A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

 

Áder János köztársasági elnök meghívására, a magyar-lengyel barátság napja alkalmából péntektől kétnapos hivatalos látogatást tesz Magyarországon Andrzej Duda lengyel elnök, a két államfő Veszprémben tárgyal. Péntek délután ünnepélyes fogadtatásra kerül sor katonai tiszteletadással a veszprémi Óváros téren, majd Áder János és Andrzej Duda a Dubniczay palotában tárgyal. Este Áder János és Andrzej Duda beszédet mond a magyar-lengyel barátság napja alkalmából rendezett díszelőadáson a Hangvilla Központban. Szombat délelőtt a két elnök ünnepi misén vesz részt a Szent Mihály székesegyházban. A lengyel államfőt útjára elkíséri felesége, Agata Kornhauser-Duda.

 

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint az Orbán-kormány politikája veszélyezteti azt, hogy Magyarország részese lehessen a megújuló és szociális Európának. Karácsony Gergely hazugságnak nevezte, hogy bevándorlóországgá tennék Magyarországot. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, miután találkozott 51 ország Magyarországra akkreditált magas rangú diplomatájával Budapesten, azt mondta: arról adott tájékoztatást most – és hét eleji brüsszeli megbeszélésein is -, hogy Magyarország helye a megújuló és szociális Európában van. Hozzátette: az EU-ban háborús helyzetet eredményező Orbán-kormány politikája azonban veszélyezteti, hogy Magyarország is részese lehessen ennek az európai közösségnek. A miniszterelnök-jelölt kitért arra, brüsszeli tárgyalásain elhangzott, hogy a súlyos korrupciós kockázatokkal terhelt és átláthatatlan pályázatok miatt felfüggeszthetik az uniós támogatások kifizetését Magyarországnak.

 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indít a tranzitzónákban történt adatgyűjtések ügyében. Péterfalvi Attila elmondta, Genfben épp egy emberi jogi tanácskozáson vett részt, amikor olvasta a Magyar Időkben megjelent hírt, miszerint adatgyűjtést folytattak a migránsok körében. Mint kifejtette: az adatvédelmi hatóság felel a schengeni adatkezelések ellenőrzéséért. Ez nem csak nemzeti, hanem uniós kötelezettségük is – tette hozzá. A tranzitzóna Magyarország területén van, így az ottani adatkezelésekre is vonatkozik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény – ismertette a hatóság elnöke, hozzátéve: a NAIH nyilvántartásában nem szerepel ez az adatgyűjtés. Ezért a hatóság felkeresi az érintett szervezetet: igaz-e, hogy a menekültekről adatbázist vezetnek. Minden részletkérdést tisztázni kell – szögezte le Péterfalvi Attila sorolva: kiket érint az adatgyűjtés, erről milyen adatbázist vezetnek; mi az adatkezelés jogalapja, célja; s továbbítják-e az adatokat valahova.

Meglepetésként érte Kunhalmi Ágnest az LMP és a Momentum XVIII. kerületi jelöltjének visszalépése, de nagyon köszöni azoknak a jelölteknek, akik visszaléptek a javára – erről maga a szocialista politikus beszélt az ATV-n. Az MSZP budapesti elnöke szerint itt azonban nem lehet megállni: bár bölcs döntést hoztak az ellenzéki pártok, további visszalépések szükségesek. A szocialista politikus úgy véli: ha még öt helyen segítene nekik az LMP Budapesten, akkor „holnaptól nem lenne Fidesz a fővárosban” – tette hozzá. Úgy látja, hogy „megtört a jég”. Akik eddig nem léptek, azok léptek most, ami nagy bölcsességre vall.

 

Külföld:

 

Elfogadta a magyarországi helyzettel kapcsolatos véleményét az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága (AFCO), a nagy többséggel megszavazott dokumentum szerint aggasztóak a közelmúltbeli fejlemények az országban. A szakbizottságban még januárban vitáztak a magyar helyzetről. A téma azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között az AFCO is csatolni fogja a véleményét. A 15 igen szavazattal, négy ellenében, öt tartózkodás mellett jóváhagyott dokumentumban hangsúlyozták: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

 

A Németországban élő nagyjából 4,5 millió muzulmán vallású ember révén az iszlám Németország részévé vált – jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Az új kormány programját ismertető beszédében hangsúlyozta: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de az is igaz, hogy az országban élő muszlimok vallása is az ország része.  Sokan nehezen barátkoznak meg ezzel a gondolattal, és minden joguk megvan ahhoz, hogy elutasítsák, a kormánynak viszont nemcsak vitákat kell folytatnia, hanem cselekednie is kell, méghozzá a társadalmi összetartás erősítésének céljával – mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy új, állami ellenőrzés alatt álló rendszert kell kidolgozni a muszlim papok képzésére, mert a korábbi megoldás, a „vendégmunkás imámok modellje” nem megfelelő a 21. században.

 

A kettős mérce, az, hogy az uniós tagállamokra nem egyenlő módon alkalmazzák a jogi előírásokat, árt az európai integráció eszméjének – hangsúlyozta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter. Czaputowicz felidézte: az Európai Unió az alapszerződések értelmében „kizárólag a tagállamok által ráruházott hatáskörön belül” jogosult tevékenykedni, ezért „az Európai Bizottság nem egy szuperkormány, az Európai Parlament nem egy szuperparlament”, és nem jogosultak a nemzeti kormányok és parlamentek irányítására. Az, hogy „észlelhetően erősödik az európai integrációt ellenző hullám”, nem oka, hanem következménye annak, hogy az Európai Unióban gyenge a demokrácia – értékelte a lengyel külügyminiszter.

