Hallgassa meg a műsort!

Tanulmánykötet jelent meg az 1920-as numerus clausus törvényről Jogfosztás – 90 éve címmel. A könyv a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tavaly rendezett kétnapos nemzetközi konferencia anyagát tartalmazza.

A Molnár Judit által szerkesztett kiadványban jeles történészek teszik közzé tanulmányaikat. Szakály Sándor elsősorban azt elemzi, miként viszonyult a magyar tisztikar a „zsidókérdéshez” 1938-tól, az úgynevezett első zsidótörvény elfogadásától kezdve.

Hajdu Tibor a numerus clausus okait és hatását elemzi. Megállapítja, hogy „a törvény jelentőségét nem lehet alábecsülni, mert olyan jogi keretet teremtett, amiről 1848 óta eladdig szó sem lehetett, vagyis előfutára volt a későbbi, náci szellemű jogalkotásnak”.

Fazekas Csaba tanulmánya összefoglalja Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök parlamenti, illetve a numerus claususszal kapcsolatos egyéb közéleti tevékenységének ismert és kevésbé ismert mozzanatait, valamint azoknak a korabeli sajtóban tapasztalható tükröződését.

A szakértők közül Vonyó József írása Gömbös Gyula fajvédő csoportjának a zsidókérdésben 1920 nyaráig kialakított álláspontjáról ad áttekintést, részletesen elemzi, miként következtek ebből a törvény vitájában hangoztatott nézeteik, érveik. Külön kitér a fajvédő párt programjában és propagandájában megfogalmazott törvénykritikára is.

Frank Tibor a Magyarországot ért 1918-1920-as traumával foglalkozik írásában, ami jó háttérrel szolgálhat a korszak értelmiségi exodusának megértéséhez. Kitér arra is, hogy „bár a numerus clausus törvény az egyetemre készülő zsidó fiatalok számára különösen nehéz helyzetet teremtett, az emigráció minden diplomás számára komolyan megfontolandó lehetőség volt”.

Karády Viktor a tanulmányában arra a következtetésre jutott, miszerint a numerus clausust ott hajtották végre komolyabb szigorral – elsősorban a fővárosi egyetemeken és egyes szakfőiskolákon –, ahol ennek érdekében az intézmények használói és vezetői nagyobb nyomást gyakoroltak, vagy ahol ugyanők „közvetlen utcai vagy belső nyomásnak voltak kitéve”.

A kötetet összesen húsz szerző jegyzi. Az 1920. évi XXV. törvénycikk „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” rendelkezett. A törvény harmadik bekezdése a végrehajtási utasítással együtt létrehozta a zsidó emberek faji kvótáját, így korlátozva a felvehető zsidó hallgatók számát.

Bartos Csaba Somogyi Lászlóra, azaz Zinger Lászlóra emlékezett, aki mindig a micvákat gyűjtötte. A múlt hónapban halt meg Genfben.

Az Izraeli orvosok Tikun olám „Javítsd meg a világot” szervezetét hozták létre. Egy kiáltással mutatkoznak be a magyar közönségnek. A Dobbanó képek – Save a Child’s Heart című kiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben látható.
A gyerekeket odaadó izraeli orvosok és az őket segítő ápolók gyógyították. Ők az alapító tagjai a Save a Child’s Heart (SACH) elnevezésű egyesületnek. A SACH izraeli székhelyű nemzetközi humanitárius szervezet. Célja, hogy javítsa a kardiológiai ellátás minőségét a fejlődő országokban élő szívbeteg gyermekek számára, és erre alkalmas orvosi központokat hozzon létre ezekben az országokban. A SACH dolgozói elszántan hiszik, hogy minden gyermek megérdemli a legjobb elérhető orvosi kezelést, vallásra, bőrszínre, nemre vagy pénzügyi helyzetre való tekintet nélkül.