Frojimovics Kinga: Gerő András és a MAZSIHISZ elődszervezetei

Frojimovics Kinga: Gerő András és a MAZSIHISZ elődszervezetei

Frojimovics Kinga

Gerő András, Magyarország egyik vezető történésze a Galamuson egy olyan témában nyilvánít igen markáns véleményt, amelyhez – publikált írásait olvasva – hiányzik az alapvető ténytudása.


Gerő András nemrég publikált, a mai magyarországi zsidó felekezetek történetével is foglalkozóesszéjében elemezte a ma Magyarországon működő kölönböző egyházak – reformátusok, evangélikusok, katolikusok és az iszlám egyház – csúcsszerveinek nevét, és a következő megállapításra jutott: a neológ irányzat csúcsszerve, a MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) névválasztásával a neológok „az evangélikusok mintájára hangsúlyosan azt jelzik: magyarországiak. Indokolható és finom distinkció a nemzeti tartalommal szemben. Azért gondolom így, mert azt még nem hallottam, hogy valakit azért ne tartsanak magyarnak, mert evangélikus, de azt már igen, hogy valakit azért nem tartanak magyarnak, mert zsidó. A vallásos zsidó szervezet önmegnevezése arról szól, hogy nekik is megvan a távolságtartásuk a nemzeti tartalmat kifejező jelző tekintetében; akár úgy is, hogy saját, korábban létező szervezeti megnevezéseiket felülírják. […] Ők – saját tradícióik ellenére – magyarból lettek magyarországiak.”

Frojimovics Kinga: Válaszomban rámutattam, hogy Gerő András téved. A két világháború közötti időszakban ugyanis a neológ irányzat csúcsszervének neve Magyarországi Izraeliták Országos Irodája (MIOI) volt, nem pedig Magyar Izraeliták Országos Irodája, ahogyan azt állítja. Nem állja meg tehát a helyét az az igen markáns állítás, hogy a neológok „saját tradícióik ellenére magyarból lettek magyarországiak.”

Gerő András válaszában a tartalmi kérdések érintése helyett azzal érvelt, hogy a Magyar Izraeliták Országos Irodája kifejezés a kérdéses korszakra vonatkozóan a Magyar Zsidó Levéltár fondjegyzékében is megtalálható. Ha tehát „én tévedtem, akkor a Magyar Zsidó levéltár is téved. Vagy Frojimovics Kinga téved” – vonja le a végkövetkeztetést.

A magyarországi zsidó felekezeti irányzatok kutatójaként és a Magyar Zsidó Levéltár volt vezetőjeként azonban én más végkövetkeztetésre jutottam. Erről szóló írásomat el is juttattam az eddigi vitánkat publikáló Galamuscsoporthoz. Legnagyobb sajnálatomra azonban azt a választ kaptam, hogy írásomat nem jelentetik meg, mivel „a Galamus a legkevésbé alkalmas arra, hogy a levéltári fondkezelés problémáit taglalja”.

Úgy vélem írásom egyáltalán nem erről szól. Ezért újabb helyreigazításom megismerése fontos lehet mindazok számára, akik a történeti hűségnek megfelelő tények alapján szeretnének saját véleményt alkotni a neológia helyéről és szerepéről a magyar társadalomban.

Alábbiakban Frojimovics Kinga, Gerő Andráshoz intézett válaszát olvashatják, amelyet honlapunkon teszünk közzé.

A levéltári fondjegyzék használata:
Követve Gerő András példáját én is keresgéltem az interneten elérhető levéltári fondjegyzékekben. Többek között a következő két fondot találtam, mindkettőt Budapest Főváros Levéltára őrzi:
a) Cím: A Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara iratai
Időkör: 1875-1949 (1)
b) Cím: Pest Város Kényszerítő Dologházi Bizottságának jegyzőkönyvei
Időkör: 1844-1875 (2)

Azt hiszem nem kell történész professzornak lennünk ahhoz, hogy tudjuk, 1945 után nem működött Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara Magyarországon. Mint ahogy a Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével létrejött Budapesten sem működhetett Pest Város Kényszerítő Dologházi Bizottsága 1875-ig.

Ilyen esetekben lehet persze a hibát a levéltári fondjegyzékben keresni, de aki ezt a megoldást választja rossz úton jár. A fondjegyzékek készítésének ugyanis – mint minden szakmai dokumentumnak – megvannak a maga szabályai. A különböző intézmények, szervezetek, testületek vagy akár vállalatok irategyüttesét tartalmazó fondok nevében többnyire az adott szerv legismertebb, vagy leghosszabb ideig használt névváltozata szerepel. A többi névváltozat feltüntetésének helye a fondleírás ún. szervezettörténeti része. Itt lehet részletesen kifejteni az adott szerv létrehozására vonatkozó adatokat, valamint a jogelődjével, feladat- és hatáskörével, felépítésével, hierarchiájával, megszűnésével és jogutódjával kapcsolatos tudnivalókat.  (Lehet persze más megoldást is választani, például már a fond címében is fel lehet tüntetni az adott szerv fennállása során használt összes névváltozatát.)

A Magyar Zsidó Levéltár internetes fondjegyzéke nincs lezárva. A levéltár munkatársai folyamatosan töltik fel az egyes fondokra vonatkozó adatokat, így – gondolom – a közeljövőben a Magyar(országi) Izraeliták Országos Irodája részletes szervezettörténetére vonatkozó rész is olvasható lesz a levéltár honlapján.

Magam egyébként a Magyar Zsidó Levéltár volt vezetőjeként és a magyarországi zsidó felekezeti irányzatok kutatójaként nem csupán a levéltár honlapjáról ismerem a Magyar Izraeliták Országos Irodájának irategyüttesét. A fond minden egyes iratát olvastam, sok-sok más fondban és más levéltárban található irattal együtt.

Nyugodtan állíthatom tehát, hogy nem tévedett a Magyar Zsidó Levéltár, és én sem. Gerő András történész professzor az, aki tévedett. És bár ő legutóbbi írásában apró tényként kezeli azt a kérdést, hogy akkor mi is volt a neve a MAZSIHISZ jogelődjének, azt remélem az állítása szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható történeti tények fényében újragondolja az eredeti esszéjében leírtakat.

 1. Ld.: bfl.archivportal.hu/index.php?action=registrum&registrum_action=show_fond&fond_id=4126 (letöltve: 2014. március 12.)
 2. Ld.: bfl.archivportal.hu/index.php?action=registrum&registrum_action=show_fond&fond_id=309 (letöltve: 2014. március 12.)