Foglalkozni kell azzal is, hogy mit is jelentett, mit is jelent ma ennek az országnak a zsidó-nem zsidó együttélés
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a Salgótarján utcai zsidó temető történelmi jelentőségéről, az emlékezetpolitika fontosságáról, a zsidó-nem zsidó együttélés fontosságáról.
Heisler András beszélt a Salgótarján utcai zsidó temetőről, amelyet az azt kezelő NÖRI tervei szerint felkerülne az UNESCO világörökségi listájára. A Mazsihisz elnöke szerint, aki kilátogat ebbe a temetőbe, az egy olyan építészeti, történelmi környezetbe kerül, amiben ott van Magyarország felvilágosodásának, iparának, az egész XIX. századnak a történelme. Ennek a helynek a sorsa is igen tanulságos – tette hozzá, hiszen ez a II. világháborút követően nem került vissza a zsidó közösség tulajdonába, mindig is az aktuális temetkezési intézet kezelésében volt. Így került a magyar állam és a NÖRI kezébe, az intézet pedig nagyszabású tervekkel állt elő. Egy évvel ezelőtt Magyarországon járt a Zsidó Világkongresszus vezetője, aki látta a folyó munkákat, a felújításokat, majd igen elcsodálkozott azon, hogy azt a pénzt, amivel megszépül ez a temető, a magyar állam biztosítja, az az állam, amelyikkel ugyan vannak vitái a Mazsihisznek, elsősorban emlékezetpolitikai kérdésekben, de ezeket a vitákat igyekeznek egymás között lefolytatni.
A Mazsihisz elnöke beszélt azokról az emlékezetpolitikai, történelmi tényekről, amelyek a XX. században történtek, kezdve a numerus clausus törvénnyel, majd a zsidó közösség, a zsidó polgárok megalázásával, az emberek kifosztásával, a gettósítással. Mire a zsidók a vagonokhoz kerültek, amelyek – többek között – Auschwitzba mentek, addigra már egy megalázott, megfélemlített emberekről lehetett beszélni, akik közül hat hét alatt elvittek több mint hatszázezer embert. Mint megemlítette, nagyon sokan nem tudták, hogy mi történik velük Auschwitzban. Saját édesanyja mesélte el neki, hogy amikor odakerült testvérével és az édesanyjával a rámpára, ott amikor látták, hogy az anyukájuk a másik sorba került, akkor is azt gondolták, azért, mert majd a fiatalok fognak az idősek helyett is dolgozni. Az egésznek az lehet a tanulsága, hogy soha nem szabad a mindenkori hatalomban feltétel nélkül megbízni.
Heisler András szerint mindenképpen foglalkozni kell azzal is, hogy mit is jelentett, mit is jelent ma ennek az országnak a zsidó-nem zsidó együttélés. Mint megjegyezte, a Mazsihisz készített egy javaslatot erre vonatkozóan, amit Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek fog bemutatni. Ennek a programnak lehet kiváló helyszíne a magyar állami támogatásból felújított Rumbach utcai zsinagóga.
Arra a felvetésre, hogy miérrt gondolják sokan Magyarországon is, hogy a zsidók leginkább a liberális, baloldali eszmék mellett vannak, Heisler András elmondta, valószínűleg azért lehet ez, mert a liberális, baloldali eszmék az egyenlőség mellett voltak, ami egy kitaszított, megalázott közösség tagjainak egyfajta hívószó lehetett. Az biztos – tette hozzá, amióta a Mazsihisz elnökeként dolgozik, azon van, hogy a szervezet pártsemleges, értékközpontú legyen.
