Az Örökkévaló dicsősége az egész Földet betölti
Darvas István rabbi Sávuotról, valamint arról, hogy a nagy nyári szünetben is meg kell próbálni zsidóként élni.
Mit tesz ilyenkor, ünnep előtt a Szombatra készülő zsidó ember?
Most jó esetben nem csak egy szombatra, hanem egy hosszú hétvégének, illetve hétkezdetnek nézünk elébe. Pénteken beköszönt egyrészt Bámidbár szombatja, ezzel kezdjük el Mózes IV. Könyvét olvasni, másrészt a Szombat kimenetele után rögtön jön Sávuot, a Tóraadás ünnepe, így vasárnap és hétfőn ünnepelünk, remélem, hogy minél többen.
Mit kell tudnunk erről a pár napról?
A hetiszakasz és az ünnep, a Sávuot között van egy érdekes összefüggés. Bámidbár, az azt jelenti, a pusztában, s a bölcsek többen is feltették azt a kérdést, hogy miért a pusztában került sor a Tóraadásra? Mint minden általuk feltett kérdésre, úgy erre is számos választ adtak. Az egyik válasz szerint egy olyan gazdátlan helyen akarta átadni Isten a Tórát, ami után senki, egyetlen nép, egyetlen ember se mondhassa, hogy ez csak és kizárólag az ő tulajdona.
Miért volt ez fontos?
Mert a Tóra minden embernek anyagi helyzetétől, vallási meggyőződésétől függetlenül a javát szolgálhatja. Egész egyszerűen csak arra van szükség, hogy az ember minél többet olvasson és tanuljon Tórát, mert olyan, nem csak zsidók számára is fontos értékeket képvisel, ami valamennyi ember hasznára lehet, univerzialitását is tekintve.
Hogyan zajlik konkrétan a Szombat kimenetele, amit megtartunk és az utána következő időszak?
Ebben az esetben akár a Messiás is eljön, nem Niszán hónapban, ahogy eddig gondoltuk, de ha nem mindent tartunk meg, akkor is Sávuot következik. Az ünnepnek egykor a Tórában volt egy mezőgazdasági jellege is, de manapság már egyértelműen, mint a Tóraadás ünnepét tartjuk meg. Szombat este, amikor kimegy az ünnep, s bejön a másik, miután imádkoztunk, akkor egy éjszakába nyúló tanulással is emlékezünk az ünnepre. Ezt hívják úgy, hogy Tikun, Budapesten több olyan zsinagóga is van, ahol mód nyílik a tanulásra.
Mi is ez a Tikun?
A hagyományaink szerint, a zsidó nép, amikor a Tóraadásra készült a Szináj hegynél, akkor ez a készülődés akkora izgalommal járt, hogy elfáradtak, s a Tóraadás napjára, ahelyett, hogy teljesen éber szellemi, fizikai állapotba kerültek volna, elaludtak és Mózesnek kellett felébresztenie a népet, márpedig, amikor a Tóraadásra kerül sor, akkor azt véljük, hogy mindenki nyitott szívvel várja az eseményeket. Bölcseink döntöttek később úgy, hogy őseinknek ezt a „hanyagságát” megpróbáljuk jóvátenni úgy, hogy nem alszunk el ilyenkor, hanem a Tóra tanulásával készülünk az ünnep napjára.
Mi történik a tanulással eltöltött éjszaka után?
Még mielőtt a tanulásba kezdünk, van egy speciális micvája Sávuotnak, ilyenkor tejes ételeket szoktunk fogyasztani. Az éjszaka után, az előzőleg növényekkel feldíszített zsinagógába megyünk, imádkozunk, majd sor kerül az év egyik kiemelkedő Tóraolvasására, hiszen miután ez a Tóraadás ünnepe, így a kinyilatkoztatásról olvasunk, annak az előzményeiről, illetve a Tízparancsolat szövegét.
Sávuot éjjelén tanulunk, másnap imádkozunk, de történik-e megemlékezés azokról, akik már nem lehetnek velünk, mondunk-e Mázkirt?
Sávuot második napján, hétfőn emlékezünk a halottainkra, az év utolsó Mázkir imájával, ilyenkor az a szokás, hogy akinek még élnek a szülei, azok az ima idejére kimennek a zsinagógából, a többiek ilyenkor nem csak a közvetlen hozzátartozóikra, hanem a zsinagógának azoknak a tagjaira is megemlékeznek, akik meghaltak már. Az OR-ZSE zsinagógájában ilyenkor a jelentősebb professzorokra is emlékezünk.
Ezzel van vége akkor az ünnepnek?
Még imádkozunk is, Sávuot ünnepi imarendjét követve, hétfő este búcsúzunk el az ünneptől, vannak, akik a másnapot, egyfajta félünnepi jelleggel is megtartják, ám utána készülünk arra, hogy az őszi nagyünnepekig is ne teljen el idő Tóra olvasás és tanulás nélkül. Akár eseménytelennek is tűnhet a nyár, de amellett, hogy mindenki kipihenheti magát, azért van mód, hogy lelkileg, szellemileg is felkészüljünk a nagyünnepekre. Erre a legjobb mód a zsinagógába járás és a tanulás.
Ezek szerint a zsidók nyáron is imádkoznak?
Igen, akkor is, hiszen minden nap kötelességünk imádkozni. Vannak, akik ilyenkor kicsit lazábban veszik a zsinagógába járás kötelezettségét, ám bízom abban, hogy akik hosszabban utaznak el, a nyaralás alatt sem feledkeznek meg arról, hogy imádkozniuk kell és arról, hogy az Örökkévaló dicsősége az egész Földet betölti, ez igaz a Balaton partjára és a külföldi nyaralóhelyekre egyaránt, ezért ott is meg kell próbálni zsidóként élni, zsidóként viselkedni. Az OR-ZSE zsinagógájában sincs nyári szünet, ilyenkor is zajlanak az imádkozások, a tanulások, mindenkit szeretettel várunk.
Köszönöm a beszélgetést, a tanítást. Chag Sameach!
Breuer Péter