Orbán Viktor:Mindenki láthatja, mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk

Minden esendőség és tökéletlenség mellett is egy tekintetben nem hibázhatunk: sem egyéni ambíció, sem egyéni vagy csoportérdek nem kerülhet a haza érdeke és szolgálata elé – szögezte le a kormányfő.

A miniszterelnök az évértékelőnek helyt adó Várkert Bazárt az ország egyik legizgalmasabb, legkülönlegesebb épületegyüttesének nevezte. Felidézte, néhány évvel ezelőtt az épület romosan, pusztulásra ítélve állt, nem volt itt más, csak rom, gaz és szégyen.

Ami évtizedekig csak romosodott, az most már ismét régi fényében tündököl; a Várkert Bazár akár kormányzásunk szimbóluma is lehetne – fűzte hozzá Orbán Viktor.

25 évvel az 1990-es csoda után Európa keleti felében fegyverek ropognak, a déli részen a kizsigerelő gazdasági mentőcsomagok miatt nő az anarchia és az ellenérzés az unióval szemben, és sorra emelkednek fel a nyugtalanító szélsőséges pártok, a kontinens nyugati felén élő bevándorlók közül terrorszervezetek toboroznak soraikba harcosokat – sorolta a miniszterelnök.

Felhívta a figyelmet arra, közben az unió déli határait – ideértve hazánkat – egy újabb kori népvándorlás ostromolja, és mindez egy olyan gazdasági helyzetben történik, amikor sok millió nyugat-európai polgár érzi úgy, hogy egyre többet kell dolgozniuk egyre kevesebb pénzért. Európa olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre már lehetetlen a liberális multikulturalizmus keretében válaszokat adni – fűzte hozzá.

Fotó: fidesz.hu

Befogadhatjuk-e azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják az európai kultúrát? Hogyan vesztettük el és miként szerezhetjük vissza azt a közös európai hazát, amelyre az unió minden nemzete igent tud mondani? Megakadályozhatjuk-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme, és Oroszország ismét az ellenségünk legyen? Nekünk, magyaroknak lehetséges-e kiállni Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok biztonsága, Magyarország energiabiztonsága és gazdasági érdekei mellett egyszerre? – sorolta kérdéseit a kormányfő.

Orbán Viktor leszögezte: Magyarország választott vezetőinek az a dolga, hogy ezekre a kérdésekre elkötelezett uniós és NATO-tagként saját válaszokat adjon. Úgy igazítsuk Magyarország lépéseit, hogy biztonságos és biztos hely maradjunk egy bizonytalan világban; úgy adjuk meg válaszainkat, hogy a verejtékkel és gürcölve elért eredményeinket megvédhessük, és még több magyar ember számára teremthessük meg az érvényesülés lehetőségét – fűzte hozzá. A kormányfő szerint ehhez szuverén és kezdeményező külpolitika kell.

A miniszterelnök aláhúzta, 2010-2014 között Magyarország gazdasági sikertörténet lett, amit Európa is elismer. Nem nézhetjük tovább a partvonalról, hogy mások írják meg helyettünk a jövőnket, ezért új külpolitikai doktrínát hirdettünk, és kezdeményező külpolitikába fogtunk – tette hozzá. Orbán Viktor szerint sokak számára meghökkentő ez a szuverén és kezdeményező külpolitika. Ideje, hogy megtanuljunk a külföldre egyenrangúként tekinteni, ne féljünk megvívni a magunk igazáért – húzta alá.

Higgyék el, a világ ezt méltányolja és elismeri; csak ebben a hónapban egy államfő, három miniszterelnök és kilenc külügyminiszter járt hazánkban – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Aláhúzta: Magyarországot feltettük az Európa-politika térképére. Ezt nevezik a szocialisták és a liberálisok külpolitikai elszigetelődésnek – jegyezte meg.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Európa ma még bezárkózik a politikai korrektség vizesárkai mögé, tabukkal és dogmákkal falazza magát körül.

A miniszterelnök aláhúzta, az előző korszakból érdemes megtartani a demokráciát, annak is lehetőleg a jelző nélküli formáját, de el kell engedni mindent, ami nem vált be, sőt csődöt mondott.

Mi elengedtük a neoliberális gazdaságpolitikát, a megszorítások politikáját, a multikulturális társadalom téveszméjét és a liberális társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót, és elutasítja a keresztény kultúrát. Vállaltuk a sok méltánytalan támadást és vádaskodást, és elengedtük a politikai korrektség dogmáját is – sorolta.

