Az, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa, az olyan horderejű bejelentés, mintha valaki azt mondaná, a Föld gömbölyű

Az, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa, az olyan horderejű bejelentés, mintha valaki azt mondaná, a Föld gömbölyű

Hack Péter egyetemi tanár, a Hit gyülekezete diakónusa a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt arról a nemzetközi jogászkonferenciáról, ahol az Izrael ellenes bojkott mozgalom elleni lépéseket tárgyalták meg. A jogász említett veszélyeket, problémákat, de pozitív példákat is itthonról és külföldről egyaránt.

Ön nemrég járt Izraelben, milyen céllal kereste fel a Szentföldet?

Egy konferencián voltam, a Nemzetközi Jogi Kezdeményezés nevű szervezet létrehozásánál, itt egyébként 24 országból vettek részt jogászok. Ezt a kezdeményezést az izraeli ügyvédi kamara, a Stratégiai Ügyek Minisztériuma hozta létre másokkal, azzal a céllal, hogy összegyűjtsék a világ különböző országaiból azokat a jogászokat, akiknek van valamilyen gondolata az Izraelt, az izraeli termékeket sújtó bojkottal, a BDS-el szemben.  Itt elsősorban a nemzetközi jogi színtéren való küzdelemről van szó, a politikai színtér az egy másik terület.

A BDS mozgalom mekkora károkat okoz a zsidó államnak?

Bátran mondhatjuk, hogy ez egy antiszemita gyűlöletcsoport, bár emberi jogi mozgalomnak tünteti fel magát, amelyik Izrael legitimitását kérdőjelezi meg, főleg ha a fő jelszavaikat nézzük meg. Jelen pillanatban a károk sokkal inkább szimbolikusak, mint anyagiak. Vannak persze olyan károk, mint például izraeli vendégprofesszorok visszaküldés, nem meghívása különböző egyetemekre, de azt gondolom, ezzel a világot éri nagyobb kár, mint Izraelt. Gondoljunk csak bele, milyen hasznos lenne az a tudás, amivel Izrael tengervízből állít elő édesvizet most Dél-Afrikában. Ez a BDS mozgalom okoz még diplomáciai károkat is persze.

Kik állnak a mozgalom mögött?

2005-ben ezt alapvetően palesztin szervezetek hozták létre, azóta sokan csatlakoztak hozzá, olyanok – és most leegyszerűsítve mondom -, akik a globalista baloldali filozófia talaján állnak, szerintük Izrael az elnyomó, a palesztinok meg az elnyomottak.

De ebben a gondolkodásban a globalista baloldal és a szélsőjobb egymásra találnak.

Azért azt kell mondanom, a szélsőjobboldal a világban kevésbé Izrael-ellenes, inkább antiszemita, a helyi zsidósággal szemben fogalmaz meg gyűlöletbeszédet. A nyugat-európai és az észak-amerikai szélsőjobb az alapvetően inkább Izrael-párti. Az európai jobboldal szerintem nagyon jól látja, hogy Izrael ugyanazt a harcot vívja, amit Európában a nemzetek próbálnak vívni egy olyan törekvéssel szemben, ami Európát alapjaiban akarja megváltoztatni, ez pedig az iszlám terjeszkedés.

Mire jutottak a jogászok ezen a konferencián?

Nagyon sok területet vett át a konferencia, ez egyike volt az egyetemi bojkott, amit megemlített, de szó volt arról, miként lehet az egyetemi campusokon fellépni. Ugyanakkor beszéltünk arról is, hogy a BDS miként akarja felhasználni a nemzetközi büntetőbíróságot izraeli politikusok, katonai vezetők meghurcolására. Mellette beszéltünk arról, hogy mit lehet tenni a törvényhozásban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban. Vannak helyek, ahol önkormányzati rendeletekkel lépnek fel a BDS mozgalommal szemben, Frankfurt polgármestere beszélt arról, hogy az önkormányzat megtiltott bármiféle szerződéses kapcsolatot olyan szervezetekkel, amelyek támogatják a BDS-t. Ez azért is jelentős, mert Frankfurt lassan Európa pénzügyi központjává válik a Brexit után. Nagy baj ezzel a mozgalommal az is egyébként, hogy kettős mércét alkalmaz, hiszen, amiért elítéli Izraelt, azt más országnak másutt elnézi. Az amerikai külügyminisztérium állásfoglalása szerint az is a modern antiszemitizmus fogalmába tartozik, ha valaki kétségbe vonja Izrael létezésének jogát. Szóba került az is, miként lehet bírósági perekkel fellépni, hangsúlyozni kell, nem egyénekkel szembeni fellépésről van szó, hiszen a véleményszabadság joga megilleti az egyéneket, de szervezeti szinten, károkozással fellépni, az már több mint véleményalkotás.

