A társadalmi apátia és veszélyei
Törzsök Erika, a Civitas Europica Centralis Alapítvány elnöke, társadalomkutató, liberális értelmiségi a mai magyar társadalomról, annak problémáiról, az Európát is sújtó migránsválságról beszélt.
Mostanában mintha azt lehetne látni, hogy az emberek nem örülnek, savanyú képpel járkálnak. Ennek mi lehet az oka?
Volt egy nagy várakozás az emberekben a váratlanul nyakunkba szakadt változás okán 1990-ben, amire rájátszottak az akkor létrejövő pártok is, amelyek ígértek mindenfélét, fűt-fát, bogarat. Miközben egyáltalán nem voltak annak a birtokában, hogy mit is kezdjenek ezzel a helyzettel. Csak egy példa: az SZDSZ, amelynek magam is alapítója voltam, azt mondta, legyen öngondoskodás! Mindezt abban a pillanatban, amikor a magyar gazdaság a csőd szélén állt. Az akkori miniszterelnök, Antall József ugyan ezt „elfelejtette” bejelenteni a lakosságnak, ám a liberálisok azt mondták, legyen öngondoskodás. Nos, nyolcszázezer ember lett hirtelen munkanélküli, egyik napról a másikra, s ők nem azok voltak, akik képesek lettek volna az öngondoskodást gyakorolni egyik napról a másikra.
Értem, de mindezek 1990-ben történtek, most meg 2016-ot írunk.
Világos, csak azt szeretném jelezni, hogy volt egy nagy várakozás, nem voltak ennyire búvalbéleltek az emberek, mi voltunk a legvidámabb barakk, innentől jutottunk egy rezervátumig, amit a trianoni határok mentén szögesdróttal vesznek körül.
Nem lehetséges, hogy a szögesdróttal meg akarunk védeni valamit?
Szerintem a leborzasztóbb szimbólum a szögesdrót.
Azért a kettő között van különbség, a régi szögesdróttal bezártak, ezzel meg megvédenek, akárcsak a mai zsidó állam.
Ezzel a jelzővel vitatkoznék. Tessék csak a térképre ránézni! Izrael térképére és Magyarországéra. Minket baráti országok vesznek körül, ellentétben Izraellel. Mi az Európai unió tagállama vagyunk, Romániával, Szlovákiával, Horvátországgal, Szlovéniával együtt, még sorolhatnám.
Akkor, akik ellen épült a magyar kerítés, azok tényleg menekültek, jó szándékkal érkeznek? Biztosan képesek az európai játékszabályoknak megfelelni?
Honnan tudjuk, hogy kik és milyen arányban vannak a menekültek között? Mégiscsak onnan kéne kiindulni, az arab tavasz után indult meg a menekültek áradata, aminek a következményei mindenki számára mindennapos gondot jelent. Ám nem abban az értelemben, ahogy ezt a magyar kormány kezeli, tekintettel arra, hogy sokunknak vannak személyes tapasztalatai, mondjuk Röszkénél, hogy kik is a menekültek. Természetesen nem tudok statisztikát mondani, de mégis, akik háború elől menekülnek, nem egy gazdasági nyomor elől, azok menekültek.
Melyik háborúra gondol?
A szíriai háborúra.
Nekem nagyon sokukkal volt szerencsém interjút készíteni, láthattam, ők egy jordániai, török, vagy más környékbeli menekülttáborból jöttek, így nem háborús menekültek.
Én azt gondolom, hogy egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy statisztikát készítsünk arról, hogy ki, honnan és miért menekül. Igen, tudjuk az embercsempészek, Törökország és más nagyobb szereplők érdekeltségét, én mégis azt mondom, a háború és az Iszlám Állam gazságai mögött, aminek vannak mindenféle elágazásai, ha egy kormány normálisan kezel egy ilyen helyzetet, mint azt Magyarország tette a délszláv válság idején, amikor ideérkezett több tízezer ember, szerbek, horvátok, meg nem tudjuk milyen náció. Az akkori kormány nem hiszterizálta a társadalmat, kezelte a helyzetet! A mostani történetet is lehetne emberségesen kezelni. És ez másra is vonatkozik, hiszen nemrégiben született döntés a határ és partiőrség létrehozásáról Európában, amit már akkor meg kellett volna hozni, amikor 28 tagúra bővült az Unió. Fontos ez, mert egy irányított bevándorláspolitikát csak akkor lehet alkalmazni, ha a határvédelem rendben van. Visszatérve, az EU késlekedése, valamint az egyes tagállamok eltérő viselkedése – mert az összes szereplő követett el hibákat, Angela Merkeltől kezdve lehetne sorolni a neveket -, is okozta eztt a helyzetet, de azt az antihumánus politikát, amit a magyar kormány alkalmaz, sehol nem lehet látni.
Akkor Ön szerint hogyan lehetne ezt a helyzetet másként kezelni?
Az a pénz, amit elköltöttek a szögesdrótra, azok a pénzek, amit még elköltöttek például a hadsereg mozgósítására, arra kellett volna fordítani, mint a már említett egykori délszláv válság kezelésére. Nem volt nagyobb a mostani tömeg a határon, mint akkor.
Arra nem gondol, hogy ezek a szimbolikus intézkedések azt a célt is szolgálják, hogy a már elindult, elindulni akaró migránst visszatartsanak?
Ezek kb. olyan erővel bírnak, mint a nemrégiben lezajlott angliai népszavazás előtt a magyar kormány hirdetése. Ha valakinek tényleg menekülnie kell, azt nem tartja vissza semmilyen kerítés.
Ma is közreműködnek az SZDSZ megalakításában?
Azt gondolom, egy jól működő SZDSZ-re nagy szükség lenne ma is.
Ha lenne egy ilyen párt és kormányozhatnak, akkor megoldaná ezt a problémát? Minden menekült itt lehetne a harmadik világból?
Nagyon sok minden keveredik a kérdésében. Egyrészt: az SZDSZ nem jól kormányzott. Ezért nem állíthatom, ha ma kormányozna, felvirágozna Magyarország. Abba viszont biztos vagyok, ha olyan kormány lenne, amiben az SZDSZ szerepelne, egészen másként kezelné ezt a helyzetet.
Akkor azt javasolja, hogy az utód, a Liberálisok egy szem képviselőjét vegyék be a mostani kormányba?
Én ezt egyáltalán nem gondolom, ez nem így működik, hogy egy, akár több ember kerüljön be a kormányba.
Visszatérve az első kérésre, manapság azt is láthatjuk, az emberek nem vesznek részt a közéletben, kevesebben mennek el szavazni. Ön mit üzenne nekik?
Az ország azért is van apátiában, mert látja, hogy az a törvény, amelyik szabályozza a választásokat, a jelenlegi választókerületi rendszer, amelyet az ellenzék asszisztálása mellett vitt át a jelenlegi kormányzat, az bizony egyáltalán nincs rendben.
De akik ezt átvitték, azok demokratikusan kerültek be az Országgyűlésbe?
Csak befejezném a mondatomat, most egy olyan választójogi törvény van, amiben senkinek semmilyen esélye sincs arra, hogy olyanok kerülhessenek be a parlamentbe, hogy később érdemben tudják befolyásolni a döntéseket.
De mindezek mellett továbbra is azt látom, nem mennek az emberek szavazni, nem élnek választójogukkal.
Én meg azt mondom, ma Magyarországon a jelenlegi játékszabályok nem adnak egyenlő esélyeket a szereplőknek. Egy példa: Ön most indít egy televíziót, amelyik mindenki számára nyitott lesz. Ám kérdezem, ma Magyarország hány százaléka foghat valamilyen alternatív televíziót, nem pedig csak a „közszolgálati” média megy? Tudomásul kell venni, Magyarország nem Budapestből áll, a magyar vidék katasztrofális állapotban van. A kérdésére: akiben mozog valami, elmegy máshová, aki nem megy el, az nem kap munkát. Akiben egy kicsi van, az elmegy a hátár másik oldalára, mint a Nyírségből elmennek Szatmárba, a határ másik oldalára. Ha nem adott a tájékozódás lehetősége, mert az ember szegény, nem tud sok csatornát befizetni, akkor nem változik semmi.
