Orbán Viktor a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában.

A kormányfő szerint az európai politika már kijárta azt a beszédformát, amit lehet, hogy senki sem ért, de legalább nem hoz bajt a beszélő fejére. A szabadegyetem más, mert ha nem nevezzük nevén a problémákat, akkor a szabadegyetem nem ért semmit. Akkor az nem szabadegyetem volt, hanem propagandatábor – húzta alá.

A miniszterelnök elmondta, sosem volt annyira tanácstalan egy beszéd előtt, mint tegnap, hiszen annyi minden önmagában is magyarázatra szorul: a Müncheni merénylet, a franciaországi támadások, gyalog megindult több száz migráns Belgrádból Magyarország felé, Trump elnökjelölt nagybeszéde, a Brexit. Orbán Viktor ezek kapcsán kijelentette, ma nincsen kanonizált magyarázata az európai politikával foglalkozók között ennek a jelenségtömegnek.

Nincs magyarázata annak, hogy Európában nő a félelem, és bizonytalan a jövő – fogalmazott, majd megpróbálta megnevezni, mi az a közös ok, amiből ezek a jelenségek származnak.

Kifejtette, Tőkés püspök úr mondata, „ne féljetek, harcoljatok”, fontos mondat. „Ha nem tudjuk meghatározni, mi ellen kell harcolni, a harc formáját, az eszközöket sem tudjuk meghatározni” – mutatott rá.

A legfontosabb feladatként határozta meg, hogy közösen definiáljuk, mi ellen kell harcolnunk. Rámutatott, a felszínen ez migrációként, terrorizmusként, bizonytalanságként jelenik meg.

Az okokat meghatározva elsőként arról szólt, hogy hasonlóság mutatkozik Nyugat-Európa és Amerika bajai között. Az elmúlt 50 évben, ha azt mondták egy európai fiatalnak – németnek, franciának, britnek -, hogy ha tiszteli a törvényeket, szorgalmasan dolgozik, elvégzi az iskolákat, biztos lehet abban, hogy jobban fog élni, mint a szülei – jelezte. Ez volt az unió vonzereje számunkra is, mert ezt nem mondhattuk el itt – vélekedett, hozzátéve, Amerikában és az unió nyugati területén ez közhely volt, mint a kétszer kettő. Hangsúlyozta, ma ez másként van, hiszen ez az ígéret megrendült és elveszett.

A miniszterelnök szerint a mindennapi életünket egy ki nem mondott európai elitválság jellemzi. Európa vezetői 60 éven keresztül – akár jobb-, akár baloldali politikusok voltak -, egy elitből jöttek, és ezt mindenki természetesnek tekintette, azonban a gazdasági válság megkérdőjelezte, hogy ezek az emberek képesek garantálni a fejlődést, és a gazdasági krízis elitválsággá alakult át – mondta, hozzáfűzve: az új csoportok megjelenése, mint radikalisták, populisták, mind egy elitválság bizonyítékai.

Meglátása szerint az elitválság demokráciaválsággá fordult át, mert a tömegek mást akarnak, mint amit az elit diktál. Ez adja azt a feszültséget, aminek hátterében például a terrorizmus is megmutatkozik – jelezte. Hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy egy-egy elmebeteg elkövet valamit, hanem az, hogy úgy érezzük, hogy ez megtörténhet, az általános nyugtalanságból törvényszerűen bekövetkezhet Európa szinte bármely országában.

Orbán Viktor kijelentette, a bizonytalanság és félelem megöli a lelket. Ha fél az ember, nem vállalkozik nagy dolgokra, hanem védekezik. A nagy dolgokhoz kitárt szívre van szükség.

Ehhez nyitottság, gondolatok befogadása és együttműködés szükséges, a félelemből nem lesz Európa – mondta, hozzátéve, a félelem nem alkalmas arra, hogy Európa visszaszerezze korábbi szerepét.

Elmondta, a müncheni tragédia azért ráz meg, mert a magyar közérzésben mindig ott volt a gondolat, hogy összességében hasznos, hogy a németek ott vannak tőlünk nyugatra, mert egy józan nép, amin nem jutnak keresztül az extrémitások. „Úgy tekintettünk rájuk, mint a mi biztonságunk nyugat felőli garanciájára” – mutatott rá.

Ez azt jelzi, hogy nekünk is egyre többet kell foglalkoznunk a biztonság kérdésével. Ha tehát a „ne féljetek” felszólításra az a válasz, hogy nekünk a bizonytalanságtól való félelmet kell száműzni, akkor a politikának meg kell vizsgálnia, mit tegyen, hogy ez a bizonytalanság eltűnjön – húzta alá a kormányfő.

