Dr. Papp László : Debreceni Polgármester köszöntője a Zsinagóga újra avatásakor
Debrecen Pásti utcai Ortodox Zsinagóga átadása Dr Papp László polgármester beszéde
Elnök Úr, Kedves jelenlévők!
A haszidizmus nagy tanítómestere Baál Sém Tov egy ízben, sorra végigjárta a Kárpátok tövében lévő településeket és meglátogatta az ottani zsidó közösséget.
Egy kis településre érve, ahol a közösség híres volt arról, hogy a zsinagógája, mindig tele van imádkozó hívekkel, kíváncsian indult el oda. Nagy volt az öröm, amikor megérkezett és a zsinagóga udvarán fogadva rögtön a bejárathoz vezették.
De belépni nem tudott, mert az imák a földön hevertek.
– ide nem lehet belépni, mert tele van imával – mondta.
– igen, – válaszolták a hívek – mi minden nap reggel és este összegyűlünk és imádkozunk.
– látjátok? – válaszolt a rebbe – nem elég hogy a szátok elmondja a szent szavakat, azt a szívnek is komolyan kell gondolnia.
A szavak nem jutnak el a Mindenhatóhoz, itt fekszenek a porban és ti rájuk léptek, ők pedig jajongnak.
Egy kisfiú, aki nem hallotta ezt a beszélgetést, odalépett, megfogta a rebbe kezét, hogy bevezesse és az imák széthúzódtak a lábuk elől. Ezt meglátta Baál Sém Tov és meg kérdezte: – tudsz imádkozni?
A kisfiú, ekkor letakarta a szemeit és el kezdte mondani a Sma Jiszroélt. Erre az imák megmozdultak és mind felszálltak a Mindenhatóhoz.
A Debreceni Zsidó Hitközség 2014-ben avatta újra a Kápolnási Utcai Zsinagógát és akkor is és most is be tudtunk lépni a zsinagógák ajtaján. Az itt élő zsidó közösség valóban komolyan gondolja az imáit és mindazt, amit a jövője építésért tenni kíván.
A debreceni zsidó közösség jövője, városunk jövőjét is alkotja.
Úgy, ahogy bármely más hit és felekezet is.
Ezért is jelenthetjük ki, hogy Debrecenben, egyedülálló módon vannak jelen különböző vallások, felekezetek, akik példaértékű kapcsolattal jelzik a világnak, hogy az Mindenhatóba vetett hit, nem közösségek, és nem épületek függvényei.
Azok belül, a lelkünkben dőlnek el, ahogy a kis anekdota is mesélte.
Ez a fajta nyitottság jellemzi Debrecen városát és a debreceni polgárt is, aki bár zárkózott cívis hírében áll, rácáfol az embertársaihoz való hozzáállásával, a viszonyával arra, ami a nem ismertségéből adódhat.
Különleges helyzet a miénk, hiszen a számos egyház egymást támogatva, folyamatos párbeszédben van egymással és Debrecen Önkormányzatával is.
Valóban különleges a helyzet, hiszen egymás után újulnak meg templomaink, vallási intézményeink.
Talán Európában egyedül állónak tekinthető, hogy a város, mind két zsinagógáját sikerült felújíttatni, az imaházzal, a Bét Hámidrással együtt.
És bár a kommunista rendszer nem tudta és nem akarta megóvni a Petőfi téri Zsinagógát vagy, ahogy többen ismerték, a Deák téri Zsinagógát, az Intermodális Központ megépítése során emléket kap a zsidó közösség akkori legszebb zsinagógája is.
1893-ban még csak a közösség terve volt, amit Berger Jenő építészmérnök vetett papira és 1894 tavaszán pedig elkészült a Gertner és Rossler vállalata által. A teljes berendezéssel egy év múlva már a hitközség tagjai is birtokba vehették.
120 év, mózesi életkór.
Ténylegesen 1902-ben avatta fel a közösség a szent szolgálatra és akkor választották meg a zsinagóga első rabbiját is.
Több, mint 100 év története.
100 év történetében a zsinagóga számtalan eseményt láthatott, olyat, amiben a közösség öröme és fájdalma egyaránt benne van.
Amikor építették, senki sem gondolta, hogy 120 évvel később a szent szolgálat mellet más feladata is lesz.
Mementóként állni.
Mementóként a több, mint 12000 debreceni zsidóemberért, mementóként a háború közel 6000 zsidó áldozatáért, mementóként azokért, akik a kommunista rendszerben felvállalva hitüket próbálták megtölteni e templom padjait.
Az eltelt 120 évnek több üzenete is van a mai kor embere számára.
Az üzenet pedig így szól: meg kell tartani a közösséget, és tudni kell közösséget teremteni.
Hiszen az üres padok, csak még jobban eltemetik a közösségeinket.
A közösség nem tehet róla. Magyarországon számtalan településen van elárvult és romos zsinagóga.
Nincs, aki újraéltesse.
Pedig a zsidó kultúra, a zsidó hagyomány szervesen része lett a magyar kultúrának is.
Olykor elválaszthatatlanul.
Nemrégiben találtuk meg városunkhoz köthető debreceni páros kóser változatának a receptúráját is, az 1800-as évek első feléből.
Azon munkálkodunk, hogy ez a változat is jelen legyen hamarosan
a város rendezvényein.
Debrecen város kultúrája nagyon színes, és elválaszthatatlan része a debreceni zsidóság kultúrája is.
Erről tesz tanúbizonyságot, az a számtalan közös rendezvény, amelyet városunk kulturális életének a szervezői és a zsidó közösség tagjai együtt rendeznek.
Így a Debreceni Egyetemen tanuló több száz izraeli diák érezheti azt, hogy szüleik, nagyszüleik európai zsidó gyökereit itt, Debrecenben megtalálhatják. Olyan szellemiségben tanulhatnak, élhetnek, ahogy egykor az őseik tették.
Tisztelt Ünneplők!
Jól tudjuk, az épületek, ha maguk állnak, üres mementók.
Jól tudjuk, ha nincs alkalmunk visszanyúlni a múltunkhoz, az gyökértelen, erőtlen fát nevel. Olyan fát, amelynek törzse nem bírja el a lombjait.
A mi feladatunk, hogy városunk múltját kutassuk, és gondozzuk.
Ápoljuk a hagyományainkat, hogy gyermekeink jövőjét megalapozhassuk.
A mi feladatunk, hogy ismerjük, és ápoljuk az itt élő zsidóság múltját és hagyományait, hogy gyermekeik, akik városunk gyermekei is, Debrecenben képzeljék el jövőjüket.
Debrecen város jövője a ma üzenetében rejlik.
Abban az üzenetben, amiből kiolvasható az a kapcsolat, amely városunk polgárai életét összefűzi származástól és hittől függetlenül.
Köszönöm.
