„Erős Amerikára van szüksége a világnak”
Az ismert konzervatív televíziós szakember élesen bírálta az Egyesült Államok kormányát, amiért országa izraeli nagykövetségét nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe. Robertson – aki szerint az iszlám nem a béke, hanem a háború vallása – szerint hazájának nem volna szabad bíznia az új iráni vezetésben. A Hetek interjúja.
– A Snowden-akták és az európai politikusok titkos megfigyelése megrendítette az Európa és az Egyesült Államok közötti viszonyt. Merkel kancellár azt mondta, hogy sokat kell dolgozni a bizalom helyreállításáért. Valóban elárulta Amerika a szövetségeseit, vagy Eric Snowden volt az, aki elárulta a hazáját?
– Azt hiszem, mindkettőben van igazság. A szövetségesek évtizedek óta kémkednek egymás után. Franciaország az egyik ilyen hírhedt kémállam. Amikor egy olyan személy utazik Párizsba mint én, nagyon is számolhat azzal, hogy például a szállodai szobájának a falán egy félig átlátszó tükör van, és rögzítenek mindent, ami ott történik. Azt tapasztaltam, hogy amikor elmentem a szobámból, valakik rendszeresen átkutatták azt. Persze naivitás lenne azt várni, hogy nem kémkedünk egymás ellen, ugyanakkor azt gondolom, hogy az amerikai hírszerzés, az NSA valóban túl messzire ment, és Snowden ennek egy részletét hozta világosságra.
– Obama elnök tartós megállapodást szeretne Iránnal a nukleáris válság békés megoldására. Netanjahu miniszterelnök azonban „rossz üzletnek” nevezte a tervezett egyezményt. Helyesen látja Obama elnök azt, hogy Amerika békepartnerre talált Rohani elnökben? Lehet-e bízni az iráni vezetés ígéreteiben?
– Egyáltalán nem bíznék az irániakban. A szankciók pont most kezdtek hatni. Nemrég a legnagyobb iráni földgázvállalat csődbe ment, éppen a büntetőintézkedések miatt. Nagyon fontos lépés lenne, ha Iránt a szankciókkal sikerülne rávenni a nukleáris kérdés békés megoldására. Obama elnök súlyos hibát követ el, amikor ebbe a folyamatba beavatkozik. Meglepő látni, hogy a szaúdiak – akik pedig nagyon szorosan védelmezik országuk légterét – felajánlották Izraelnek a lehetőséget, hogy egy Irán elleni katonai támadás esetén ott tölthetik újra az izraeli vadászrepülőgépeket üzemanyaggal. Bámulatos, hogy még a szaúdiak és a kuvaitiak is tisztában vannak azzal, hogy egy atomfegyverrel felszerelt Irán az egész Perzsa-öböl térségét fenyegeti.
– Az amerikai kormányzat új erőfeszítéseket tesz az úgynevezett békefolyamat feltámasztására is. Izrael az elmúlt húsz évben, Oslo óta számos területet feladott és cserébe szinte csak békeígéreteket kapott. Ez a megfelelő út a békéhez? Feladhatja Izrael a bibliai földeket, köztük Jeruzsálem ősi részeit, amint azt a világ – különösen az Európai Unió – követeli tőle? Vajon ugyanaz maradna-e Izrael állama Júdea, Szamária és Kelet-Jeruzsálem nélkül?
