Fellegi: Mérföldkőhöz érkeztünk

A kormány célja mindvégig az volt, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem sérti hazánk szuverenitását, nem alkalmaz kettős mércét, Magyarország gazdasági és politikai érdekeit szolgálja, illetve a kormány politikájával is összhangban van – mondta Fellegi Tamás, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, szerdán. A főtárgyaló sajtótájékoztatóján szólt arról is, hogy a hitelkeret nagyságáról a tárgyalóasztalnál lehet majd megállapodni.

A hónapok óta tartó egyeztetések eredményeképpen jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazánk Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Unióval folytatott párbeszéde – jelentette be Fellegi Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette: Orbán Viktor és José Manuel Barroso találkozóján sikerült áttörést elérni, melynek kedvező piaci hatásai máris érzékelhetőek.

 

 

 

Mint ismert: az Európai Biztosok Kollégiuma szerdán úgy döntött, hogy „megkezdődhetnek a tárgyalások Magyarországgal egy elővigyázatossági pénzügyi csomagról”. A tárca nélküli miniszter tájékoztatása szerint a Magyar Nemzeti Bank ügyében az Európai Bizottság megfelelőnek találta a kérdéseire adott magyar válaszokat, így lezárulhat a vonatkozó kötelezettségszegési eljárás. Hozzátette: a kormány a vállalt intézkedéseket „gyorsan és egészében” meghozza a parlamentnek benyújtott módosításoknak megfelelően.

 

 

 

„Nagyon messziről és nagyon sok irányból indultak a tárgyalások”

A főtárgyaló felhívta arra is a figyelmet, hogy az Európai Központi Bank és hazánk közt zajló konzultáció folytatódik az EKB által felvetett kérdésekről. Fellegi Tamás ugyanakkor emlékeztetett, hogy a tárgyalások „nagyon messziről és nagyon sok irányból” indultak, ezért bonyolult és időigényes egyeztetéseket kellett bonyolítani politikai és szakértői szinten egyaránt.

Az EU/IMF-tárgyalások vezetője felidézte, hogy múlt hétfőn Brüsszelben „igen eredményes” informális, négyszemközti megbeszélést folytatott Oli Rehn európai bizottsági alelnökkel, amely közelebb hozta az álláspontokat a vitás kérdésekben. Mindezek mellett Fellegi méltatta Navracsics Tibor és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkáját, melyet a Velencei Bizottsággal folytatott párbeszéd során fejtettek ki.

Az előzetes tárgyalásokra utalva hangsúlyozta: a kormány célja mindvégig az volt, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem sérti hazánk szuverenitását, nem alkalmaz kettős mércét, Magyarország gazdasági és politikai érdekeit szolgálja, illetve a kormány politikájával is összhangban van. „Ezt a célt sikerült elérni” – emelte ki.

 

 

 

Jelen pillanatban „nem szokásos helyzet” van a piacon

Újságírói kérdésre válaszolva Fellegi Tamás hangsúlyozta: a lényeges politikai döntés megszületett, a következő lépés az, hogy szakértői szinten le kell ülni a feleknek egyeztetni a menetrendet, melynek számos olyan új szabálya van, melyet az utóbbi hónapokban fogadtak el az unióban. Ezek az új szabályozások arra vonatkoznak, hogy egyes tagállamok milyen eljárásrendben, az unió milyen arányú részvételével tudnak tárgyalni a valutalappal. Jelen pillanatban „nem szokásos helyzet” van a piacon, ezért nyilván a tárgyalások időkeretét sem lehet előre rögzíteni – fűzte hozzá. A hitelkeret nagyságára vonatkozó kérdés kapcsán a tárca nélküli miniszter leszögezte: erről a tárgyalóasztalnál kell megállapodni; az erről való egyeztetés a tárgyalások egyik témája.

