fogalmazott a főpolgármester, aki arra kért mindenkit, hogy „ne vegye félvállról a vírust”, továbbra is viseljen mindenki maszkot a közösségi közlekedésen, az üzletekben, a gyógyszertárakban. Karácsony Gergely azt javasolja, hogy a nyarat töltsék itthon az emberek, annak ellenére, hogy „Európa megnyílt a magyar turisták előtt”.
Levélben fordult Áder János államfő Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Klaus Johannis román elnökhöz a Tiszán és a Szamoson át Magyarországra érkező nagy mennyiségű hulladék miatt. Áder János azt kérte a keleti szomszédos országok államfőitől, vessék latba befolyásukat a szennyezés megállítása érdekében. A levelekben – amelyek kedden kerültek fel a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjára – az szerepel: az elmúlt időszak áradásai az ígéretek ellenére ismét nagy mennyiségű műanyag palackot és más hulladékot sodortak át Magyarországra, amely jelenleg járványügyi szempontból is veszélyes, emellett mind a halászatot, mind a turizmust akadályozza, az élővilágra is súlyos hatással van és visszataszító is. Az államfő mindkét elnöknek címezve megjegyezte: a magyar kormány több alkalommal kérte már a szomszédos országok hatóságainak segítségét, de azt részükről az együttműködés hangoztatásán túl kevés érdemi intézkedés és még kevesebb javulás követte.
Külföld:
Közép-Európának jó esélye van rá, hogy a koronavírus-világjárvány nyomán létrejövő új világrend nyertesei közé tartozzon – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a dél-lengyelországi Wadowicében, Szent II. János Pál pápa szülővárosában. A világjárvány alatt Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia komoly szolidaritásról tett tanúbizonyságot, és a kihívások ellenére megerősítette kapcsolatait egymással – hangsúlyozta a tárcavezető a visegrádi országok (V4) külügyminisztereinek sajtótájékoztatóján. Az eseményen Jacek Czaputowicz, a lengyel, Tomás Petrícek, a cseh és Ivan Korcok, a szlovák diplomácia vezetője is részt vett. Szijjártó Péter rámutatott: a világjárvány miatt számos vállalat kényszerült üzemei bezárására, és esetükben a gazdasági tevékenység újraindítása előtt felmerülhet a termelés optimalizálásának, illetve áttelepítésének kérdése. A visegrádi országok megfelelő alapokkal rendelkeznek, és ha sikerül fenntartaniuk az észszerű gazdaságpolitikát és a biztonságos gazdasági környezet garantálását, akkor a győztesek oldalára kerülhetnek a kapacitáselosztási versenyben – húzta alá.
Amennyiben tovább romlik Szlovéniában a helyzet, és nem csökken az új koronavírussal fertőzöttek száma, a kormány ismét betilthatja a tíz főnél nagyobb összejöveteleket – közölte Jelko Kacin kormányszóvivő. Az elmúlt két hétben 9,85 főre emelkedett a százezer lakosra vetített fertőzöttek száma az országban, ami eléri azt a küszöböt, amelyet Szlovénia más országokkal szemben állított mércéül. Ljubljana úgynevezett sárgalistára teszi azokat az uniós országokat, ahol ez a mutató eléri a tízet, az ezen országokból a Szlovéniába való beutazáshoz 36 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztet is kér. Ezen a listán szerepel a múlt hét óta Horvátország, Franciaország és Csehország is. A kabinet által közzétett legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 órában 23 újabb esettel 1739-re nőtt az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma. A diagnosztizált betegek közül mindössze 12-en vannak kórházban, közülük senkit nem ápolnak intenzív osztályon.
Megszavazta a román szenátus a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett törvénytervezetet, amely szeptember 27-ére tűzi ki a helyhatósági választásokat. Romániában júniusban kellett volna önkormányzati választásokat tartani, azonban a koronavírus-járvány miatt nem rendezték meg. Hosszas alkotmányossági viták és politikai csatározások után végül az önkormányzati tisztségviselők megbízatásának lejárta előtt néhány nappal lépett hatályba a törvény, amely november elsejéig meghosszabbítja mandátumukat. A jogszabály a parlamentre bízta, hogy sarkalatos törvényben határozza meg a voksolás időpontját. Erről két azonos témájú törvénytervezet került a szenátus elé, amelynek baloldali többsége kedden nem a jobbközép kisebbségi kormány, hanem az RMDSZ tervezetét fogadta el.
Boris Johnson brit miniszterelnök hétfőn telefonon közölte Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, hogy ellenez minden izraeli lépést, mely Júdea és Szamária egyes területeinek annektálására irányul. A két vezető először folytatott diskurzust a kérdésben. A brit miniszterelnöki hivatal szerint Johnson a telefonbeszélgetés során aggodalmának adott hangot az annektálás kapcsán, és figyelmeztetett, hogy „ez visszavetheti a térség békéjének kilátásait … és sürgette Netanjahu miniszterelnököt, hogy térjen vissza a palesztinokkal folytatott tárgyalásokhoz”. Netanjahu elmondta Johnsonnak, hogy „Izrael készen áll tárgyalásokat folytatni Trump elnök béketerve alapján, mely kreatív és reális.” A két vezető megállapodott abban, hogy Dominic Raab brit külügyminiszter megvitassa az annektálás kérdését Gabi Askenázi izraeli külügyminiszterrel (Kél-Fehér), Raab következő hivatalos izraeli látogatása során. Ezen felül a miniszterelnökök megállapodtak abban, hogy együttműködnek a koronavírus elleni küzdelemben.
Közös nyilatkozatban ítélte el a német, a francia, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszter Ciszjordánia jelentős részeinek tervezett izraeli annektálását. Az 1967-ben elfoglalt palesztin területek bármely részének beolvasztása Izraelbe ellenétes lenne a nemzetközi joggal, és veszélyeztetné a közel-keleti békefolyamatot – áll Heiko Maas német, Jean-Yves Le Drian francia, Számeh Sukri egyiptomi és Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter nyilatkozatában. „Nem fogadnánk el az 1967-es határok semmilyen módosítását, amelyről a konfliktusban érintett felek nem állapodtak meg” – emelték ki. Egy ilyen lépés az Izraelhez fűződő viszonyra is hatást gyakorolna – hangsúlyozta Németország és Franciaország, valamint az Izraellel egyaránt határos Egyiptom és Jordánia külügyminisztere. Aláhúzták, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ vonatkozó határozatai alapján továbbra is az izraeli-palesztin konfliktus megegyezésre épülő, kétállami megoldását pártolják, és felajánlották segítségüket a tárgyalásokhoz vezető út megnyitásához.
Gazdaság:
Ahogy a kiskereskedelemben, úgy az iparban is megindult a kilábalás májusban, ezzel egyértelművé vált, hogy a válság mélypontját az áprilisi hónap jelentette makrogazdasági elemzők szerint. Azt is kiemelték, hogy bár az áprilisi mélyponthoz képest nagymértékben javult az ipar teljesítménye, éves alapon továbbra is jelentős, több mint 30 százalékos visszaesés tapasztalható az ágazat teljesítményében. A szakértők egyetértettek abban, hogy júniusban is javulás várható, de a járvány miatti hátrány ledolgozása hosszabb folyamat lesz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint májusban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 30,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 27,6 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz viszonyítva ugyanakkor 15,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban, ami visszapattanást jelez.
Időjárás:
Szerdán általában derült, illetve gyengén gomolyfelhős, kellemes nyaralóidőre számíthatunk, erős UV sugárzással. Legfeljebb az északi, északkeleti határszélen fordulhat elő jelentéktelen zápor. A szél délnyugatira fordul, és gyenge, mérsékelt lesz. Éjszaka eseménytelen, csillagfényes idő várható.
A jellemző hőmérséklet átlaga szerda reggel 11, szerda délután 23 – 27, csütörtök reggel 12 – 16 fok körül alakul.