Vannak tüntetések, ahol viszont elhangzanak erősen antiszemita kijelentések is.

Ez valóban így van, de Európában más veszélyek, problémák is fennállnak, például Angliában, ahol az elitegyetemek nagyon komoly támogatásokat kapnak az arab olajországoktól, egy vizsgálat kimutatta, hogy a támogatással arányosan növekszik az antiszemitizmus ezeken az egyetemeken. A tüntetések Amerikában jelentenek problémát, de ott a szólás- és véleményszabadság abszolutizálása egy nagyon érzékeny kérdés. Itt az a baj, hogy a szabadság zászlaja alatt próbálnak meg minden más felfogást elnémítani, ez nem csak Izraelt, a zsidó szervezeteket érinti, hanem a keresztény szervezeteket, akik mondjuk az abortusz kapcsán gondolnak mást, mint a liberálisok.

Mi az oka annak, hogy erre a konferenciára Önt hívták meg Magyarországról?

Négyen jöttünk Magyarországról, szerintem a szervezők azokat a jogászokat próbálták elérni, akikről tudták, számukra fontos Izrael ügye, a demokrácia kérdése a Közel-Keleten, akiknek van valamilyen jogalkotási tapasztalata abban a tekintetben, hogy tudnak megfelelő lépéseket tenni, amennyiben a BDS elérkezne Magyarországra is. Mindenképpen szerencsésnek tartom magunkat, hogy ez a mozgalom nincs itt Magyarországon, de már Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Angliában már jelen van, sajnos sokkal több országban van jelen, mint ahol nincs.

Magyarország az EU tagjaként fel tud lépni ezzel a mozgalommal szemben?

Magyarország fontos szerepet játszik, ez történt akkor is, amikor Orbán Viktor kezdeményezésére a V4-es országok vezetői Budapesten találkoztak az izraeli miniszterelnökkel, többek között azért is, hogy a visegrádi országok ebben a tekintetben is egységesen lépjenek fel az Európai Unióban. Azóta történtek olyan dolgok is, amelyek megmutatták, nem csak szavakban, hanem tettekben is megtörténik a kiállás. A hírek szerint Magyarországnak döntő szerepe volt abban, hogy azt az amerikai döntést, amely Jeruzsálem elismerését jelentette, az Európai Unió nem ítélte el élesen.

Trump elnök döntése alapján, Izrael Állam megalakulásának hetvenedik évfordulóján megnyílik az amerikai nagykövetség, Ön szerint Magyarország mikor fogja ezt meglépni?

Erre a kérdésre nem én tudok válaszolni, én azt gondolom, minél hamarabb, annál jobb, az, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa, az olyan horderejű bejelentés, mintha valaki azt mondaná, a Föld gömbölyű. Ez egy evidencia, amit el kellene ismernie Magyarországnak is, én örülnék, ha a V4-es ebben a kérdésbe is jeleznék, mást gondolnak, mint az EU.

Ön több egyetemen, így a Szent Pál Akadémián is tanít, a diákjai csatlakoznának a BDS mozgalomhoz?

Bizonyosan ne, a Szent Pál Akadémia diákjai nagyon erős bibliai alapon álló hallgatók, ez az egyik legnagyobb teológiai intézmény Magyarországon, a diákok létszáma folyamatosan növekszik. Ide olyan diákok járnak, akik ismerik a bibliai alapokat, így ismerik azt, milyen szerepe van Izraelnek az Örökkévaló terveiben, ezért ők inkább egy Izrael-párti szervezethez csatlakoznának.

Ön az ELTE jogi karán is tanít.

Igen, az egy másik kérdés, az egy állami egyetem, de azt gondolom, a jogi kar alapvetően rendben van ebből a szempontból. Azt is látom, hogy a magyar jobboldalon is elindult valamilyen változás Izrael megítélése szempontjából, bár nem gondolom, hogy ez egy más jobboldal lenne, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, de azért elindult valamilyen változás. Azt látom, hogy a jelenlegi magyar kormány Izraelhez fűződő viszonya sokkal jobb, mint az elmúlt húsz évben volt szinte bármelyik kormánynak. Ez szavakban, tettekben is érzékelhető, az Európai Unión túl az ENSZ-ben, de más nemzetközi fórumokon is. Ez a változás érzékelhető a politológusoknál, jogászoknál, de várjuk meg, hogy mivé változik.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter