A menekültválságról szóló EU–Törökország csúcstalálkozó eredményeit vitatják meg az EP-képviselők a szerdán 9 órakor kezdődő plenáris ülésen, ahol szó lesz a következő uniós csúcsról is. A menekültválság megoldására készített tervek között szerepel például, hogy Törökország visszafogadja az illegálisan Görögországba érkező menekülteket, az EU pedig minden visszafogadott szíriaiért cserébe befogad egy menekültet Törökországból. A vitát élőben lehet követni honlapunkon.
A menekültválság megoldását célzó EU–Törökország csúcstalálkozón a vezetők által felvázolt terv egyik eleme, hogy Törökország vállalja, hogy fogadja mindazon visszatérő migránsokat, akik onnan érkeztek Görögországba, és nem szorulnak nemzetközi védelemre. Az EU pedig vállalja, hogy minden, a görög szigetekről Törökország által visszafogadott szír migránsért cserébe egy másik szír migránst áttelepít Törökországból az EU területére.
A lassan hat éve tartó szír polgárháború a II. világháború óta nem látott méretű humanitárius katasztrófát idézett elő. 2016 februárjáig már 6,5 millió szíriainak kellett elhagynia az országon belül otthonát, és több mint 4,6 millió menekült vár arra, hogy regisztrálják őket a szomszédos országokban.
Törökország és a menekültválság
Törökország jelenleg a legnagyobb számú menekültet befogadó állam a világon, ezért is kulcsfontosságú a szerepe a menekültválság megoldásában. Az ország jelenleg mintegy 3 millió menekültnek nyújt menedéket, emellett a 2015-ben az Unió területére a tengeren érkező több mint egymillió bevándorló és menekült legnagyobb része Törökországon keresztül érkezett a kontinensre.
Az EU–Törökország csúcstalálkozón felvázolt javaslatok között szerepel, hogy a tagállamok vezetői felgyorsítanák a vízumról szóló tárgyalásokat annak érdekében, hogy legkésőbb 2016 júniusának végéig a török állampolgárok tekintetében megszűnjön a vízumkötelezettség minden uniós tagállamban, valamint új fejezeteket nyitnának meg a csatlakozási tárgyalásokban.
A tervek között szerepel az is, hogy az EU további forrásokat biztosíthat Törökország számára a menekültválság kezelésére, a már megígért 3 milliárd euró mellett. A javaslatokról a március 17-18-i uniós csúcstalálkozón döntenek az állam- és kormányfők.
A március 7-i csúcstalálkozón Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mellett Martin Schulz is felszólalt. Az EP elnöke elmondta: „Ez nem egy egyirányú kapcsolat, Törökországnak szüksége van az EU-ra, az EU-nak pedig szüksége van Törökországra. Európa soha nem látott kihívással néz szembe a migráció és a menekültválság miatt. De ez Törökországra is igaz, ezért az együttműködés ezen a téren kulcsfontosságú”.
Martin Schulz elnök a török vízumliberalizáció kapcsán elmondta: „A Parlament, jogalkotói szerepének megfelelően, mindent meg fog tenni a sikeres együttműködésért a következő hónapokban”. Az EP elnöke ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a törökországi sajtószabadság helyzete miatt és leszögezte, hogy az ország uniós csatlakozásának kérdését és a menekültválság problémáját külön kell kezelni.
A Parlament szerepe
Az EU–Törökország csúcstalálkozón született javaslatokról a szerdán 9 órakor kezdődő strasbourgi plenáris ülésen vitáznak az EP-képviselők. A vitán részt vesz az Európai Tanács képviseletében a holland elnökség részéről Jeanine Hennis-Plasschaert, valamint a Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis. A vitán szó lesz arról is, mit várnak az EP-képviselők a következő, február 17-18-i uniós csúcstalálkozótól.
A Parlament napirendjén a kezdetektől fogva kiemelt helyet kap a háborús konfliktusból eredő menekültválság és a mintegy 13,5 millió humanitárius segítségre szoruló szír menekült helyzete.
Az EP szerint komolyabb erőfeszítéseket kell tenni az újabb tragédiák elkerülése érdekében, ezért több ízben arra kérte a tagállamokat, hogy mutassanak együttérzést és osszák meg a felelősséget a menekültválság kezelésében.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb adatai szerint 2016 első két hónapjában már csaknem 132 ezer ember kelt át a Földközi-tengeren Európa felé, akik közül 123 ezren Görögországba érkeztek. Mindeközben 13 ezer menekült rekedt Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság határán. Az ENSZ adatai szerint csak januárban és februárban 410 ember veszítette életét a Földközi-tengeri átkelés során.
A Parlament az idei nemzetközi nőnapon a női menekültek és menedékkérők helyzetére hívja fel a figyelmet. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főmegbízottja a keddi plenáris ülésen elmondta, hogy 2016-ban az egyedül utazó, állapotos, vagy kisgyermekkel érkező menedékkérő nők száma meghaladja a férfi menekültek számát. Filippo Grandi hangsúlyozta, hogy erősíteni kell az alapértékeket, amelyekre Európa épült.
Az EP állampolgári jogi, illetve költségvetési szakbizottságának delegációja február elején Törökországba utazott, hogy a helyszínen értékelje, hogyan kezeli az ország a menekültválságot. Az EP-képviselők szerint Törökország óriási erőfeszítéseket tesz, hogy megfelelő szállást, élelmet, egészségügyi ellátást és oktatást biztosítson a menekülteknek a táborokban. Hangsúlyozták, hogy az országban tartózkodó menekülteknek csupán a 10 százaléka él menekülttáborban.
Az EU–Törökország csúcstalálkozó eredményeiről szóló plenáris vitát szerdán 9 órától élőben lehet követni honlapunkon is.
