A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Magyarország a sorozatos európai válságok után azt a következtetést vonta le, hogy meg kell őrizni az identitást, meg kell védeni a biztonságot és tovább kell erősíteni a versenyképességet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a ZalaZone zalaegerszegi járműipari tesztpálya első ütemének átadásán. „Ez a három dolog a magyar észjárás szerint összefügg: az identitásunk és a határaink megvédéséhez hozzátartozik az európai életforma, az európai gazdasági modell és a világ legnagyobb belső, egységes piacának megőrzése is” – fejtette ki a kormányfő. Hangsúlyozta továbbá: a pénzügyi és a migrációs válság, valamint a Brexit is arra figyelmeztet, hogy „ha nem figyelünk oda, ha nem választunk megfelelő vezetőket, ha nem hozunk jó döntéseket, ha nem teszünk bátor lépéseket, akkor Európa tartós hanyatlása is bekövetkezhet”.

 

Az MSZP az osztrák hatóságokhoz fordul a Strache-ügy magyar vonatkozásai miatt, hogy kiderüljenek Heinrich Pecina és Orbán Viktor „közös bűnös üzelmei” – jelentette be Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője. A politikus szerint Heinz-Christian Strache, lemondott osztrák alkancellár a nyilvánosságra került ibizai felvételen Heinrich Pecinát egy olyan befektetőnek nevezi, aki az elmúlt tizenöt évben minden magyar lapot „megvett és előkészített Orbánnak”, illetve arról is beszél, hogy a magyar miniszterelnökéhez hasonló médiakörnyezetet akar. Ujhelyi István kiemelte: a magyar nyilvánosságnak joga van tudni, hogy Heinrich Pecinának és Orbán Viktornak milyen kapcsolata volt, Pecina milyen megegyezéseknek és „bűnös alkuknak” köszönhetően záratta be a Népszabadságot, illetve vásárolta fel és készítette elő Orbánnak a sajtópiac egy jó részét.

 

Megszűnhet az Európai Unió hagyományos pártrendszere az európai parlamenti választások után – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője. Mráz Ágoston Sámuel szerint egy új törésvonal uralja az európai politikai térképet: a migráció ügye. Ez az ügy arról is szól, hogy ki dönthet az emberek jövőjéről, miként kell megszervezni az Európai Uniót: egyesült államokként vagy nemzetállamok szövetségeként. Ez az új törésvonal kettévágta az unót, és a korábban jobb- és baloldalinak mondott pártok – a liberálisok, a baloldal és a néppárt egy jelentős része – egyértelműen migrációpártiak.

 

Az LMP a klímabűnözést tartja a legnagyobb korrupciónak; az Európai Parlamentben (EP) azért fognak küzdeni, hogy ne „a szennyező nagyvállalatok” irányítsák az uniós döntéshozatalt a lobbistáikon keresztül – mondta Vágó Gábor EP-listavezető. Az unió súlyos kihívások előtt áll, amelyekre jelenleg még adható érdemi válasz, öt év múlva azonban már késő lesz – mondta az ellenzéki politikus. Kifejtette: „fontos a korrupció témája itthon is, de a legkorruptabb emberek és a legkorruptabb intézmények azok a klímabűnözők, akik nemcsak a pénzünket lopják el, de a tiszta levegőnket, az egészséges környezetünket és a jövőnket is”. Hangsúlyozta: a klímaváltozás kérdését az uniós polgárok a második legfontosabb ügynek tartják. Az LMP már tíz éve foglalkozik a kérdéssel, míg a többi ellenzéki párt csak ebben a választási kampányban „ébredt fel” – tette hozzá.

