ENSZ jelentés: jogos az izraeli blokád

Részleteket szivárogtatott a Reuters hírügynökség és a New York Times az izraeli Gázai-blokád áttörésére irányuló 2010-es Mavi Marmara incidenst vizsgáló ENSZ jelentés tervezetéből. A dokumentum békülésre kéri a feleket, Törökország azonban kiutasította az izraeli nagykövetet és felmondta a még meglévő katonai együttműködéseket a zsidó állammal, miután Jeruzsálem nem kért bocsánatot kilenc török aktivista haláláért. A 2010-es incidenst követően megromló török-izraeli kapcsolatok Ankara csütörtöki lépésével újabb mélypontra kerültek, a két ország között ideiglenesen megszűnt a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolat.

Ankara csütörtökön „kiutasította” az izraeli nagykövetet, miután Jeruzsálem nem kért bocsánatot a 2010-es Mavi Marmara incidensért. Törökország azt követően is fenntartotta követelését a bocsánatkérésre, hogy az ENSZ Palmer Bizottsága – amelynek eredményeit pénteken fogják Ban Kimun ENSZ főtitkár elé terjeszteni – kimondta, hogy a Gázai-övezet körüli izraeli tengeri blokád „legitim biztonsági intézkedés”, amely megakadályozza a Hamasz terrorszervezet uralta övezetbe történő fegyvercsempészetet. A jelentés elismeri, hogy Izrael valódi veszéllyel szembesül a Gázai-övezetben tevékenykedő fegyveres csoportok részéről, és éppen ezért a tengeri blokád jogszerű, a nemzetközi jognak megfelelő eszköz arra, hogy megakadályozza a fegyverek beáramlását az övezetbe. A 105 oldalas jelentés azonban hozzátette: az izraeli akció, amelyre a tengeri blokád határától távol került sor, túlzott volt.Az izraeli kormány egyelőre nem reagált a Reuters és a New York Times értesüléseire: megvárja a hivatalos dokumentum közlését. Egy izraeli kormányzati tisztviselő azonban elmondta, hogy a jelentés világosan bizonyítja: az izraeli lépések megfeleltek a nemzetközi jognak. A tisztviselő szerint mind Törökországnak, mind Izraelnek el kell fogadnia a jelentést, és fel kell használnia a lehetőséget arra, hogy helyreállítsa a két ország közötti korábbi jó viszonyt, mind a saját, mind a térség stabilitása érdekében.

A törökök B-tervvel fenyegetnek

A jelentés kiszivárgását megelőzően a török külügyminiszter, Ahmet Davutoglu arra figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben nem kér bocsánatot a tavalyi incidensért – mielőtt a Palmer jelentést nyilvánosságra hoznák – Törökország „a B-terv szerint fog cselekedni”. Ez a terv pedig Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök augusztusi fenyegetéseire utal, melyek szerint Törökország gazdasági szankciókat foganatosít, valamint még jobban leszűkíti kapcsolatait Izraellel és a zsidó állam agresszív ellenzékévé válik a különböző nemzetközi fórumokon. Az izraeli 2-es Csatorna szerint a török szankciók nyomán akár nemkívánatos személynek minősíthetik Izrael ankarai követét is.

Az ENSZ jelentés nem követel bocsánatot

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök két hete közölte Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel, hogy a zsidó állam nem szándékozik bocsánatot kérni. A Palmer jelentés egyébként nem is tartalmaz erre vonatkozó felszólítást. A dokumentum bevezetőjében, a „Kibékülés” szakaszban nem tesz arról említést, hogy Izraelnek bocsánatot kell kérnie, ahogy azt Ankara követeli. Arra azonban kitér, hogy Izrael megfontolhatná a kártérítés fizetését a sebesültek, valamint a kilenc halálos áldozat családjának, valamint arra, hogy ezt követően Jeruzsálemnek és Ankarának helyre kell állítania a teljes diplomáciai kapcsolatokat, hogy biztosítsák a Közel-Keleten a stabilitást, a békét és a biztonságot.

Izrael egyébként már kifejezte sajnálatát az áldozatok családjai felé, és már korábban közölte, hogy kész kárpótlást fizetni.

Ankara nem békül

A török külügyminiszter azonban egyelőre nem adta jelét, hogy hajlandó lenne kibékülni. A török Today’s Zaman és Hurriyet lapoknak adott csütörtöki interjújában azt mondta, hogy amennyiben Izrael nem kér bocsánatot az ENSZ jelentés hivatalos közléséig, akkor életbe léptetik a B-tervet. A Today’s Zaman szerint Davutoglu olyan szankciókkal fenyegetett, amelyektől „mind Izrael, mind a nemzetközi közösség tart”. Izraeli tisztviselők azonban úgy vélik, a török külügyminiszter ultimátuma nem a legőszintébb közeledés, hogy rábírja Jeruzsálemet a bocsánatkérésre – mint mondták, az ilyen megállapodásokat nem nyilvánosan, fenyegetve szokták kikényszeríteni. Hozzátették, Ankara vélhetően ezzel a dacos magatartással igyekszik megőrizni a közvélemény támogtását a Palmer jelentéssel szemben, amely kritikusan ír Törökország szerepéről is a 2010-es incidens során.

A flottilla szándékai

A Palmer jelentés szerint a flottilla meggondolatlanul kísérelte meg áttörni a tengeri blokádot. A résztvevők nagy részének nem voltak erőszakos szándékai, de a hajóhad szervezőivel kapcsolatban komoly kérdések merültek fel, elsősorban a céljaikat, a viselkedésüket, valamint a hátterüket illetően – ez különösen az IHH-ra vonatkozik. Az IHH-ról, és a flottilla szervezőiről részletesen itt olvashat. A hajóhad tevékenysége a jelentés szerint szükségtelenül kockáztatta az eszkalációt, a fegyveres összecsapások kirobbanását. Az ENSZ dokumentum szerint sem Izrael, sem Törökország nem volt érdekelt az incidensben. „Mindkét állam igyekezett elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek veszélyt jelentettek a résztvevőkre, a nemzetközi békére és biztonságra.”

Felbőszült tömeg fogadta az izraeli katonákat a Mavi Marmarán.

A jelentés azonban elismeri, hogy az izraeli katonák olyan jelentős, szervezett és erőszakos ellenállásba ütköztek a Mavi Marmara utasai részéről, hogy önvédelmi okokból fegyvert kellett használniuk. Hozzátették: három katonát megfosztottak a fegyverétől és elfogtak, valamint bántalmaztak, több más katona pedig megsebesült.

Gránátokkal, vasrudakkal támadtak a hajón érkező tengerészekre.

Ennek ellenére az izraeli választ is kritikusan kezelték: a jelentés szerint „elfogadhatatlan” az, hogy kilencen életüket vesztették a Mavi Marmara fedélzetén kirobbant összecsapásokban.

bpi.hu/ML – atv.hu / JPost / Reuters