Minél több barátunk, rokonunk van a világ más pontjain, annál erősebbek vagyunk

Minél több barátunk, rokonunk van a világ más pontjain, annál erősebbek vagyunk

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában a biztonságról, a nemzeti önazonosságról, a magyar közösségek fontosságáról itthon, a határon túl és a diaszpórában. A hazai belpolitikai helyzet is szóba került, kiderült, hogy a házelnök a mai baloldalt látva, nosztalgiával gondol vissza Horn Gyulára.

Minél több barátunk, rokonunk van a világ más pontjain, annál erősebbek vagyunk

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában a biztonságról, a nemzeti önazonosságról, a magyar közösségek fontosságáról itthon, a határon túl és a diaszpórában. A hazai belpolitikai helyzet is szóba került, kiderült, hogy a házelnök a mai baloldalt látva, nosztalgiával gondol vissza Horn Gyulára.

 

Kövér László kérdésre elmondta, az, hogy Magyarországra jönnek Nyugat-Európa városaiból templomokba, zsinagógákba imádkozni, mert nálunk nincsenek tankok, annak köszönhető, hogy itt nem alakultak olyan szerencsétlenül a viszonyok, amelyek a nyugati városokban megtapasztaltak az elmúlt években. A magyaroknak a szerencséje, hogy ez egy békés, nyugalmas ország, bár vannak Európában olyanok, akik ennek nem örülnek, ahogy mi magyarok is jobban örülnénk annak, ha nem egy sziget részei lennénk. Sokkal jobb lenne, ha Európában is visszatérne az élet a maga normális kerékvágásába. Egyelőre inkább örüljünk annak, hogy Magyarország egy békés nyugodt ország, minden zsidó honfitársunk számára is az, ezt próbáljuk megőrizni a jövőre is – tette hozzá a házelnök.

Kövér László szerint nem lehet hosszabb távon büntetlenül erodálni egy civilizáció vallási gyökerekből táplálkozó alapértékeit, nem lehet azt a fundamentumot büntetlenül bántani, amit sajnos megtettek már Európába, majd hozzátette, erre történt Kísérlet az elmúlt húsz évben Magyarországon, nagyon sok mindent elkövetett a politika is ebben a tekintetben. Ma Európa nem csak a vallását elhagyó térséggé vált, ma már arra sem emlékszik, hogy a saját civilizációja milyen alapokra épült. Ennek lett a következménye, hogy az európai emberek, legyenek akár keresztények, akár zsidó vallásúak, nem érzik magukat otthon a saját országukban, a saját szülőföldjükön, a saját kontinensükön. Egyre kevésbé érzik otthon magukat, mert egy olyan politika van Európa nyugati felén többségben, amelyik úgy gondolja, le kell cserélni az európai népességet és egy más civilizációjú tömeget kellene behozni. Ők azok, akik mindezekkel szemben nem szeretnék elveszteni a saját gyökerüket, inkább megpróbálnak abba kapaszkodni.

A házelnök véleménye szerint abban, amit az izraeli és a magyar miniszterelnök is hangoztat, mely szerint a problémákat helyben kell megoldani, nem pedig importálni kellene azokat Európába csak annyit lehet csodálkozni, hogy rajtuk kívül milyen kevesen gondolják ezt vagy milyen kevesen vallották ezt az elvet pár esztendővel ezelőtt. Ez csak azért is furcsa, mert – ahogy azt Kövér László hozzátette, ha bármilyen egyszerű, földhözragadt embert kérdezünk meg, akkor mindegyikük ezt a javaslatot mondja. Sajnálatos módon az európai politikának kialakult egy olyan bonyolult nyelvezete, ami a valóságos szándékok, indítékok eltakarására szolgál. Ugyanakkor a házelnök hozzátette, azért érdemes pozitívnak lenni, mert ma már még ha csak a verbalitás szintjén, de többen értenek egyet Netanjahu és Orbán Viktor miniszterelnökökkel. Látható, amíg demokrácia van, addig az emberek képesek kikényszeríteni azt a politikát, ami értelmes, amit a maguk szempontjából értékesnek tartanak, mindezt megteszik azokkal a politikusokkal szemben is, aki víziójuktól vezetve jönnek-mennek csak éppen a szakadék felé.