Úgy látom, a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt, vagyis még nem vesztette el a józan eszét. Nem a duma érdekli, hanem a tények, eredményeket akar, nem elméleteket, munkát akar és olcsó rezsit, ki akar szabadulni a modernkori adósrabszolgáságból, nem akar beilleszkedésre képtelen, más kultúrájú beözönlő embertömegeket látni a hazájában – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor aláhúzta, 2010-ben új irányt vett Magyarország, és beköszöntött a nemzeti politika korszaka.

A kormányfő kitért arra is, hogy tavaly több gyermek született, mint az elmúlt 5 évben bármikor, 2010 óta folyamatosan nő a házasságkötések száma, 2010 és 2013 között 15 százalékkal csökkent a válásoké, a terhességmegszakítások száma is folyamatosan csökken, valamint 1974 óta nem volt ilyen alacsony a halálozások száma. Mindezek mögött ott találjuk a családi adókedvezményt, a gyed extrát, az otthonteremtési kedvezményt, a megnövelt bölcsődei férőhelyek számát, és ott van a munkahelyvédelmi akcióterv is – sorolta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a lényeg, hogy végre reménykedhetünk abban, hogy a magyarok jobban bíznak a jövőben, és úgy tűnik, megnőtt szemükben az élet értéke is. Megint tettünk egy lépést a polgári Magyarország felé – jegyezte meg.

A saját útját járó Magyarországról a külföld hosszú ideig nem tudta eldönteni, hogy fekete báránynak vagy európai sikertörténetnek tekintse – mutatott rá. Hangsúlyozta: sehogy se esett jól elismerni annak a Magyarországnak az eredményeit, amely nem fogadta meg „az ő remekbe szabott tanácsait”.
Így ment ez a legutóbbi időkig, amikor a devizahitelek forintosításával egyszerre mentettük meg a devizahiteleseket és a bankrendszert – fogalmazott Orbán Viktor. „Köszönet érte Matolcsy Györgynek, a nemzeti bank kormányzójának” – fűzte hozzá.

„Ma már természetesnek számít a világ fővárosaiban, hogy a magyarok rendre függetlenségi csatákat vívnak, nem örülnek ennek, de megértették, hogy a magyarok mindent másképp csinálnak. Ilyen fajta ez, erre áll rá a kezük. Ma körülbelül itt tartunk” – mondta a miniszterelnök.

Egyúttal kifejtette: úgy látják, bár zavaros népség vagyunk, de legalább a végén megoldják a saját problémáikat. Nem kérnek könnyítést, kivételt az általános szabályok alól, nem ácsingóznak a németek pénzére, és végül hozzák a gazdasági számokat – tette hozzá.

Ennek kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, hogy a bérek értéke két éve folyamatosan nő, a foglalkoztatás rekordokat dönt, ráadásul a családi- és járulékkedvezmények miatt 2014-ben 236 milliárd forint maradt a családoknál.

Ugyanakkor jelezte, hogy mindemellett több adó folyik be az államkasszába, „mert végre már nem sikk, és nem is éri meg eltitkolni a jövedelmeket”.

A kormányfő évértékelőjében arra is kitért, hogy a devizaalapú jelzálog kivezetésével 3600 milliárdnyi hitelt forintosítottak, amivel megvédték félmillió család otthonát, elhárítottak egy országos pénzügyi katasztrófát, és 700 milliárd forintnyi újabb adósságtól mentették meg a családokat.

„Ami mindenkinek szemet szúrt, a magyar gazdaság 3,5 százalékkal nőtt az előző évben” – emelte ki, hangsúlyozva, hogy ez jóval az európai uniós átlag felett áll, „és Európa élmezőnyébe repített bennünket”.

Az inflációról szólva a miniszterelnök kifejtette: megfékezték az áremelkedéseket, lényegében és összességükben nem nőttek az árak, amire szavai szerint a 60-as évek óta nem volt példa.

Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az infláció a szegények adója, az alacsony inflációnak tehát a szegény emberek a legfőbb nyertesei. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyarok pénzügyi vagyona is nőtt, ráadásul a magyar államadósság 48 százaléka már belföldi kézben van az állampapírokon keresztül.

Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy személyes ígéretet tett, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, elmondta: nemcsak teljesítették ezt, de 2011-2014 között összesen 19 százalékkal nőttek a nyugdíjak, ami megközelíti annak a tizenharmadik havi nyugdíjnak az értékét, amit még a Bajnai-kormány vett el. „Jó reményünk lehet, hogy hamarosan visszakerül hozzájuk az, amit szocialisták vettek el tőlük” – jegyezte meg.

Tavaly már százhúszezer nő kapott nyugdíjat a Nők 40 program keretében, melynek kapcsán a kormányfő kiemelte: reményeik szerint ennyi család kapott segíteni tudó nagymamát. „Persze sikerek oda, eredmények ide, azért nem árt a szerénység” – hívta fel a figyelmet.

A nemzeti függetlenség kérdését érintve a miniszterelnök arról beszélt, hogy csak szolgák lehetünk saját hazánkban, ha nincs meg a függetlenségünk. Hozzátette: a nemzeti függetlenség jobb életet ad, ezért elemi egzisztenciális érdekünk.

A gazdasági növekedést szélesebb horizonton vizsgálva a miniszterelnök szerint szembeötlő, hogy 1960 és 2010 között gyors növekedésre csak jelentős külső eladósodás mellett volt képes hazánk.

Ezért a magyarok mai teljesítőképességének történelmi jelentősége abban testesül meg, hogy a 2014-ben elindult növekedés nem rontja külkereskedelmi mérlegünket, sőt, annak többlete tovább nőtt. „Hosszú évtizedek után végre nem adósságból, nem külföldről felvett hitelből növekszik a magyar gazdaság” – húzta alá, megjegyezve: valódi gazdasági áttörés ez.

Mint mondta: ez nem pusztán a jó kormányzásról szól, hiszen az nem lett volna elég egy gazdasági áttöréshez. Itt egy nép vált pénzügyi értelemben nagykorúvá, ugyanis az állam, a vállalkozások és a háztartások úgy viselkedtek, ahogy az felelős és felnőtt emberhez illik, „alaposan mérlegeltek, ésszerű döntéseket hoztak, és azokat fegyelmezetten végrehajtották” – fogalmazott Orbán Viktor. „Nevezhetjük ezt egyszerűen összefogásnak, kölcsönös bizalomra épülő összefogásnak” – szögezte le, hozzátéve: ezért vagyunk ma kint a vízből, és ezért jött meg az étvágyunk a további sikerekhez.

Egyúttal emlékeztetett, hogy a pénzügyek helyreállítását gazdasági átrendeződés és átszervezés követte, majd növekedési fordulat következett be, eközben csökkennek az adósságért fizetett kamatok, bővül a foglalkoztatás, ami hosszútávon szavatolja a rendszer fenntarthatóságát.

Mindez jó hír az embereknek, de felbőszíti az ellenzéki pártokat, mert lehűti hatalmi reményeiket, és növeli annak az esélyét, hogy „még hosszú ideig árulhatják a petrezselymet a bálteremben” – emelte ki a kormányfő.

A kormányzat céljairól szólva kifejtette: egy olyan országot akarunk, ahol mindenki sikeres. De ma még nem mindenki az, van itt egy hatalmas tömeg, amely távol van ettől – fűzte hozzá. Ezért a következő éveknek róluk, a keményen dolgozó emberekről és családjaikról kell szólnia – fogalmazott, felidézve, hogy sokat tettek már az érdekükben, de még többre van szükségük.

Szavai szerint most azoknak az embereknek kell segíteni, akik nemcsak szeretik Magyarországot, de dolgoznak és dolgozni akarnak érte. Kifejtette: a magyar társadalom soha többé nem lehet olyan hely, ahol az egyes emeletek között nincs közlekedés, mert elromlott a lift, és összeomlott a lépcsőház. Ha így állunk, újra kell építenünk, de legalább létrát kell támasztanunk azoknak, akik feljebb akarnak jutni – hangsúlyozta. „Azokról beszélek, akik nélkül az ország nem juthat soha semmire” – tette egyértelművé.

Kiemelte: olyan döntéseket fognak hozni, amelyek megkönnyítik ezeknek az embereknek az életét. Szavai szerint ezért fog nőni a két gyermek után járó adókedvezmény, ezért indul otthonteremtési program, ezért indulnak életpályamodellek a közszférában, ezért emelik a háziorvosok juttatásait, ezért épülnek új óvodák, ezért lesz ingyenes a közétkeztetés, és ezért lesz új szakmunkásképző rendszer. Hozzátette: terveik közt szerepel, hogy tető alá hoznak egy hosszabb távú béremelési programot a munkaadók és munkavállalók között.

