A BreuerPress és a HetiTV hírei
Legújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848 március 15 megünneplése. Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra.
Magyarország kormánya, a politikai pártok, társadalmi szervezetek mind – mind megemlékeznek
a márciusi forradalom évfordulójáról.
A kormány megemlékezése reggel 9 órakor a Parlament előtt i ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött, amelyen megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János közársasági elnök, Kövér László az Országgyűlés elnöke, miniszterek, közjogi méltóságok és a diplomáciai testület tagjai.
Délután két órakor kerül sor az állami díszünnepségre a Kossuth téren,ahol beszédet mondt Orbán Viktor miniszterelnök. A nap folyamán számos – a márciusi forradalom évfordulójához kapcsolódó – állami rendezvényen vehetnek részt az érdeklődők. Ezek listáját a kormány.hu weboldalon találják meg.
A Heti TV is ünnepi műsorfolyammal készül az ünnepre. Ennek keretében a vezető politikai pártok
képviselői mondják el az ünnephez kapcsolódó gondolataikat a HETI TV Ünnepi Pirkadat című különkiadásában.
Az ünnep történelmi jelentőségéről Dr Gerő András történész professzor beszél, majd Fodor Gábor a Liberálisok, Harrach Péter a KDNP, Gulyás Gergely a Fidesz, Kunhalmi Ágnes az MSZP, Sebján Petrovszki László a DK, Soproni Tamás a Momentum, Tordai Bence a Párbeszéd Magyarország, Hadházy Ákos az LMP és Bokros Lajos a MOMA képviseletében mondják el gondolataikat az ünnep kapcsán.
Most Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetőjének a HETI TV-ben elmondott gondolataiból idézünk:
„Ez a nap mindnyájunk számára a szabadságot jelenti, ami két szinten is értelmezhető. Egyrészt az egyén, másrészt pedig a közösség, az ország szabadságaként. Az egyén szabadsága minden világnézet számára fontos, legalábbis az Európában őshonos világnézetek számára. Ez azt jelenti, hogy számunkra, a teremtettségből fakadó méltóságunk egyik legszebb adottsága a szabadság. A szabadság az ember számára azt jelenti, hogy ha az igazság szerint él, vagyis ennek a teremtett világnak a szabályai szerint, akkor képes megélni a szabadságát. Ez azt jelenti, hogy ugyan törvények irányítják az életünket, vannak lefektetett normák, amiket betartunk, de ezen belül szabadon választjuk meg, ahogyan élünk. Ez olyan elemi része az ember méltóságának, amit nem hagyhatunk, ehhez azt is hozzá lehet tenni, ez az emberi boldogságnak is a feltétele”-mondta Harrach Péter.
„Az egyházak emberi képviselői emberi módon fogadnak mindig egy-egy társadalmi jelenséget. Ennek következtében voltak olyanok, akik ellentétes módon gondolkoztak az 1848-ban megfogalmazott gondolatokkal, így nem örültek az eseményeknek, de olyanok is voltak, akik mindezeket a történeteket örömmel fogadta. Minden egyháznak voltak képviselői a forradalomban és a szabadságharcban, sőt még zsidó vallású emberek is harcoltak a szabadságharcban. Egy történelmi folyamat, amiben az egyházak is benne vannak, nagyon lassú lehetőséget ad az átalakulásra, minél nagyobb egy szervezet, annál nehezebben mozdul meg. Azaz azt nem lehet mondani, hogy az intézmény maga egyértelműen az 1848-as törekvések mellé állt. Ez persze nem jelenti azt, hogy azokat az értékeket, amelyeket a forradalom és a szabadságharc hangsúlyozott, azokat ne ismerték volna el.” – fogalmazott az ünnep kapcsán a frakcióvezető.
Belföldi híreink :
Levélben gratulált Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkelnek német szövetségi kancellárrá történt újbóli megválasztásához, Horst Seehofernek pedig belügyminiszteri kinevezéséhez. A Merkel kancellárhoz írt levelében Orbán Viktor úgy fogalmaz: a magyar-német együttműködés már számos alkalommal járult hozzá meghatározó módon kontinensünk sorsának pozitív alakításához. Európa jelenlegi helyzetét látva nem lehet más célunk, mint hogy kormányaink szoros együttműködésére és a német-magyar barátságra alapozva dolgozzunk kontinensünk biztonságának helyreállítása, gazdaságaink fejlesztése és állampolgáraink sikeres boldogulása érdekében. Orbán Viktor a Horst Seehoferhez írt levelében köszönetet mondott az elmúlt években miniszterelnökökként kialakított bizalmi együttműködésért. Utalva a korábbi bajor kormányfő Magyarország iránti nyitottságára Orbán Viktor emlékeztetett: sikerült még szorosabbra fűzni a hazánkat és Bajorországot több mint ezer éve összekapcsoló baráti köteléket és tovább erősíteni sokoldalú kapcsolatainkat.
Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint a kormány erkölcsileg megbukott, tagjainak nincs helye a közéletben. Karácsony Gergely felszólította a kabinetet, hogy ettől a naptól kezdve ügyvezető kormányként működjön, ne hozzon döntéseket a magyar adófizetők pénzéről. A Párbeszéd társelnöke bejelentette azt is, kezdeményezik az Országgyűlés költségvetési bizottságának összehívását, mert „padlássöprés van”, a tervezett költségvetési hiány negyven százalékát az év első két hónapjában elköltötte a kormány. Karácsony Gergely közölte azt is, a kormány körüli „zavaros ügyek” tisztázása érdekében felkérte Kaltenbach Jenő volt ombudsmant, hogy vállalja el a következő parlament által létrehozott antikorrupciós ügyészség vezetését. Jelezte, azt kérte a jogászprofesszortól, azonnal kezdje meg a felkészülést, hogy április 9-től a kormányt jogállami eszközökkel tudják elszámoltatni és bírósági úton tudják visszaperelni a közpénzből létrejött magánvagyonokat.
Külpolitika:
A brit kormány kiutasít 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytatnak Nagy-Britanniában, és felfüggeszt minden magas szintű diplomáciai érintkezést Oroszországgal – jelentette be Theresa May brit miniszterelnök. Az intézkedések előzménye az angliai Salisbury városában idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet, amelynek célpontja Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal volt. A brit kormányfő által szerdán bejelentett intézkedések között szerepel az is, hogy visszavonták Szergej Lavrov orosz külügyminiszter londoni meghívását, és sem brit kormányilletékesek, sem a brit királyi család tagjai nem lesznek jelen a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokságon. Theresa May szerint a kiutasításokkal London a következő évekre szinte megbénítja Oroszország nagy-britanniai hírszerzési tevékenységét.
Ausztria nem fogja elismerni legitimnek az orosz elnökválasztást a Moszkva által törvénytelenül bekebelezett Krím félszigeten – jelentette ki a hivatalos látogatáson Ukrajnában tartózkodó Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi. Az osztrák államfő leszögezte, hogy Ausztria – miként az Európai Unió is – törvénytelennek tartja a Krím Oroszország általi bekebelezését, ezért a félszigeten nem lehet legitim módon sem orosz parlamentet, sem orosz elnököt választani. Hozzátette, hogy ugyanez az osztrák kormány álláspontja is. Petro Porosenko ukrán elnök felszólította Ukrajna európai partnereit és az egész nemzetközi közösséget, hogy „reagáljon határozottan arra a választási bohózatra, amelyet most vasárnap, az Ukrajnához tartozó területen, annak elcsatolásának negyedik évfordulóján rendez meg Moszkva”.
Robert Fico kész lemondani a miniszterelnöki tisztségről, de feltételei vannak. Ezt azon a sajtótájékoztatón közölte, amelyet a szlovák kormánykoalíciót alkotó három párt vezetője tartott a koalíció jövőjéről. Robert Fico elmondta: döntéséről szerdán tájékoztatta Andrej Kiska államfőt is, akivel közölte azt is, hogy távozását három feltételhez köti az MTI beszámolója szerint. Ezek a feltételek: Az államfő elfogadja, hogy a választásokon győztes párt, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöli az új kormányfőt, elfogadja a miniszterelnök lemondását követően megalakuló kormányt, elfogadja és szavatolja, hogy a hárompárti koalíció tovább működhessen.
A szlovákiai kormányválságot eddig Bugár Béla, a Most-Híd elnöke kezelte a legjobban, ezért kiutat jelenthetne a válságból, ha ő lenne Szlovákia új kormányfője – állította a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap. A kormánykoalíciós Most-Híd párt elnöke „a mai helyzetben nemcsak kiutat jelentene a válságból, esélyt Szlovákia megújulása számára, hanem biztosíték lenne arra is, hogy többek között (Ján) Kuciak meggyilkolását is kivizsgálják” – írja Lubos Palata, a közép-európai témákkal rendszeresen foglalkozó szerző.
A koalíció pártjai kompromisszumos megoldást találtak az ultra ortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvény ügyében, ezzel megoldódott a koalíciós válság, és elhárult az előrehozott választások veszélye Izraelben. A kabinetben részt vevő kisebb pártok Benjámin Netanjahu miniszterelnök háta mögött egyeztek meg, mert – a kormányfővel ellentétben – nem állt érdekükben a jobboldali ultra ortodox kormány felbomlása másfél évvel mandátumának lejárta előtt. A válságot kirobbantó Egyesült Tórapárt meghátrált az ultra ortodoxok katonai felmentését biztosító törvénykezés követelésében. Beleegyeztek, hogy csak első olvasatban szavazzanak a kneszetben indítványukról, és ennek fejében is készek voltak megígérni támogatásukat a 2019-es költségvetés megszavazásához még a kneszet téli ülésszakán, vagyis a közeli napokban.