Kövér László elmondta, ha valaki az elmúlt huszonnyolc év történelmét megnézi Magyarországon, akkor két olyan időszakot is talál, amikor érintette Magyarországot egy-egy menekültválság, egyszer erőteljesen, másszor meg érintőlegesen, ez a délszláv háború idején volt. Első alkalommal több tízezren találtak nálunk ideiglenesen menedéket, horvátok, szerbek, bosnyákok, magyarok is. Nemhogy nem bántotta őket senki, hanem a legtermészetesebb volt, hogy befogadjuk őket, segítünk nekik, azzal, hogy a rendeződés után tovább mennek. Sajnos ezeknek az embereknek egy része nem a saját hazájába tért vissza, hanem továbbálltak Nyugatra. Amikor valódi menekültkrízis van, akkor Magyarország bebizonyította, hogy igenis a genfi konvenció, a humanitárius értékek mentén tesz. Ami most van, az nem ez – tette hozzá a politikus, most egy átverésnek vagyunk majdnem az áldozatai.

Az új osztrák kancellár szavai szerint Ausztria politikája a migráció kérdésében változni fog, erre reagálva Kövér László elmondta, hisz Kurz kancellár szavainak, hiszen hisz a demokráciában és éppen azért választották meg őt és pártját a szomszéd országban, mert az emberek egy fordulatot akartak a menekültpolitikában. A politikus szerint az Európai Unió vezetői is észhez térnek rövidesen vagy pedig menniük kell, Kövér László ez utóbbiban bízik már a következő európai parlamenti választáson is. A jövő évi májusi választás a házelnök szerint abban lesz új, hogy valóban európai ügyekről szól majd, nem pedig egy nemzeti állam kormányának az adott pillanatban vett megítéléséről, hiszen a középpontban a migránskérdés lesz. Véleménye szerint, ha addig nem történik valamilyen nagyobb hátraarc, akkor azok, akik éppen Brüsszelben vannak, csomagolhatnak. Ez azt jelenti – tette hozzá a politikus, hogy ők mennek, mi maradunk és a normalitás került többségbe, az a gondolkodás, ami az embereknek az önazonosságra való gondolkodás legelemibb igényeit is kielégíti. Mindenki szeretne francia, spanyol, lengyel, magyar lenni, mindenki tudja, itt a legelemibb emberi normák is mind a kereszténységre vezethetők vissza.

Kövér László megemlítette a trianoni döntés kapcsán, hogy akkor a magyar zsidóság több mint 40 %-a került a határon túlra, akiknek a leszármazottai ma a világ számos pontján magyar zsidónak vallják magukat, hogy ő maga is találkozott a Pápáról elszármazott ortodox zsidó közösség tagjaival Brooklynban. Ez számára azért is volt fontos, mert ő maga is Pápáról származik és egyszerre tartja magát patriótának és lokálpatriótának. A házelnök kiemelte, fontosak azok a közösségek, azoknak a kötődései, mint amilyen ez a brooklyni zsidó közösség volt, akik anyaországként tekintenek Magyarországra. Ez is egy olyan pozitív hagyománya a magyar nemzetnek az együttélésre vonatkozóan, amit sokkal többször kellene hangsúlyozni – tette hozzá a politikus.

Kövér László szerint ezekért a magyar közösségekért is tenni kell, ehhez itt van az intézményesült nemzetpolitika, ami 2010 óta létesült, bár természetesen senki sem lehet elégedett azzal, ami az elmúlt esztendőkben történt, hiszen nem tudják, nem tudhatják, milyen óvatosan kell a kormányzatnak, Magyarországnak oldani azokat a feszültségeket, amelyek a szomszéd országok politikai elitjével felgyülemlettek az elmúlt száz évben. A kormány egy bizalomerősítő, pragmatikus együttműködést folytat, azzal a véleménnyel, hogy ha ez az együttműködés egy olyan bizalmi viszonyt teremt, ai korábban nem volt jellemző, akkor a kényes kérdéseket, mint a nemzeti önazonossághoz való ragaszkodást napirendre lehetne tűzni. Ezt megtehetik majd az ottani magyar közösségek is, hogy mit lehetne tenni. Ha megnézzük például a szerb-magyar viszonyt – mondta el Kövér László, akkor látszik, hogy rövid idő alatt milyen sok mindent sikerült megtenni a helyes irányba, ez táplálhatja azt a reményt, hogy ez akár megtörténhet Romániával is.

