Nem biztos, hogy lesz itthon is armageddon, nem kell Magyarországon emberek tízezreinek meghalnia
Dr. Szlávik János, a Szent László Kórház infektológus főorvosa a Heti Tv Pirkadat című műsorában a koronavírus-járvány elleni küzdelem kapcsán felmerült megoldási javaslatokról beszélt, de szó volt még a magyarországi helyzetről is, arról, hogy a kórházában miként küzdenek az emberek életéért.
A főorvos arra a kérdésre, hogy meddig tarthat a koronavírus-járvány a világban az mondta el, ő maga tavaly decemberben még úgy vélekedett, hogy a vírus nem fog pandémiát okozni, ám ez nem így történt, hiszen már egy ideje világjárványról lehet beszélni, mint hozzátette, ezért sem mehetne el jósnak. A járvánnyal kapcsolatban jelenleg kétféle nézet van, ezek egyike szerint, ha Magyarországon az eddigiekhez hasonlóan lassan emelkedik a fertőzöttek száma, akkor a csúcs az nyárra várható, az elcsendesedése őszre várható. Másik nézet szerint pedig a világban a csúcsot májusban éri el a járvány, júniusra pedig el is csendesedhet.
Szlávik János szerint igen érdekes dolog, hogy miért pont az infektológusokra maradt a koronavírus problémája, hiszen ez egy tüdőbetegség, gyulladás, amivel bel- és tüdőgyógyászok foglalkoznak. Persze amikor felütötte a feját a vírus itthon, akkor először a Szent László Kórházban, mint a fertőző betegségek szakintézményében foglalkoztak ezzel, de később már kiderült, ez bizony kevés lesz. Kora tavaszra már szinte minden magyarországi kórház felvette a küzdelmet mindenféle máshonnan jövő szakorvosokkal, medikusokkal, azaz összességében elmondható, van elegendő szakember a harchoz. Most mindenhol, így itthon is az armageddonra készülnek fel, ezért is szabadítanak fel egyre több kórházi ágyat, ezért is állítanak fel minél több intenzív ágyat, vesznek lélegeztetőgépeket. Mindezek ellenére jelenleg nincsen semmi nyoma annak, hogy itthon is berobban egy hatalmas járvány, de azért fel kell készülni, azaz a főorvos szerint az eddigi döntések hasznosak voltak. Véleménye szerint – bár megerősítette, nem jós – nem biztos, hogy lesz itthon is armageddon, nem kell Magyarországon emberek tízezreinek meghalnia, a számok alacsonyak maradnak, mint a járványgörbe. Ugyanakkor az korántsem biztos, hogy ez jó, hiszen, ahogy azt a szakember elmondta, a svédek szerint az a jó, ha az emberek legalább hatvan százaléka megfertőződik, mert akkor vége lehet a járványnak, ami soha nem is jönne vissza. Ez szörnyen hangozhat, de azt is tudni kell, ha az emberek nem találkoznak a koronavírussal, akkor nem lesz ellene védettségük. Mert akkor lehet, hogy ugyan nyárra eltűnik, de ősszel visszajöhet, ami újra egy hatalmas járványt okozhat. Ere meg mások azt mondják, ez sem baj, mert télre már lesz oltóanyag.
Az infektológus szerint összességében az elmondható, akik a közép-európai, így a magyar példát is követik, azaz lassítják a járvány terjedését, kevés beteggel, kevés halálozással.
Arra a felvet6ésre, hogy lehet-e időt szakítani a folyamatos embermentés mellett a tudományos életre, Szlávik János kifejtette, erre muszáj időt fordítani. Egy új betegségnél, a koronavírus ilyen, az történt, hogy a világ egyszerre csak szembetalálkozott vele és semmilyen hatékony gyógyszer nem állt rendelkezésre. A vírus genetikai szerkezetét januárban feltérképezték, azóta mindenki elkezdett dolgozni az ellenszeren. Ez úgy zajlik, hogy legelőször a már meglévő gyógyszereket nézik át, de ez is jelentős utánajárást igényel, mert például egy tanulmányra hivatkozva egy gyógyszerre azt mondták, az hatásos lehet, ám később ezt a tanulmányt visszavonták. A László Kórházban például adnak a betegeknek olyan gyógyszereket, amit egyébként HIV fertőzötteknek szoktak adni, bár ennek hasznosságára még nem állnak rendelkezésre igazolt tények, adatok. Már vannak olyan szerek is, amik úgy tűnnek, akár súlyos, életveszélyes állapotban lévőknek is be lehet adni. De az is igaz, a valóban hatékony gyógyszerre még várni kell, nyár végéig, őszig, télig. Szlávik János megjegyezte, vannak olyan gyógyszerek, amik még kísérleti állapotban vannak, ám ezeket is szükség esetén beadják az életveszélyben lévő fertőzötteknek. Szigorú eljárásokon kell átmenni előtte, de szerencsére a szükséges adminisztráció akár 24 órán belül is lezajlik.
A főorvos szerint érdemes megnézni az európai példákat, Németországban azért alacsonyak a számok, mert a kórházi ágyak számához képest nagyon sok intenzív ággyal rendelkeznek, és tudni kell, az intenzív ágyon igenis meg lehet gyógyulni. Magyarországon például már öt idős beteget sikerült levenni a lélegeztetőgépről, ők például mondjuk New Yorkban meghaltak volna.
A koronavírus-járvány a remények szerint külön témaként szerepelnek a jövő orvosképzésében, ahogy addigra már meg is lesznek azok a gyógyszerek, amikkel le lehet győzni ezt a pandémiát.