– Jeruzsálem Izrael örök fővárosa. Évekkel ezelőtt beszélgettem jó barátommal, Benjamin Netanjahuval, még mielőtt újraválasztották volna miniszterelnöknek. Netanjahu azt mondta, hogy Jeruzsálem státusa nem képezheti tárgyalás témáját. Azt gondolom, abszurd gondolat azt követelni Izraeltől, hogy vágja ketté a fővárosát, és adja oda az egyik részt a formálódó palesztin államnak. A palesztinoknak még egységes kormányuk sincsen. A Palesztin Hatóság irányít bizonyos területeket, míg a Gázai övezet a Hamasz uralma alatt áll. Kivel tárgyaljon Izrael ebben a helyzetben? Szerintem képtelenség, hogy folyamatosan olyan megoldásra akarjuk rábírni Izraelt, ami nem valósulhat meg. Izrael nem képes egymaga békét teremteni, a másik oldalon azonban nincs partner a megállapodásra. Én a magam részéről támogatnám valamennyi bibliai terület, Júdea, Szamaria és Kelet-Jeruzsálem megtartását.
– Zsidók és keresztények számára nem biztosított a szabad vallásgyakorlás Jeruzsálemben a Templomhegyen. Jordánia nemrég bejelentette, hogy megvétóz minden olyan lépést, amely engedélyezné a nem muszlimok számára az imádkozást a helyszínen. Mit kellene, és mit tudna tenni az Egyesült Államok Jeruzsálem védelmében és azért, hogy biztosítsa a zsidó és keresztény látogatók számára a szent helyek szabad látogatását és az imádkozást?
– Nem hiszem, hogy Amerikának be kellene avatkoznia ebbe a helyzetbe. Fontos lenne viszont, hogy az amerikai nagykövetséget átköltöztessék Tel-Avivból Jeruzsálembe, amint arról a Kongresszus már korábban döntött. A kormányzat azonban – különösen a külügyminisztérium – megakadályozta ennek a megvalósítását, arra hivatkozva, hogy ez felháborítaná a muzulmánokat. Ez abszurd magatartás. A PFSZ, a Hamasz és a többi palesztin szervezet végső célja az, hogy a zsidókat teljesen kiszorítsa a Szentföldről. Ezt folyamatos lépésekkel, a területek egymás után történő átvételével akarják elérni. A zsidók által tett minden egyes engedményre egy újabb követelés a válasz, míg már nem maradnak zsidók azon a földön. Ezért az izraelieknek határozottan kell kiállniuk az ilyen törekvésekkel szemben. Obama elnöknek és Kerry külügyminiszternek meg kell érteniük azt, hogy Izrael egyszerűen nem adhat fel több területet. Nem maradhatnak fenn nemzetként, ha védhetetlen határok között kell élniük, és már ma is szinte ez a helyzet.
– Novemberben emlékezett a világ John Kennedy elnök megölésének ötvenedik évfordulójára. Azóta is tart a vita, hogy mi és hogyan történt azon a napon Dallasban, de azt biztosan tudjuk, hogy Kennedy elnöksége és halála megváltoztatta Amerikát. Ön személyesen találkozott John és Jackie Kennedyvel. Hogyan emlékszik vissza ön az elnökre? Mi az, ami az örökségéből ma is hat?
– Rendkívül kedves ember volt, nagyon barátságos és nagyon közvetlen. Vonzódtak hozzá az emberek, mert szerették a személyiségét. Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy különösebben erős vezető lett volna. Sok elhatározását nem tudta átvinni a Kongresszuson. Kennedy ma egy olyan boldog korszak szimbólumává vált, amire szívesen emlékeznek az amerikaiak. A meggyilkolása olyan tragédia, amelyet tovább mélyít az, hogy gyilkosának, Lee Harvey Oswaldnak valószínűleg volt kapcsolata a Castro vezetése alatt álló Kubával. De ezt azóta sem tudjuk biztosan, és nagy erőfeszítések történnek ma is, hogy ezek az információk ne kerülhessenek nyilvánosságra. Nem tudom én sem a választ, de tény, hogy az amerikaiak többsége szerint a merénylet mögött több is lehetett, mint egy magányos gyilkos. Maradnak tehát a jelképek, az elveszített reménység, a Camelotként emlegetett misztikus álomvilág hiánya, amely visszavonhatatlanul elmúlt.
