A jövő a vallásközi párbeszédé
Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője beszélt a világpolitika kritikus helyeiről a Heti Tv Pirkadat című műsorában.
A politikus, mint a Külügyi Bizottság alelnöke elmondta, ma három fontos pont van, amit a világban látni kell, ezek egyike a Közel-Kelet, ahol a jövő a vallásközi párbeszédé. Amennyiben ez nem történik meg, akkor számos ottani vallási kisebbség eltűnik és felbomlik az a rendkívül kényes egyensúly, aminek éppen a huszonnegyedik órájában tartunk. A másik pont, az Afrika, ahol a népességrobbanás és a klímaváltozás kapcsán, ha semmit sem tesz az emberiség, akkor az nagyon komoly következményekkel jár. A harmadik pont, amivel szintén foglalkozni kell, a nyugat-balkáni integráció ügye, főleg annak a lelassulása, ami Észak-Macedóniát és Albániát érinti. A lelassulás ellenére a V4-es tagországok következetesen kiállnak a nyugat-balkáni integráció mellett. Tudni kell azt, hogy az EU 2025-re tette azt a dátumot, amikor is Szerbia és Montenegró esetében reálisnak tartotta a csatlakozást. Ez azt is jelenti, hogy az Európai unió addig nem is akar új tagállamokat felvenni. Mindez Észak-Macedónia és Albánia esetében azért problematikus, mert jelenleg az albán belpolitika feszült, ott, ahol a lakosság hatvan százaléka szunnita muzulmán, ez Észak-Macedóniánál negyven százalék. Most a csatlakozás lelassulása miatt ezek a közösségek magukra maradnak és könnyen beleshetnek a radikális terrorszervezetek hálójába. Arról nem is beszélve – tette hozzá a képviselő, hogy a Nyugat-Balkán az illegális migráció kapuja, de akár átengedője is lehet. Felidézte Albánia egykori védelmi miniszternőjének a gondolatait, aki elmondta, óriási veszélyt jelent, ha Albánia a reményt sem kapja meg.
Visszatérve a Közel-Keletre, Juhász Hajnalka kiemelte, Magyarország megjelent a térségben a humanitárius segítségnyújtásával, persze elsősorban a keresztények számára, de a Hungary Helpsnek vannak olyan programjai, ami más vallási csoportokat ér el, ezzel is segítve a helyben való maradást. Azt látni kell, ha a mostani tendencia folytatódik, akkor 2050-re nem a kereszténység lesz az első helyen a világvallások közül, hanem a muszlim vallás. Kérdés az, hogy sikerül-e megtalálni a mérsékelt muszlim vezetőkkel a párbeszédet, ezért is lesz jelentős szerepe a vallásközi párbeszédnek.
A politikus, aki itthoni munkája mellett az Európa tanács parlamenti közgyűlésének a tagja, megkegyezte, most sikerült ezen testület élére olyan főtitkárt választani a horvát külügyminiszter-asszony személyében, aki pontosan érti a közép-európai térséget, és azt is, hogy milyen fontos a közel-keleti probléma is. Juhász Hajnalka elmondta azt is, hogy ő maga fél évvel ezelőtt kezdeményezte, hogy foglalkozzanak a közel-keleti vallási helyzettel, akkor ezt levették a napirendről, azzal, hogy nincs aktualitása. Most abban bízik, az új vezetés tudja, igenis van a témának aktualitása.
Ami Afrikát illeti, a képviselő szerint az nem politikai, hanem ténykérdés, a népességrobbanás és a klímahelyzet azt okozza, hogy az ottani emberek el fognak indulni. Terror van, szegénység van, nem egyszerű, sőt nagyon nehéz az ottani kisebbségek helyzete. A keresztény közösségek minden baj ellenére maradni akarnak, ezért a nemzetközi közösségnek segíteni kell őket ebben.
