A VELENCEI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEI NEM VESZÉLYEZTETIK A CIVILTÖRVÉNY CÉLJÁT
A Velencei Bizottság jórészt technikai észrevételei nem veszélyeztetik a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat célját – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a Magyar Időknek adott interjújában, amely a napilap szombati számában jelent meg.
„Ezért is fogadtuk el, hogy csak az 500 ezer forintot meghaladó külföldi adományozók nevét kelljen feltüntetni, a külföldről támogatott szervezetként való minősítés az adóévet követő év végével újabb támogatás hiányában szűnjön meg, továbbá hogy a – szerintünk már az eredeti javaslatban is a fokozatosság elvének megfelelő – szankcióknak a jogsértéssel arányos alkalmazását külön is rögzítsük a törvényben” – tette hozzá.
„A CIVILEKKEL FOLYTATOTT TOVÁBBI EGYEZTETÉSEK ÉRTELMÉT ERŐSEN MÉRSÉKLI, HOGY AZ ÉRINTETT SZERVEZETEK SOROS GYÖRGY ÁLTAL TÁMOGATOTT RÉSZE NEM A JAVASLAT TECHNIKAI RÉSZLETEIVEL, HANEM AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ELVÉNEK A TÖRVÉNYJAVASLATBAN RÖGZÍTETT ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL NEM ÉRT EGYET.”
Leszögezte, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos egyetlen valódi elvi kérdésben a Velencei Bizottság igazat adott a kormánynak, a testület előzetes véleményében indokolt célkitűzésnek tekinti, hogy a társadalmi szervezetek külföldi támogatásának területén átláthatóságot teremtsen. Úgy vélte, a civilekkel folytatott további egyeztetések értelmét „erősen mérsékli”, hogy „az érintett szervezetek Soros György által támogatott része nem a javaslat technikai részleteivel, hanem az átláthatóság elvének a törvényjavaslatban rögzített érvényesítésével nem ért egyet”.
Gulyás Gergely a módosított felsőoktatási törvényről – amellyel kapcsolatban európai uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen – azt mondta, hogy a jogszabály „uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően szerintem nem merülhet fel kétség”.
„Függetlenül attól, hogy jó vagy rossz döntés volt a felsőoktatási törvény módosítása, az Európai Bizottság (EB) illetéktelen a kérdésben, az ezzel kapcsolatos vita az uniós színtéren politikai” – vélte.
„Az a bolsevik jogban volt szokás, hogy a jog a politika szolgálóleánya, most ennek a megjelenését látjuk a végtelenül erőltetett, nyilvánvalóan alaptalan bizottsági kifogásban” – fűzte hozzá.
A Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos kérdésre a Fidesz alelnöke azt mondta, „jó lenne, ha a CEU eleget tenne a távolról sem teljesíthetetlen törvényi feltételeknek, és ennek megfelelően folytatná működését”.
Ezzel szerinte „lezárható lenne az a magyar kormánnyal szembeni hangulatkeltés, amely az ügy súlyához képest indokolatlanul csökkenti az ország nemzetközi érdekérvényesítő képességét”.
Gulyás Gergely beszélt arról a módosító javaslatról is, amelyet az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásával kapcsolatban nyújtott be. Emlékeztetett arra: évek óta tart a vita, hogy mikor lehet a mágnesszalagokat átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL), és ezzel egyidejűleg mikor válnak kutathatóvá. A mostani törvénymódosítás ezt lehetővé teszi, ezzel nagy lépést téve a kommunista múlt titkosszolgálati működésének az eddiginél is teljesebb megismerhetőségének irányába – fejtette ki.
Hozzátette: „az az elképzelés, hogy az ÁBTL-ben óriási, a rendszerváltozás után harminc évvel a magyar politikát alapvetően megrengető titkokra lehet lelni, szerintem alaptalan”.
„Egyetértek azzal, hogy a diktatúra titkai nem lehetnek a demokrácia titkai is, de csak addig, amíg biztosítható, hogy a diktatúra áldozatai nem válnak a demokrácia áldozataivá” – szögezte le a Fidesz alelnöke.
