Napi Tóra, szombat, 5 éves a Napi Tóra
x |
|
||||
![]() |
K”K,
Smot hetiszakasz 6. kommentár, 5780. Tévét 20. A Rámbám jahrzeit-je, egyben a „Napi Tóra” sorozat ötödik születésnapja.
Az Egyiptomból való szabadulás egyik indoka, hogy őseink ragaszkodtak zsidó neveikhez az idegen környezetben, ugyanakkor napjainkban – és ez már hosszú évszázadok óta így van – nem zsidó nevet viselnek. Ezt alátámasztja, hogy már a Talmudban (Gittin 11) is úgy találjuk: “Izraelen kívül a zsidók többségét nem zsidó néven nevezik”. Néhányan az ámoráim (bölcseink második nemzedéke) közül nem zsidó eredetű néven váltak ismertté, ilyen például Ráv Páppá, Ráv Zevid és mások. Ráv Mose Feinstein írja, hogy bár a nem zsidó nevek használata nem ajánlott, de nincs tilalom, amely e nevek viselésére vagy adására vonatkozna. Hozzáteszi, hogy az elmúlt nemzedékekben számos zsidó viselt nem zsidó nevet, példaként említi a Mággid Misná-t (Vidal), vagy a Rámbám apját (Májmon). Ráv Mose magyarázata is idézi a midrás, amely az egyiptomi fogságból való szabadulás egyik indokaként említi a tényt, miszerint őseink nem változtatták meg nevüket, de megjegyzi: lehetséges, hogy ez csak a Tóra-adás előtt számított erénynek. A Tóra-adás előtt a zsidó nevek segíthettek őseinknek, hogy elkerüljék az asszimilációt, de amióta isten átadta a Tórát, azóta a micvák töltik be ezt a szerepet, ezért már nem szükséges, hogy egy gyermeket feltétlenül zsidó néven nevezzünk. Ráv Feinstein responzumát egy midrási hivatkozással zárja (B’résit rábbá 37:7): „hajdanán a névadás események kapcsán történt”, napjainkban viszont nem ezek alapján kell nevet választanunk, hanem felmenőinkről kell elneveznünk gyermekeinket. Erre alapozva Ráv Mose helyesnek tartja, ha a gyereket akkor is egy felmenőnkről nevezzük el, ha annak nem zsidó neve volt.
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!
gygy: 16.03
szk: 17.14
péntek
17.00: Tanulás
18.00: Szombatfogadás
szombat
9.00: Sáhárit