Az állam számára a legtermészetesebb, hogy a gyermek érdeke az első
Fülöp Attila, az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában az örökbefogadásról szóló törvény módosításáról, valamint idősotthonokról beszélt.
Az államtitkár beszélt arról, hogy ma kezdi meg tárgyalni az Országgyűlés az örökbefogadásról szóló törvény módosítását, amely során a beterjesztő kormány szándéka szerint több ponton is könnyítenének az eddigi eljárásokon, valamint az örökbefogadóknak is több támogatást adnának. Ugyanakkor azt is látni kell – emelte ki az államtitkár, az örökbefogadás folyamata nem egy versenyhelyzet, ahol rekordidőket kell futni, ahol minél gyorsabban kell örökbeadni egy gyermeket. Az állam számára a legtermészetesebb, hogy a gyermek érdeke az első. Évente közel ezer örökbefogadás történik Magyarországon, a gyermekek közel kétharmada a gyermekvédelemből kerül ki, azaz már azért sem szabad kapkodni, mivel ezeknek a gyermekeknek az életében már történt egy trauma, hiszen már elveszették a vérszerinti családjukat, majd bekerültek a gyermekvédelmi rendszerbe.
Az örökbefogadások során a cél egy családközpontú élet és védelem megadása a gyermekeknek, azok számára is, akiknek nem adatik meg a vérszerinti családban való felnövekedés. Ha ezt nézzük, hogy mi a siker – emelte ki az államtitkár, akkor az mindenképpen annak nevezhető, hogy a gyermekvédelemben még sosem volt ennyi nevelőszülő, mint most, ennek pedig az lehet a végállomása, hogy a gyermekek egy idő után újra családba kerülhetnek. Mindezek mellett azt is ki kell emelni, hogy emelkedik az örökbefogadások száma, azaz kijelenthető, ez a tendencia jó. Azt, hogy az örökbefogadások mennyi ügyintézési időt vesznek igénybe, a politikus úgy felelt, az állam a gyermek érdekét nézi elsődlegesen, de igyekszik az arany középutat is megtalálni, persze mindezekhez szükség van arra, hogy legyenek örökbefogadást akarók, olyanok is, akik gyermeket szeretnének, akár úgyis, hogy az a gyermek akár értelmileg sérült.
Arra a kérdésre, hogy mi dönti el, hogy egy gyermeket kiemelnek a családjából és állami gondoskodás alá kerül, az államtitkár határozottan kijelentette, az egy rögzített tény, az anyagiak hiánya miatt nem lehet egy gyereket kiemelni a családjából. Persze amennyiben kiemelnek egy gyereket a családjából, az nem jelenti azt, hogy őt örökbe lehet fogadni. Ennek két módja van, egyrészt az, amikor egy szülő önként mond le a saját gyermekéről, a másik pedig az, amikor a gyermekvédelem azt látja, a gyermeknek az egészséges fejlődése van veszélyben, ezért kerül kiemelésre a családból. Ennek kapcsán azt is megjegyezte az államtitkár, hogy a most a képviselők által tárgyalt módosításban az is szerepel, hogy a szülőnek kötelessége kapcsolatot tartania a gyermekével, ez az időszak most három hónap, amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a gyermeknek sokkal jobb, ha örökbefogadják.
A koronavírus-járvány a világon mindenütt leginkább az idősotthonokat érintette, a legtöbben az ott élők közül haltak meg. Arra a felvetésre, hogy nem lenne-e szerencsésebb, ha az EU egy közös protokollt vezetne be ezeknek az intézményeknek a működésével kapcsolatban, Fülöp Attila úgy felelt, a magyarországi idősotthonok alig több mint 3 százalékánál vannak igazolt betegek, ez nyilvánvalóan a tisztifőorvos által kiadott szigorú korlátozó intézkedéseknek is köszönhető. Mindez azt is jelenti, a kormány időben lépett, a hatékonyságuk is megfelelőnek bizonyult. Ami a szakmai protokollokat illeti, az államtitkár saját tapasztalataira hivatkozva közölte, azokban az intézményekben tudják a szükséges lépéseket megtenni, ahol valóban van gazdája az otthonnak.
Azért azt is látni kell, Magyarországon a szociális ellátás területén az állam nem rendelkezik monopóliummal, vannak más szereplők is, mint az önkormányzatok, az egyházak, civil szervezetek is. Perszer az is igaz, a törvényi előírásokat, protokollokat nekik is be kell tartani, az EMMI útmutatói, előírásai ugyanúgy vonatkoznak az állami, mint az egyházi és más intézményekre. Mellette az idősotthonok jelentős támogatást is kapnak, évi 87 milliárd forintot a náluk lévő 55 ezer hely után.
Arra a kérdésre, hogy mekkora a várakozási idő egy ilyen otthonba történő bejutáshoz, az államtitkár megjegyezte, ez mindenhol megvan, de hangsúlyozta azt is, van egy alapellátás, amit szintén lehet biztosítani, amikor egy a saját lakásában élő időst látnak el, mert ahol csak lehet, azt kell megoldani, hogy ne szakítsanak ki egy idős embert a megszokott környezetéből.
Fülöp Attila külön beszélt a fogyatékkal élőket ellátó intézményekről, amelyek kapcsán azt emelte ki, a karantén ezekben az otthonokban még jelentősebb problémákat okozott, de szerencsére az ott dolgozó szakemberek erejükön felül teljesítettek. Hozzátette, a fogyatékkal élőkkel az állam komolyabban csak a rendszerváltozás után kezdett el foglalkozni, most az a kormány célja, hogy ezek az emberek a nagyobb, időnként rideg helyekről kisebb, családiasabb intézményekbe, életszerű otthonokba kerüljenek.