Mit kell ehhez az uniónak másként tennie? – tette fel a kérdést, hangsúlyozva: abba kell hagyni a denacionalizálást, mert a nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára az egyik legnagyobb veszedelem Európában. Ezért minden olyan kezdeményezést meg kell állítani, ami jogköröket akar elvenni a nemzetállamoktól – szögezte le.

A miniszterelnök megjegyezve, hogy a hamis önértékelések befejezése is szükséges, kifejtette, ezelőtt 10-15 évvel nem fért kétség ahhoz, hogy az unió globális szereplő, a világ politikájának olyan szereplője, ami a világ bármely részén képes az események befolyásolására. Rámutatott, az angolok kilépésével lezárult egy korszak, és az unió ezen képessége megszűnt. Regionális szereplő lett, ami jó esetben a környezete eseményeit képes befolyásolni, vagy még azt sem – vélekedett.

A kormányfő elmondta, például a Közel-kelet eseményeinek alakításában, Irak eseményeinek alakításában nem Európa játszik döntő szerepet, hanem az USA és az oroszok. Kijelentette, az unió áltatja magát, ha globális szereplőként tekint magára. Abba kell hagynunk Európa idealizálását – fogalmazott.

Mindezek kapcsán kitért arra is, hogy a téves öértékelés miatt kifejlődött egy olyan politika, ami folyamatosan ideológiát gyárt Európából. Európa nem egy nemzeti közösség, hanem egy zárt eszmerendszer, „ami ha egyre több jogkört magába szív, akkor az bátorítandó, ha a nemzetek oldják meg, az gyanús, ha pedig jogköröket akarnak visszavenni, akkor kárhozatra vannak ítélve” – sorolta.

Ezzel szemben a miniszterelnök szerint, vannak olyan kérdések, amikben rossz válasz adódik, ha közösen akarjuk megoldani, ilyen a határvédelem és a migránskérdés is. Mióta kimondtuk, hogy mindenkinek magának kell megvédenie a határokat, ez a probléma csökkent , azonban ha nem megyünk el a praktikus gondolkodás irányába, a bizonytalanságból sem tudunk kilábalni – fejtette ki meggyőződését.

Hangsúlyozta, be kell látni, hogy az unión belül hoztunk rossz döntéseket, például az Európai Bizottság szerepének megnövelését – az európai uniós államok kormányfőinek tanácsával -, az Európai Tanáccsal szemben. Ez az intézmények működési hatékonyságát rontotta – jegyezte meg. A másik hibának azt nevezte, hogy megengedték az Európai Bizottságnak, hogy saját magát politikai szereplőnek nyilvánítsa. Rámutatott, ezzel elveszi az Európai Tanácstól azt a munkát, amit az alapszerződés oda rendelt. Itt utalt rá, hogy ha például nem jön létre a miniszterelnökök között megegyezés, akkor a bizottság saját jogon dönt, amivel előidéz egy demokratikus legitimációs politikai krízist.

Rossz döntésként beszélt arról is, hogy a korábbi egyhangú határozatok helyett a nemzeti létkérdések esetében is lehetségessé vált a kétharmados döntés. Miközben sok ország a kötelező betelepítési kvóta ellen foglalt állást, a bizottság a nagy államok támogatottságát élvezve kétharmados felhatalmazással szabályokat fogadott el – emelte ki.

Szót ejtett a kiküldetési kérdésről is. Ebben 12 nemzeti parlament jelentette be, hogy ezzel nem ért egyet, de ez a bizottságot a kétharmados többség miatt nem érdekelte, vagyis 12 nemzeti parlament figyelmeztetését mellőzni fogja. Ez azt mutatja, hogy a hatékonyság javítása helyett inkább aláássuk az unió egységét és támogatottságát – jelentette ki.

A terrorizmusról és bevándorlásról elmondta, a politikában lehangoló, ha nyilvánvaló tényekről folyik a vita. Az ilyen viták megterhelik az uniót – húzta alá. Ennek kapcsán kitért Századvég által a közelmúltban elvégzett összeurópai felmérésre, melynek egyértelmű eredménye, hogy a 28 tagállamban az emberek 60 százalék fölötti arányának evidens, hogy a terrorizmus, a bűnözés  és a migráció között egyenes összefüggés van; valamint, az emberek nagytöbbsége úgy ítéli meg, hogy a bevándorlás megváltoztatja az adott ország kultúráját.