A házelnök nagyon fontosnak tartaná, hogy a diaszpórában élő fiatal ismerje meg ősei anyaországát, „jöjjön haza”,. Ez azért is fontos, mert ma a világban két tendencia áll egymással szemben – mondta el Kövér László, egyik szerint minden közösségnek el kellene vesztenie önazonosságát, jöjjön létre egy kultúra nélküli populáció, azt politikailag könnyebb kezelni. Ezzel szemben áll az emberek ösztöne, ami pont az ellenkező irányba viszi őket és a közösségeiket, még azok is keresik a gyökereiket, akik nem Magyarországon születtek, tán már a szüleik sem. Nekünk ezekre az emberekre építeni kell, ha másért nem, a XXI. század kihívásai miatt s, hiszen minél több barátunk, rokonunk van a világ más pontjain, annál erősebbek vagyunk.

A hazai helyzetet illeti, Kövér László kérdésre elmondta, van elég fejfájása a Jobbiktól, de másoktól is. Mert nem lehet csak radikálisnak nevezni a Jobbikot, sokkal inkább a radikális jobboldali illik rá, hiszen a házelnök szerint vannak az ellenzék között radikális baloldaliak. A politikus szerint abban rejlik a radikalizmusuk, hogy milyen erővel kérdőjelezik meg a normális civilizációs szabályokat, ami nem jó irány. Szerinte lassítani kéne egy kicsit és visszahozni a tisztelet kultúráját ez a mindennapi életben is hasznos lehet, bár Kövér László szerint ez utóbbiban is rossz irányba megyünk.

Kövér László megerősítette korábbi mondatait, mely szerint amíg ő az országgyűlésben van, addig nem lesznek masírozások, pláne nem egyenruhában. Ezzel kapcsolatban hozzátette azt is, hogy az a párt, amelyik korábban ilyeneket szervezetett rájött, nincs piacképes kereslet a gondolataira, me3gpróbált néppártosodni.

Kövér László elmondta, időnként ő maga is nehezen tud uralkodni a feltörő indulatain, főleg akkor, amikor korábban még minden normát félresöprő képviselőkkel találkozik, persze azért igyekszik taktikus is lenni, nem kommentál minden megjegyzést, amit egyébként kommentálna. Véleménye szerint ezeknek az embereknek éppen az a célja, hogy a botránykeltéssel hívják fel magukra a figyelmet. Van, amikor megszólal a házelnök, de van, amikor inkább lenyeli a mondandóját, nehogy besegítse őket a híráramba. A politikus szerint pedig Magyarországnak nagy szüksége lenne egy normális ellenzékre. Már azért is, tette hozzá a fideszes politikus, hogy arra készülnek, hogy a következő választást, majd az azt követőt és utána is megnyerik, de ha egyszer véletlenül kikapnak, akkor egy olyan ellenzék győzzön, amelyik morálisan, intellektuálisan kész az ország vezetésére, természetesen a nemzeti érdekek talajáról indulva, ha nem ez lesz, akkor katasztrófa következik be, mint Gyurcsány Ferenc esetében – mondta el Kövér László.

Az egykori politikai ellenfelekkel kapcsolatban a házelnök megemlítette, hogy ő maga – még akkor is, ha ezt sokan furcsállják – nosztalgiával gondol vissza Horn Gyula egykori miniszterelnökre, mert ő egy fény az éjszakában a mai baloldali politikusokat nézve. Ezt fenntartja Kövér László úgy is, hogy rengeteg vitájuk volt egykoron az akkori kormánnyal, kormánypártokkal, de az a kormány a nemzet érdekekben gondolkodott. A politikus szerint Gyurcsány Ferenccel kezdődött az a korszak, amikor a baloldal eltolta magától a nemzet közösségét, nemzeti érdekeket.

Kövér László elmondta, bár nem szereti Nagy Imrét, de tiszteli őt, mert mártírhalálával korább bűneit megváltotta, az a szobor, ami most a Vértanúk terén van, az egy sokkal méltóbb helyre kerülhet minden ellenkező híreszteléssel szemben, ahogy annak idején a József Attila szobor is egy jobb helyre került a Parlament mellett.