Demagóg leszek, szólok előre. nem lenne hasznosabb, ha a civil szervezetek alternatív hírközlésre használnák fel a támogatásokat, így téve az apátia ellen?
Apátia van, meg komoly sebek a magyar állam testén. Sebek, egyrészt a Holokauszt miatt, ahol hatszázezer magyar állampolgár az akkori kormányok asszisztálásával halt meg, de említhetném a később lezajlott lakosságcseréket is. Ez nagy hiány, ezek a népcsoportok olyan fontos részletét képezték a társadalom szövetének, ami azóta is nagyon hiányzik. Tudni kell, van a társadalmakban egy munkamegosztás. A magyar társadalom úgy épült fel Budapesttől Kolozsvárig, Csíkszeredáig, stb., hogy volt egy jellegzetes, rájuk jellemző szerepe a németeknek (sváboknak, szászoknak, cipszereknek), volt szerepe a zsidóságnak, amely a kereskedelemmel, az ötletekkel gazdagította a társadalmat. Volt még a többség, amelyik szintén élni próbált a maga nemzetiségétől függetlenül. Amikor ezt a társadalmi szövetet, ami Mária Terézia uralkodása idején alakult ki, többszörösen felbontja a XX. század, akkor világos – és visszatérek az előző gondolathoz -, a mostani választójogi törvény mellett a lakosság jelentős része nincs is abban a helyzetben, hogy tájékozódjon, a dezinformációt elutasítsa. Vagy legyen neki pénze buszra, vonatra, elmenni a legközelebbi településre elintézni ügyes-bajos dolgát.
Akkor ma vannak olyan emberek, akik nem tudnak buszra szállni?
Én számtalan olyan települést, zsákfalut tudok, például Berettyóújfalu környékén, ahol tizenhat zsákfalu van, ahova egy nap egyszer megy be és egyszer jön ki a busz. Ez a tendencia a rendszerváltás óta romlik. Azt látni, az intézmények folyamatosan számolódnak fel, az elmúlt években az intézményi kompetenciák kiürültek, eltűntek a források. Meg kell nézni, most lehetett olvasni, hogy több száz település kénytelen helyi adókat kivetni, az őrült centralizáció és forráshiány miatt, ez pedig veszélyezteti az újbóli megválasztásukat, de nem tudnak mást tenni.
Ön mit tenne másként, ha a kormánykerék az Ön kezében lenne?
Én azt gondolom, minden kormánynak alapvető érdeke, hogy ne legyen balhé. Ezért sem szabad a lakosságot dezinformálni, bevinni olyan helyzetekbe, mint a kvótanépszavazás. Főleg az angliai népszavazás után.
Ön mit tenne? Igennel, nemmel szavazna?
Én otthon maradok, bojkottálni kell ezt a választást, mert a népszavazás az ország lakosságának az érdekeivel ellentétes. Azt gondolom, hogy az ország lakosságának jelentős része így gondolkodik.
Javaslata az országnak?
Azt gondolom, a következő kormányoknak érdemes lenne azokra az országokra figyelni, amelyek hasonlóan rossz helyzetből indultak el, mint mi, például Észtországra. Ez egy kis ország, hetven évig volt a Szovjetunió része, az emberek jókedvűek, vidámak, az országban bevezették az elektronikus közigazgatást, nincs akkora bürokrácia, mint itthon. Egy másik példa, a magyar közoktatás katasztrofális állapotban van. Meg kell nézni, hogyan csinálták a finnek. Ők valamikor nagyon szegények voltak, most érdemes megnézni őket. Nem kitalálni, adaptálni kell sok mindent. Dánia, amely létszámában is kisebb Magyarországnál, ott találtak egy rést, amit a nagy multinacionális cégek még nem foglaltak el, az alternatív energia eszközeinek a gyártása. Tehát, ha a XXI. században vagyunk és élünk azokkal a technikai lehetőségekkel, amelyek mindenki lehetőségére állnak, akkor nagy lehetőségek előtt állunk, kb. akkoráról van szó, mint amikor az emberiség feltalálta a kereket.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
