Az ENSZ-ben megkérdőjelezte Izrael határait Erdogan

Az ENSZ-ben megkérdőjelezte Izrael határait Erdogan

x

Erdogan az ENSZ-ben megkérdőjelezte Izrael határait

 

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ENSZ éves közgyűlésén felszólalva Izrael határain elmélkedett és megismételte álláspontját, hogy az izraeli-palesztin konfliktus lezárásának egyetlen módja a kétállami-megoldásban rejlik, az 1967-es határok szerint, egy független Palesztin Állam létrehozásával Kelet-Jeruzsálem fővárossal.

Négy térképpel illusztrálva Erdogan úgy állította be, mintha 1947 előtt létezett volna egy Palesztin Állam, nem foglalkozva a ténnyel, hogy a terület valójában brit ellenőrzés alatt állt, azt megelőzően pedig az Oszmán Birodalom része volt. Nem foglalkozott továbbá azzal sem, hogy 1947 és 1967 között a jordánokhoz tartozott Júdea és Szamária (Ciszjordánia), ideértve Kelet-Jeruzsálemet is.

„Izrael, amely 1947-ben szinte nem létezett, a mai napig folytatja a palesztin föld megszerzését azzal a céllal, hogy megszüntesse az államot, és az ‘évszázad megállapodása’ támogatni fogja ezeket a területi törekvéseket,” állította Erdogan utalva Donald Trump amerikai elnök bemutatásra váró béketervére. Trump egyébként nem említette a béketervet a beszédében.

„Az izraeli megszállás alatt álló palesztin terület az igazságtalanság egyik legszembetűnőbb helyévé vált.”

Where are the borders of the State of #Israel? – #Turkey’s #Erdogan to #UNGA pic.twitter.com/JVmkre4bJj

— RT (@RT_com) September 24, 2019

„Hol vannak Izrael Állam határai? Az 1947-es határok, az 1967-es határok, vagy van még egy határ, amelyről tudnunk kéne?” kérdezte Erdogan, Benjamin Netanjahu miniszterelnök azon tervére utalva, hogy kiterjesztené az izraeli szuverenitást a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) lévő zsidó közösségekre.

„Nagyon kíváncsi vagyok, mi a helyzet ezzel az Izraelt ábrázoló térképpel. Hol van Izrael? Hol kezdődik és ér véget Izrael földje? Nézzék meg ezt a térképet: hol volt Izrael 1947-ben, és hol van Izrael most, különösen az 1949 és 1967 közötti időszakban.”

„Nézzék, ez 1947. Palesztina földje. Láthatóan szinte nincs izraeli jelenlét ezen a földön, az egész terület a palesztinokhoz tartozik.” 1947 volt az az év, amikor „a palesztin föld elkezdett zsugorodni és Izrael elkezdett terjeszkedni. Izrael még mindig terjeszkedik, és Palesztina továbbra is zsugorodik”.

Erdogan felszólította az ENSZ-t, hogy intézkedjen és alkalmazza az Izrael ellen hozott határozatait.

Szintén kedden az izraeli külügyi a török Anadolu ügynökséget idézve arról számolt be, hogy Erdogan az amerikai muszlim vezetőknek azt mondta, „amikor a zsidók nácik általi meggyilkolására tekintünk, ugyanezen szemszögből nézzük a mészárlást a Gázai övezetben”.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök videóüzenetben reagált, mondván, a török elnök folyamatosan hazudik.

„Aki nem hagyja abba a hazudozást, aki gyilkolja a kurdokat, és tagadja az örmény mészárlást, annak nem szabadna kioktatnia Izraelt. Hagyd abba a hazudozást, Erdogan.”

Az ENSZ Közgyűlésre New Yorkba utazó Jiszráel Katz külügyminiszter szintén elítélte Erdogan megjegyzéseit. Idén Katz fog beszélni Netanjahu helyett, aki lemondta az utat a választások után kialakult politikai helyzet miatt.

„Határozottan elítélem Erdogan antiszemita nyilatkozatát, amelyben a nácik által elkövetett zsidó holokausztot Izrael Gázai övezetben végrehajtott akcióihoz hasonlította,” írta Katz Twitteren. „Aki szisztematikusan megsérti az emberi jogokat, kegyetlen üldözésnek teszi ki a kurdokat, és támogatja a Hamász terrorszervezet, az utolsó személy, aki erkölcsi prédikációkat tarthat Izraelnek. Erdogannak szégyellnie kéne magát.”

Erdogan egyébként nevezte már Netanjahut “terroristának” és “tolvajnak” is, legutóbb márciusban egy választási rendezvényen pedig lezsarnokozta, „aki 7 éves gyerekeket mészárol le.”

Netanjahu Twitteren reagált visszadobva a labdát, lediktátorozva a török elnököt, aki politikai ellenfeleit börtönbe zárja, népirtást követ el a kurdok ellen, és elfoglalta Észak – Ciprust. „Erdogan jobb, ha nem avatkozik bele Izrael 3000 éves fővárosának ügyeibe. A török elnök tanulhatna tőlünk, hogyan kell tisztelni minden vallást és védeni az emberi jogokat.”

Az izraeli 12-es csatorna július eleji riportja arról számolt be, hogy izraeli hírszerző ügynökségek helyi hatóságoknak átnyújtott kulcsfontosságú információinak köszönhetően három év alatt 20 országban mintegy 50 terrortámadást sikerült meghiúsítani.

A riportja szerint a Moszad és a katonai hírszerzés segítségével megakadályozott támadások többsége mögött az ISIS és Irán álltak.

A tervezett támadásokból 12 Törökországot célozta. Erdogan török elnök Izrael egyik legádázabb kritikusa a régióban.

A riport szerint az információ átadás még a diplomáciai kapcsolatok szünetelése alatt is folytatódott.

Az izraeli-török diplomáciai kapcsolatok évekre felfüggesztésre kerültek miután 2010. május 31.-én az izraeli haditengerészet katonái feltartóztatták a Marmara nevű török hajót, amely „békeaktivistákat” és segélyt szállított volna a Gázai övezetbe. Izrael ellenezte az akciót és felajánlotta, hogy az asdodi kikötőben ellenőrzi a szállítmányt, utána továbbítja azt a címzettnek. Miután az ajánlat süket fülekre talált és a hajó folytatta volna útját Gáza felé, az izraeli katonák rajtaütöttek a török hajón. A bizonyítékok alátámasztják, hogy amikor az izraeli haditengerészet kommandósai a török hajó fedélzetére léptek, a hajón lévő aktivisták már vártak rájuk és megtámadták őket. Viszonzásul a kommandósok tüzet nyitottak és megöltek tíz embert. A harcban tíz izraeli katona is megsérült. A felek közötti 2016-os megbékélés részeként Izrael belement, hogy 21 millió dollár kártérítést fizet a tíz halott családjának.