 

A jövőben a diploma megszerzését segítendő a nyelvtanuláshoz is igényelhető lesz a diákhitel – közölte Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos. Bartos Mónika kifejtette: kiemelt cél, hogy biztos alapokon nyugvó idegennyelvtudást szerezzenek a fiatalok. Számukra ugyanis komoly versenyhátrányt jelent, ha ezzel a tudással nem rendelkeznek. A nyelvi diákhitel komoly segítséget jelent majd a versenyképes nyelvtudás megszerzéséhez, egy újabb lehetőség a fiatalok és a családok támogatására – mondta. Felidézte azt az intézkedést, amellyel a kormány a 9-11. évfolyamos diákok számára kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulási lehetőséget biztosít. Bugár Csaba, a Diákhitel Központ vezérigazgatója kiemelte: nagyon sok diák ugyan elvégzi az egyetemet, főiskolát, de a nyelvvizsga hiányzik a diplomájához. A nyelvi diákhitel bevezetése e probléma megoldásában kíván segíteni – mutatott rá a vezérigazgató.

 

Külföld:

 

Letette a hivatali esküt Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök, majd beiktatási beszédében bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet. A törvényhozók előtt elmondott beszédében Zelenszkij felszólította a kormányt, hogy két hónapon belül mentse fel tisztségéből a titkosszolgálat (SZBU) vezetőjét, a főügyészt és a védelmi minisztert. A kormány tagjainak azt üzente, hogy jobban teszik, ha ők is benyújtják felmondásukat. A parlamenttől követelte még, hogy fogadjanak el jogszabályokat a képviselői mentelmi jog megszüntetéséről, a törvénytelen vagyonosodás büntethetőségéről és a választási törvény módosításáról. „Kedves képviselők, Önök maguk tették hétfőre, azaz munkanapra a beiktatást… Tehát dolgozni fogunk” – mondta, mielőtt felsorolta volna, milyen döntések meghozatalát várja még a törvényhozástól, majd ezután közölte, hogy feloszlatja a parlamentet. Az alkotmány értelmében az államfő elrendelhet előrehozott parlamenti választást, s azt a parlament mandátumának idő előtti megszűnéséről szóló határozat közzétételétől számított 60 napon belül kell megtartani – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

 

Sebastian Kurz osztrák kancellár jelezte, hogy egyelőre nem meneszti Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztert. Kurz rövid közleményében bírálta az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ), amelynek előző vezetője, Heinz-Christian Strache a napokban korrupciós botrányba keveredett, és lemondani kényszerült pártelnöki és alkancellári tisztségéről. A kancellár egyúttal azt hangsúlyozta, hogy pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetősége száz százalékban támogatja az általa követett irányvonalat. Eközben egy friss közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a szavazók nem pártoltak el teljesen az FPÖ-től az Ibiza-botrányt követően, bár a párt öt százalékpontot veszített népszerűségéből. Jelenleg a választók 38 százaléka támogatja az ÖVP-t, és 18 százaléka az FPÖ-t. A szociáldemokraták támogatottsága 26 százalékos, míg az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) 9, a Zöldek pedig 5 százalékon állnak.

 

Brit sajtóértesülés szerint a londoni miniszterelnöki hivatal stábfőnöke attól tart, hogy ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, az Észak-Írország elszakadásához és így az Egyesült királyság felbomlásához vezethet. Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. A Financial Times forrásai szerint Gavin Barwell, Theresa May miniszterelnök stábfőnöke a múlt héten kifejtette a kormányzó Konzervatív Párt több befolyásos tagjának, hogy rendezetlen Brexit esetén „ellenállhatatlan erejűvé” válhat az ír egyesítésről szóló népszavazás kiírására irányuló nyomás. Az észak-írországi rendezésről kötött, történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki megállapodás lehetővé teszi egy ilyen referendum kiírását, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja. Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti, de az egyesítésről Írországban is referendumot kell tartani.