– Obama elnök nemrég úgy méltatta John Kennedyt, hogy ő volt az a hős, aki egyetlen puskalövés nélkül megmentette országát az ellenségtől a kubai rakétaválság során. Ma a világ egy újabb nagy ellenséggel néz szembe – a radikális iszlámmal. Mit gondol, lehetséges ezt az ellenséget ugyanolyan módon legyőzni, mint ahogy Kennedy és Reagan legyőzte a „Gonosz Birodalmát”?
– Ők azzal tudták legyőzni a Szovjetuniót, hogy erősek voltak. Reagan végigvitte a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést, és ezzel a hatalmas katonai programmal gazdaságilag is térdre kényszerítette a szovjeteket. A radikális iszlámmal kapcsolatban először is a fenyegetés természetét kell tisztázni. Az elnök azt mondja, hogy az iszlám a béke vallása. Ez nem így van: az iszlám nem a béke, hanem a háború vallása. A szó maga is alávetést jelent, semmi köze a békéhez. A Korán két befolyási övezetről beszél. Az egyiket úgy nevezik, hogy „Dar al-Harb”, a másik pedig a „Dar al-Iszlám”. Az első azt jelenti, hogy a ’háború földje’, a másik pedig az ’iszlámnak alávetett föld’-et jelzi. A kettő között nincs semleges zóna. Aki nem veti alá magát az iszlámnak, az ellen háborút folytatnak. Képtelenség, hogy ezt a hozzáállást ma a béke vallásának nevezik. Mohamed harcos volt, az utódai szintén. A Korán világosan tanítja a keresztények, a zsidók és minden olyan személy eltörlését, akik nem vetik magukat alá az iszlámnak, Mohamednek és a saría törvényeknek.
– Vannak, akik azt mondják, hogy a republikánusok elvesztették az esélyt arra, hogy Amerikát vezessék, nemcsak politikai értelemben, hanem mint morális erő is. Egyetért ön ezzel?
– Látjuk, hogy mennyire visszájára sült el Obama és a demokraták számára a legutóbbi nagy szocialista jellegű kísérlet az egészségbiztosítás átalakítására. A republikánusoknak jó esélyük van arra, hogy jövőre visszaszerezzék a szenátusi többséget és megerősítsék fölényüket a Kongresszusban. Nem szabad esélytelenként leírni a konzervatív gondolkodást. Szükséges azonban, hogy a republikánusok ne maradjanak széttöredezettek, hanem bizonyos alapelvek köré szerveződjenek. Egy meghasonlott ház nem állhat meg. Megosztott állapotban nem számíthatunk arra, hogy pozitív kormányzó erőként tudunk kiállni a nemzet érdekében.
– Évtizedek óta közelről figyelemmel kíséri az amerikai választási kampányokat, sőt 1988-ban személyesen is indult az elnökválasztáson. Mit gondol, kikre lesz érdemes figyelnünk 2016-ban az egyik, illetve a másik oldalon? Ön szerint sor kerül a Chris Christie kontra Hillary Clinton elnökjelölti vitára?
– Kétségtelen, hogy Chris Christie nagyon népszerű New Jerseyben. Nem hiszem azonban, hogy New Jersey az egész országot képviselné. Amerika „szíve” délen és nyugaton dobog. Szerintem olyan vezetőknek, mint például Jeb Bush floridai kormányzónak nagyobb az országos vonzereje, mint Christie-nek, aki elsősorban a keleti parton nagyon népszerű, de a stílusa és a személyisége miatt kérdéses, hogy tudna-e országosan győzni. A demokrata oldalon nem látok Hillary Clintonon kívül mást, aki eséllyel indulna a jelöltségért, de még van idő, minden megváltozhat.
A CBN történetét bemutató cikkünket itt tekintheti meg.
Hetek, Morvay Péter
F: https://www.atv.hu/kulfold/20131206-eros-amerikara-van-szuksege-a-vilagnak-interju-pat-robertsonnal-a-cbn-alapitojaval
