Monográfia jelent meg Mindszenty Józsefről

Monográfia jelent meg Mindszenty Józsefről 

November 17-én délelőtt mutatták be Balogh Margit Mindszenty József életpályáját feldolgozó monográfiáját a budai Várban, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának épületében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Balogh Margit történésznő huszonöt éve foglalkozik Mindszenty József bíboros, hercegprímás személyével és munkásságával; az elmúlt tizenöt évben pedig minden részletre kiterjedő, aprólékos kutatást végzett, amelynek eredményeképpen megszületett monumentális, kétkötetes monográfiája, Mindszenty József (1892–1975) címmel, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóintézetének gondozásában.

A könyv bemutatóján Fodor Pál történész, a kutatóintézet főigazgatója bevezetőjében leszögezte: Balogh Margit kétkötetes könyvének megjelenése valódi ünnep, nagy mű született. A szerző tizenöt évet dolgozott könyvén. Ezen idő alatt nem volt olyan levéltár – ami Mindszenty szempontjából szóba jöhetett volna –, amit fel ne keresett volna. Nem volt olyan írásmű, könyv, cikk, amit ne kutatott volna föl. Nem volt olyan ember, akinek bármilyen köze lenne Mindszentyhez, hogy ne beszélt volna vele. Jellemző adat, hogy a kötet végén Balogh Margit a családján kívül százhetvenhat embernek köszönte meg az együttműködést. A főigazgató szerint az elkészült, hatalmas monográfia a tehetség, a kitartás, a szorgalom és a vasakarat gyümölcse. Tartalmában is rendkívüli. Mindszenty József mind a mai napig megosztó személyiség, vitákat gerjeszt, de az vitathatatlan, hogy a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb szereplője, kulcsfigurája.

Nem mindegy, hogy ki írja meg az életrajzát, és a bíboros, hercegprímásnak szerencséje volt, hogy Balogh Margit írta meg – mondta Fodor Pál. Magas színvonalú szöveget alkotott, és mindvégig fenn tudta tartani azt a feszültséget, ami a főhős életrajzában, az akkori történelmi helyzetben benne volt: a gyenge, esendő emberi hibái, illetve a közéleti személy és főpásztor igazolható, bölcs helyzetértékelései, előrelátása, döntései között kialakult feszültségeket. Köztudott, és ez a kötetből is egyértelműen kiderül, hogy Mindszenty József kiváló hitszónok volt. Balogh Margit kétkötetes munkája mindenben méltó a hitszónok Mindszentyhez. A főigazgató szerint ez a könyv az egész történész szakma számára fontos. Bebizonyítja, hogy igazán nagy mű csak akkor születhet, ha az összes elérhető levéltári forrás anyagának feldolgozásán alapszik, és így próbál egy kort, egy személyiséget, vagy bármi mást megrajzolni.

Lényeges a mű abból a szempontból is, hogy a Mindszenty József életét döntően meghatározó dilemmák, választási kényszerek ma is megvannak. Napjainkban is ugyanazok a kérdések tornyosulnak előttünk: meddig kell bedőlni a korszellemnek, hol vannak a választóvonalak, a határok az értékőrzés és annak megtagadása között, és hol van az a pont, amikor semmi más nem számít, csak az elvekhez való hűséges ragaszkodás. Ennek a nemzetnek az elmúlt két évszázadban többször eltörték a gerincét, és nagyon kevesen voltak csak, akik annyira élesen és világosan látták a fordulópontokon, hogy mi az, amivel soha nem lehet megalkudni. Mindszenty József mindenképpen közéjük tartozott.

A kötetet Szabó Csaba történész-levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetője mutatta be. Kifejtette: a kétkötetes monográfia nem csak fizikai valóságában súlyos mű – több mint négy kiló –, hanem témájában és tartalmában egyaránt. Komoly bátorság kellett a megírásához, mert hatalmas felkészültséget, forrás- és szakismeretet, rendkívüli szorgalmat, empátiát követelt a szerzőtől az életrajz elkészítése. Ráadásul attól a pillanattól kezdve, hogy az első szavakat leírta, számolnia kellett majdani olvasóinak az elfogadásával vagy elutasításával. Mindszenty József ugyanis életében, majd halála után is, megosztó személyiség volt, és az is maradt a mai napig. Megvetés, elítélés, harag ugyanúgy jellemezte és jellemzi ma is a bíborossal kapcsolatos véleményeket, mint ahogy a tisztelet, a nagyrabecsülés, a rajongás is hozzátartozott és tartozik a megítéléséhez. Szabó Csaba szerint nem biztos, hogy ez feltétlenül csak a hercegprímás jellemvonásának, gondolkodásának köszönhető.

Talán éppen ez a kötet segít bennünket abban, hogy értő, figyelmes és türelmes olvasással tárgyilagosan ítéljük meg Mindszenty Józsefet. Balogh Margit mindent elkövetett annak érdekében, hogy ez így legyen. Sokáig érlelte a munkát, évekig gyűjtötte a dokumentumokat, rengeteg emberrel konzultált. Az előadó felidézte, hogy a szocializmus évtizedeiben több-kevesebb megszakítással tizenkilenc évig börtönben raboskodó Lénárd Ödön piarista szerzetes azt mondta neki egyszer, hogy akkor kezdődik majd el a magyar katolikus egyház 1945 utáni történetének tisztességes feldolgozása, ha valaki egyszer megírja a bíboros, hercegprímás életrajzát. Nehéz feladata lesz – tette hozzá. Szabó Csaba egyúttal rámutatott, hogy Balogh Margit huszonöt éve foglalkozik behatóan Mindszenty József személyével és munkásságával. A kötet megszületése pedig tizenöt év elmélyült és minden részletre kiterjedő munka eredménye. Balogh Margit 58 levéltárban, 278 fondban kutatott; alaposságára jellemző, hogy az 1572 oldalas műben 170 oldalt tesz ki a bibliográfia, a források megjelölése, a névmutató.

Szabó Csaba a magyar egyháztörténelem megkerülhetetlen könyvének nevezte a kötetet, és idézett a szerző zárszavából, amelyben így jellemzi a bíboros, hercegprímást: „Mindszenty szándékainak őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor az igazság keresésének útjában és a lelkiismeretben meghozott döntései lehetnek tévesek is, amire egy történésznek rá kell mutatnia. Mindszenty József a magyar történelemben ritka személyes autoritással és fölényes erkölcsi erővel képviselte meggyőződését, szó szerint az utolsó szívdobbanásig. Élete méltán magasztosult a diktatúrákkal szembeni ellenállás jelképévé és a hűség példájává, aki mindenkor hű maradt Istenéhez, egyházához, hazájához és népéhez. Még ha eközben nagyobb keresztet is akart vállára venni, mint amekkora egy halandó embernek megengedtetik…”

A bemutatón Balogh Margit elmondta: csak most érzi a katarzist, most tudatosul benne, hogy sikerült megírnia a hercegprímás életrajzát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel lezárult volna a Mindszenty-kutatás, hiszen a bíboros olyan jelentős személyiség volt, hogy élete és munkássága a jövő történészei számára is adnak majd feladatot, akik nyilván más szemszögből fognak közelíteni hozzá, mint ő.

A rendezvényen közreműködött Mécs Károly színművész, aki részleteket olvasott fel a könyvből.

Fotó: Thaler Tamás

Bodnár Dániel/Magyar Kurír