 

Ismét ellenállásáról tett bizonyságot Lengyelország miniszterelnöke, aki szerint, ha kormánya eleget tenne a nemzetközi nyomásnak, és kárpótlást fizetne a holokausztot túlélők számára, akkor az egyet jelentene „Hitler halála utáni győzelmével”, valamint a nemzetközi joggal is szembemenne. Mateusz Morawiecki egy utcai pártrendezvényen kijelentette: „Lengyelországtól azt követelik, hogy kárpótlást fizessen, de ezzel vitatkozni fogunk, amíg csak hatalmon leszünk”. Majd egy korábbi kijelentését is megismételte a Łódź városában összegyűlt tömeg előtt: „Igazságtalanul bánnak velünk. Áldozatok vagyunk, és mi vagyunk azok, akik kompenzációt érdemelnek”. Ahogy korábban a HETI TV is beszámolt róla, nemrég szintén nagy port kavart a lengyel külügyminisztérium bejelentése is, mellyel törölték egy izraeli delegáció fogadását. A kormány indoklása szerint „az izraeli fél az utolsó pillanatban megváltoztatta a küldöttség tagjait, és a vagyoni kárpótlást szerették volna a tárgyalások középpontjába helyezni”.

 

Az izraeli hadsereg egy új, jóval pontosabb rakétatámadásra figyelmeztető rendszert tesztelt az ország északi részén. A tesztre hétfőn 10:05-kor került sor az észak izraeli közösségekben és a Galilea régióban, köztük Cfáton és Kirját Smonán. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a nagyobb regionális riasztás helyett egy leszűkített területen aktiválódjanak a szirénák, így azok a civilek, akik nincsenek közvetlen veszélyben, fennakadás nélkül végezhetik dolgukat. Az izraeli hadsereg 30 éve fejleszti a rakétára figyelmeztető rendszert. A nagyobb pontosság érdekében több száz régióra felosztva az országot. A 2014-es gázai háborút követően a hadsereg újabb frissítést hajtott végre és az ország területét 3000 poligonra osztotta. A teszt mellett hétfőtől szerdáig nagyszabású hadgyakorlatra kerül sor a Golánon és a Hermon-hegy körül.

 

Gazdaság:

 

A Google amerikai távközlési vállalat felfüggeszti több együttműködését a kínai Huawei óriásvállalattal, utóbbi ezentúl például nem férhet hozzá az Android operációs rendszer frissítéseihez és az új veziókhoz. A Google ezentúl csak a nyílt forráskódú fejlesztéseit osztaná meg a céggel, és a jogosultságok elvesztése a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a készülékekről elérhetetlenné válhat a Gmail, vagy a Play áruház alkalmazás. A korlátozás később kiterjedhet más szolgáltatásokra is. Az amerikai cég arra hivatkozva döntött így, hogy Donald Trump elnök csütörtökön rendeletet írt alá az amerikai telekommunikációs hálózatok védelméről. A rendelet szövegezői megemlítik, hogy az Egyesült Államok külföldi ellenfelei kihasználják az amerikai távközlési technológia és szolgáltatások bizonyos fokú sérülékenységét, és ezzel összefüggésben különösen aggasztónak tartják a gazdasági és az ipari kémkedést is. A jogszabály nem nevezi néven, de elemzők szerint egyértelmű, hogy a kínai Huawei óriásvállalatról, vagy a szintén kínai ZTE telekommunikációs cégről van szó.

 

Időjárás:

 

Hazánkban kedden délelőtt közepesen vagy erősen felhős lesz az ég, helyenként zápor, zivatar kialakulhat. Délután erősen megnövekszik a gomolyfelhőzet, amelyből szórványosan kell számítani záporra, zivatarra. A szél napközben erős délnyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 23 fok között alakul. Késő este 13, 18 fok lesz. Kedden nem érkezik front. Ciklonális mező okoz változékony időt, amelynek hatására vérnyomás-ingadozás és keringési panaszok jelentkezhetnek. A megerősödő szél erős fejfájást, nyugtalanságot és ingerlékenységet okoz. A levegő helyenként párássá válik, az asztmások légszomjat és nehézlégzést tapasztalhatnak. A közlekedést zivatarok és erős széllökések nehezítik. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.