Meg kell védeni a keményen dolgozó magyarokat, hogy kihasználják és becsapják őket – szögezte le. Hozzáfűzte: ezért folytatják a bankok elszámoltatását, meg fogják védeni a rezsicsökkentést a „mégoly körmönfont szándékoktól, amelyek most az energiaunió tervében vannak elrejtve”. Ez a mi küldetésünk a következő évekre – húzta alá Orbán Viktor. A keményen dolgozó magyarok százezreit is be kell engedni a polgári társadalomba – mutatott rá.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ezt nem szabad úgy megtenni, ahogy a szocialisták tették, amivel szétverték a nemzetgazdaságot. „Nekünk a hátul lévők előresegítését csak gazdasági növekedés mellett, és versenyképességünk javításával párhuzamosan szabad megtennünk” – közölte.

A kormányzatok képesek a leginkább befolyásolni a technológiai változás hatásait – fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva: ezért a kormányoknak változás élére kell állni, ösztönözni kell a magánszektort kreativitásra és innovációra, és közben biztosítani kell, hogy polgárai rendelkezzenek a versenyhez szükséges eszközökkel.

„Ennek a munkának az irányítását bíztuk Pálinkás professzorra, ha mi magunk nem is, de jövőnk az ő kezében van” – jegyezte meg a kormányfő.

A veszprémi időközi választás eredményét érintve Orbán Viktor kifejtette: a független jelölt győzelme a kétharmados kormánypárti jelölt fölött azt mutatja, hogy a választási törvény jó és működik, mert megadja az esélyt az esélytelenebbnek. A demokráciával sem lehet komolyabb baj, a sajtószabadságról nem is beszélve, mert anélkül hogy győzhetett volna a „független szocialista jelölt”.

A vereség másik aspektusára térve a miniszterelnök elmondta: úgy látja, hogy a kormánypártok híveinek nem jelentéktelen része nem állt ki mellettünk, minden bizonnyal elégedetlenek velünk. Valószínűleg több egyeztetésre, több megegyezésre és több konzultációra lesz szükségünk – vonta le a következtetést. Ugyanakkor ezt azzal egészítette ki, hogy talán nem harcolunk eléggé vagy elég jól. Meglátása szerint mindenki arra készült, hogy három kormányzásra összpontosító év után jön egy felfokozott hangulatú kampányév. Ezzel szemben ma már látható, hogy nem lesz egyetlen nyugodt percünk sem, folyamatos és kíméletlen támadások, állandó negatív kampány alatt fogunk állni – prognosztizálta, hozzátéve, hogy ezt nem szabad alábecsülni. Emlékeztetett: így járt pórul az Antall-kormány, és 2002-ben így jöttek vissza a szocialisták. Elmondása szerint, ha nem vigyázunk, még azok fognak korrupcióval vádolni, akik szétlopták az országot, azok fognak arrogánsnak nevezni, akik „a képünkbe vágták, hogy hazudtak két évig kormányzás helyett”, a végén még kommunista milliárdosok fognak urizálásról beszélni, és azok fognak krokodilkönnyeket hullajtani a szegényekért, akik elvették a nyugdíjat meg a fizetéseket, és munkanélküli segélyezetté tették az emberek százezreit.

A végén még azok fognak felelősségről papolni, akik az évszázad felelőtlenségét követték el a devizahitelezéssel. Szóval kedves barátaim, legyünk ismét észnél, ne üljünk a babérjainkon, és nem dőlhetünk hátra a karosszékben! – szólított föl a kormányfő. Akkor lesz itt polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek fontos, ne finnyáskodjunk, hanem fogjuk meg a munka végét – javasolta.

Akik azt hiszi, hogy demokráciában létezik olyan, hogy végleges győzelem, az súlyosan téved – emelte ki. A polgári világban minden nap meg kell küzdeni a bizalomért és az elismerésért. Ha polgári Magyarországot akartok – márpedig azt akarunk -, akkor ideje ismét megharcolni érte, harcolni pedig csak együtt lehet és nem egymás ellenében, mert egy a tábor, egy a zászló – zárta szavait a miniszterelnök.