 

Az ukrán kormány leállította az Oroszországgal kötött, 2011-2020 közötti időszakra vonatkozó gazdasági együttműködési programot – jelentette be Volodimir Hrojszman miniszterelnök. A kormányfő egyben utasította a külügyminisztert, hogy erről hivatalosan értesítse az orosz kormányt. A dokumentumot 2011. június 7-én írta alá orosz részről az akkor miniszterelnöki tisztet betöltő Vlagyimir Putyin jelenlegi államfő, ukrán részről pedig Mikola Azarov kormányfő. A megállapodást még az európai integrációt és hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben leváltott Viktor Janukovics Moszkva-barát volt elnök hivatali idejében kötötték – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

 

Lemondott jelöltségéről Katalónia elnöki posztjára Jordi Sánchez – jelentette be Roger Torrent, a katalán parlament elnöke. A házelnök közölte: az előzetes letartóztatásban lévő Sánchez levélben tájékoztatta döntéséről, arra hivatkozva, hogy ez a „legjobb szolgálat”, amit tehet az országért. „Ennek a lemondásnak sosem kellett volna megtörténnie” – fogalmazott a parlament elnöke, aki bírálta a legfelsőbb bíróságot, amiért nem engedélyezte Jordi Sánchez számára, hogy elhagyja a börtönt, és így személyesen megjelenhessen az elnökválasztó parlamenti ülésen. A spanyol alkotmánybíróság határozata szerint utóbbi elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy jelöltből elnök lehessen.

 

Izrael a hírzárlatot feloldva elismerte egy Szíriában épülő atomreaktor 2007-es felrobbantását. A nyolc bombázó repülőgép hajtotta végre a feladatot, amely annyira titkos volt, hogy a pilóták is csak az akció előtt néhány órával értesültek célpontjukról, az észak-koreai együttműködéssel készülő, plutóniummal működő nukleáris létesítményről. Az izraeli kormányban Ehud Olmert akkori miniszterelnök támogatta az épülő atomreaktor felrobbantását, Ehud Barak védelmi miniszter azonban háború kirobbanásától tartott, ezért próbálta megakadályozni. A katonai hírszerzés egykori vezetője elmondta, hogy Izrael hónapokig készült az akcióra. Utána pedig csak akkor oldódott fel a feszültség a hadvezetés köreiben, amikor a szíriai kormány hivatalos lapja a 2007. szeptember 6-ára virradóra Deir-ez-Zór térségében végrehajtott bevetés utáni reggelen egy elhagyott katonai raktár elleni támadásról beszélt. Ekkor lett egyértelmű, hogy Damaszkusz nem indít megtorló háborút.

Az izraeli miniszterelnök először Washingtonnal tárgyalt a katonai hírszerzés tudomására jutott építkezésről, mert Izrael azt szerette volna, ha az Egyesült Államok tesz katonai lépéseket a szíriai nukleáris fegyverkezés ellen. George W. Bush akkori amerikai elnök azonban azt felelte Olmertnek, hogy diplomáciai lépéseket terveznek az építkezés ellen, amire Olmert azt felelte, hogy akkor Izrael robbantja fel az új atomlétesítményt. Noha köztudott volt a beavatkozás, Izrael eddig nem ismerte el, a helyi újságírók rendre külföldi forrásokra hivatkozva szóltak róla.

 

Gazdaság:

 


Az Európai Bizottság szerdán bemutatta javaslatait az információtechnológiai nagyvállalatok megadóztatására, és átmenetileg – amíg nem sikerül átfogó megoldást találni a kérdésre – 3 százalékos adót vetne ki az érintett cégek éves forgalmára. A tervezet értelmében az új adót csak a világszinten 750 millió eurós, az Európai Unióban pedig legalább 50 millió eurós bevételt elérő vállalatokra vetnék ki. A cégeknek azon bevételeik után kellene adózniuk, amelyek például online hirdetőfelületek vagy a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből, illetve digitális közvetítő tevékenységekből származnak. Bizottsági becslések szerint 3 százalékos adó esetén évente mintegy ötmilliárd euró adóbevétel keletkezne az EU-ban. Az adót a felhasználók tartózkodási helye szerinti uniós tagállam szedné be.

A Telenor 2,8 milliárd euróért eladja közép-kelet-európai leányvállalatait, köztük a Telenor Magyarország vállalatot az cseh PPF-csoportnak, amely a közép-kelet-európai térség legnagyobb magántőke-befektetője. A Telenor közleménye szerint a tranzakció magában foglalja a Telenor kizárólagos tulajdonában álló magyarországi, bulgáriai, montenegrói és szerbiai mobilszolgáltatóit, valamint a Telenor Common Operation technológiai szolgáltatót. A közép-kelet-európai leányvállalatok a Telenor-csoport árbevételéhez 9 százalékkal, mintegy 11,8 milliárd norvég koronával, az EBITDA-jához pedig 4,1 milliárd norvég koronával – 8 százalékkal járultak hozzá 2017-ben. Együttesen több mint 9 millió ügyféllel és mintegy 3500 munkavállalóval rendelkeznek. A felek a vételár halasztott kifizetéséről állapodtak meg, amely szerint a bevételből 400 millió eurót a vevő négy év alatt, négy részletben fizet ki.