Mindaddig, amíg a tárgyalások nem kezdődnek meg, addig a kormány pontosan nem tudja az IMF feltételeit. Következtetni lehet, meglehetősen pontos anyagok állnak rendelkezésre – utalt Fellegi Tamás az IMF országjelentéseire, a valutaalap szakértői által készített időközi kommunikációkra. Ezekből nagyon világosan láthatók, hol vannak azok a csomópontok, melyek a tárgyalások témáit fogják alkotni – tette hozzá.

 

 

 

Elvi kérdés

Fellegi Tamás az MNB elnökének fizetéséről szólva elmondta, a kormány világossá tette, hogy ezt a kérdést egy általános, közszférára vonatkozó bérrendezés részeként kezeli. Nem egyedi lépés történt, még akkor is, ha ez azzal járt együtt, hogy a jegybank elnökének fizetése konkrétan csökkent. „Nem ő volt az egyetlen a közszférában, akinek a javadalmazása a kétmilliós plafon bevezetése miatt kevesebb lett” – tette hozzá.

Az előző gondolathoz kapcsolódóan aláhúzta, a kétmilliós határérték bevezetése nem volt öncélú intézkedés. A magyar kormány kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a válságkezelés problémaiból, ezért olyan társadalompolitikai döntés született, hogy egy igen jelentős kérdésben egységes szabályozást vezet be a kormány; ebbe tartozik a jegybank is, így vonatkozik az intézmény elnökére az új javadalmazási szabály.

Ez egy elvi kérdés, ezért készek vagyunk bíróság előtt megvédeni ezt a pozíciót – jelentette ki a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter. Hozzátette, a kormány számára ebből a szempontból nem jelent problémát, ha ez az ügy bíróság elé kerül. A politikus úgy vélekedett, jó esélyük lesz arra, hogy egy független testület előtt megvédjék álláspontjukat.

 

 

 

Ez szuverenitásunk része

Az a feltétel, hogy az MNB első számú tisztségviselője a magyar alkotmányra tegyen esküt, számunkra teljesen természetes és szükséges, szuverenitásunkkal együtt járó lépés, amely nem befolyásolja, hogy az MNB elnöke a jegybanki függetlenségre vonatkozó szabályok mellett függetlenül tudja ellátni tisztségét – mondta Fellegi Tamás, hozzáfűzve, ezt a témát szintén elvi kérdésnek tekintik.

Nem az a döntése az Európai Bizottságnak hogy bíróságra viszi ezeket a kérdéseket, de a lényeg az, amennyiben mégis ez történne, meg tudjuk védeni álláspontunkat – hangsúlyozta Fellegi. Kitért rá, miután a bizottsági döntés konkrét szövege helyett egyelőre még csak a sajtóközlemény áll rendelkezésükre, egyéb részletekről még nem tud nyilatkozni.

A jegybank harmadik alelnökével és a monetáris tanács esetleges bővítésével kapcsolatban elmondta, a kormány a jelenlegi jegybanki vezetés mandátumának lejártáig, azaz jövő év márciusáig, nem tesz lépéseket ezekben a kérdésekben. A magyar kormány által adott jogi és politikai garanciák a különböző jegybanki függetlenségi kérdésekben elegendőnek bizonyultak az EB számára ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdéséhez a zöldlámpát megadják – mondta Fellegi Tamás.

 

 

 

A tárgyalások témája lehet az adórendszer is

Arra a felvetésre, hogy a kormány által preferált pénzügyi védőhálót vagy tényleges hitelkeretet fog biztosítani a valutaalap, Fellegi Tamás válaszában rámutatott: a hivatalos közlés szerint védőhálót kívánnak nyújtani, ami nem jelent közvetlen hitelfelvételt.

Az egykulcsos adóra vonatkozó kérdésre reagálva a tárca nélküli miniszter kifejtette: az adórendszer szintén a tárgyalások témája lehet, azonban leszögezte: a magyar kormány az arányos adórendszer ügyében elvi pozíciót foglal el, nem áll szándékában a kabinetnek az egykulcsos adórendszer megváltoztatása.