„EZ DEMOKRATIKUS ÉS SZUVERENITÁSI KÉRDÉS IS”
Nem lehet elvonni a magyar emberek jogát a véleményalkotástól, és nem lehet kikerülni a parlament döntését – jelentette ki Kósa Lajos a kötelező betelepítési kvóta kapcsán. A frakcióvezető aláhúzta, a kormány kérdése kiállja a próbát, a népszavazás lebonyolítható.
A Fidesz kezdeményezésére egyeztettek a parlamenti frakciók a kötelező betelepítési kvótáról pénteken. A találkozón a kormány képviselői mellett a Fidesz, a KDNP és a Jobbik vett részt, az MSZP és az LMP frakciója nem képviseltette magát.
A kormány benyújtotta a népszavazási kérdését. A kérdés úgy szól: „akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Kósa Lajos elmondta, tartalmi vita folyt arról, hogy a kérdés jogszerű-e, sért-e nemzetközi jogot, van-e alkotmányos aggály. A Fidesz frakcióvezetője közölte, ennek az eldöntése a Kúria feladata.
A képviselő beszámolt arról is, hogy a szocialisták a hozzá eljutatott levelükben kifejtették, hogy szerintük a népszavazási kérdés feszegeti az uniós jogot és tagságot, ezért nem vesznek ebben részt. Kósa Lajos emlékeztetett, korábban az MSZP-nek volt egy módosító indítványa a kötelező betelepítési kvóta elleni törvény vitájában, melyben világossá tették, hogy támogatják a kötelező betelepítési kvótát, és azóta nem változtattak ezen álláspontjukon. A szocialisták és a frakcióval nem rendelkező kisebb baloldali pártok a kötelező betelepítési kvóta mellett vannak – fűzte hozzá.
Az egyeztetésen szó volt a népszavazás-kezdeményezések eljárási szabályairól is, több kérdés is vita tárgyát képezi – mondta el a frakcióvezető. A Nemzeti Választási Irodának benyújtott népszavazási kezdeményezések anomáliákat is vetnek fel, a legutóbbi eseményeket méltatlannak gondoljuk – tette hozzá. A kormánypárti politikus szerint látszik, hogy a sorrendiség vitája kérdéseket hagy nyitva.
Kósa Lajos közölte, abban maradtak, hogy folytatják a tárgyalásokat. Rögzítették, hogy elutasítják a kötelező betelepítési kvótát; jogellenesnek, végrehajthatatlannak tartják. A frakcióvezető leszögezte, ez szuverenitási kérdés is. A magyar választók és az általuk választott országgyűlési képviselők akarata ellenére, a megkérdezésük nélkül senki nem jogosult arra, hogy általunk nem ellenőrzött, ismeretlen szándékú embercsoportokat betelepítsenek kényszerrel az ország területére – fogalmazott. A frakcióvezető aláhúzta, ez egy olyan szuverenitási kérdés, amiről nem mondtunk le. Kósa Lajos ezt kulcskérdésnek nevezte az európai demokrácia szempontjából. Reméljük, akik annyit aggódtak az európai demokráciáért, az emberek jogainak és akaratának érvényesüléséért, azok mellénk állnak – fűzte hozzá.
A frakcióvezető aláhúzta, a kötelező betelepítési kvóta egy olyan kérdés, amivel kapcsolatban nem lehet elvonni a magyar emberek jogát a véleményalkotástól, és nem lehet kikerülni a parlament döntését. Ez demokratikus és szuverenitási kérdés is – fűzte hozzá.
A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültekről nem lehetne népszavazást tartani, mert nemzetközi jogszabályok vonatkoznak rájuk, de a kötelező betelepítési kvótáról azonban igen. A frakcióvezető aláhúzta, a kormány kérdése kiállja a próbát, feltehető, a népszavazás lebonyolítható.
Kósa Lajos arról is beszélt, hogy az egyeztetésen szó volt azokról az előterjesztésekről is, amelyeket házszabálytól való eltéréssel fogadnának el a parlamentben. Ezzel kapcsolatban elmondta, egyéves határidő-halasztást adnának a civil szervezeteknek, hogy megfeleljenek az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek. Március 15-e lenne a határidő, de a 85 ezer szervezetből több mint 50 ezer nem felel meg a szabályrendszernek – indokolta az egy éves halasztást.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági társaságokra is vonatkozna több olyan megváltozott szabály, amelynek mintegy 40 ezren valószínűleg nem tudnának megfelelni, ezért Kósa Lajos szerint itt is határidő-hosszabbításra lenne szükség. Közölte, házszabálytól való eltéréssel fogadnának el egy olyan javaslatot is, mely a gazdasági társaságok egymás közötti késedelmes számlafizetésére vonatkozó helyzetét kezelné.