A biztonság visszaszerzéséhez azt is el kell fogadnia az európai elitnek, hogy a migráció veszélyt jelent, és tömeges méretekben megváltoztatja Európa kulturális arculatát – hívta fel a figyelmet. Kijelentette, ha ezt nem fogadjuk el, nem is tudunk cselekedni a veszéllyel szemben.

Az unió nem határozza meg az intézkedések célját, az sem világos, hogy a migráció megállítása vagy lassítása a cél Európában – mondta, megjegyezve: ha csak lassítani akarják, akkor a migrációt nem tekintik rossznak – közölte, ugyanakkor jelezte, az uniós papírok között rendszeresen feltűnik, hogy a népesedésproblémát a migráció oldahatná. A legutóbbi intézkedéscsomag folyamatosan összekeveri a demográfiai, migrációs és munkaerő kérdéseket – mutatott rá.

Donald Trump republikánus elnökjelölt beszédéről megjegyezte, sosem gondolta, hogy felmerül benne a gondolat, hogy az európai problémákra jó megoldás lehetne néhány javaslata.

Orbán Viktor szerint az amerikai elnökaspiráns ötlete, miszerint Amerikában a világ legjobb titkosszolgálatát kell létrehozni a terrorizmus elleni harc hatékonyságának növeléséért, Európában is megszívlelendő. Ugyanígy vélekedik arról is, hogy a demokrácia „exportpolitikáját” abba kell hagyni.

„Igaz az a gondolat, hogy ha a stabilitás helyett a demokráciaépítést helyezzük előtérbe ott, ahol ez kétséges, akkor ott instabilitást okozunk csak” – vélekedett. Párhuzamot vont ezen gondolat és a török események között is, jelezve, Törökországgal szemben hazánk legnagyobb elvárása, a stabilitás. Ha Törökország is instabillá válik, akkor az unióra több tízmillió ember zúdul rá ellenőrzés nélkül – mondta.

A térség demográfiai helyzetére térve Orbán Viktor úgy fogalmazott: Afrika egyes országaiban a népességnövekedés másfél-kétszeres is lehet 2050-ig. Az igazi nagy nyomás Afrika felől éri majd a kontinenst, nagyságrendje nagyobb lesz, mint amit eddig megtapasztaltunk – hangsúlyozta, hozzátéve, „ezért meg kell acélozni akaratunkat, mert a határvédelem virágokkal és plüssállatokkal nem lehetséges”.

Aláhúzta, fontos, hogy mi nem vagyunk szívtelen emberek, különbséget teszünk a migráns és a migráció között.

Az egyén a szerencsétlen élethelyzet okán válik áldozattá, a” migráció azonban megöl bennünket”. Márpedig a migráció a migránsok személyén keresztül testesül meg, ezért őket a kerítésnél meg kell állítani – szögezte le, megjegyezve: ennél emberségesebb módszer nem létezik – vélekedett.

Összefoglalva kijelentette, Európa regionális szereplő lett, aki nem képes megvédeni határait, közösségét. Mi kell még ahhoz, hogy kimondjuk, az európai politikai vezetés megbukott, egyetlen célját sem tudja elérni? – tette fel a kérdést. Hangsúlyozta, az őszi találkozón Pozsonyban nem szerecsenmosdatásra lesz szükség, hanem annak kimondására, hogy azért kell megbeszélni Európa jövőjét, mert a jelenlegi európai politikai vezetés megbukott.

A brüsszeli bürokraták jelentik az akadályt, és nem az iszlám – húzta alá. Orbán Viktor szerint szeptemberben a jövő megvitatásában az elit azt fogja mondani minden eddigi hibáról, hogy semmiképp sem rendszerszintűek.

Orbán Viktor szerint a népszavazást nézve elmondhatjuk, az egyetlen ország ma egész Európában, ahol az embereket meghallgatják a migrációról, Magyarország. Az egyetlen hely, ahol meghallgatják ma az embereket, az Közép-Európa – jelentetteki.

„Nem a nagy összegzések időszakát éljük, hanem a folyamatos történések által kikényszerített napi korrekció időszakát” – fogalmazott, ugyanakkor hangsúlyozta, amit a polgári kormány 2010-ben elkezdett – az új alkotmányt, a nemzetegyesítés politikáját, a családpolitikát, a geopolitikai realitások figyelembe vételét -, egyetlen célt szolgálnak: „azt akarjuk, hogy Magyarország biztos pont maradjon egy bizonytalan világban”.