Képíró Sándor továbbra is a háborús bűnösökről vezetett listán

Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője hétfőn “botránynak” nevezte Képíró Sándor felmentését. A Simon Wiesenthal Központ elítélte Képíró Sándor felmentését

„Az ügyész tájékoztatott bennünket, hogy fellebbezést nyújtanak be
az ítélet ellen”- mondotta Efraim Zuroff, azt is megjegyezve, hogy
Képíró Sándor továbbra is a háborús bűnösökről vezetett listájuk
első helyén szerepel.
„Ez a per a Simon Wiesenthal Központnak köszönhetően jött létre,
amely 2006-ban információkat szolgáltatott Képíróval kapcsolatban a
magyar hatóságoknak” – folytatta a 2005-ben elhunyt nácivadász nevét
viselő szervezet vezetője.
Ana Frenkel, a Wiesenthal Központ újvidéki (szerbiai) irodájának
képviselője úgy vélekedett, hogy az ítéletben „nincsen semmi
váratlan egy olyan társadalom részéről, amely még nem érett meg
arra, hogy szembenézzen a múltjával”.
„Első fokon meghozott ítéletről van szó, amelyet nem
kommentálhatunk. Persze nem vagyunk vele elégedettek, és azt várjuk,
hogy a magyar ügyész hivatala nyújtson be fellebbezést” – mondta
Bruno Vekaric, a Háborús Ügyekben ítélkező Szerb Törvényszék
szóvivője, akit a Tanjug szerb hírügynökség idézett.
A Fővárosi Bíróság hétfőn nem jogerősen felmentette a háborús
bűntett vádja alól a 97 éves Képíró Sándort. A volt csendőr
századost az ügyész azzal vádolta, hogy 1942. január 21-23. között,
egy újvidéki razzia során, az egyik járőrcsoport parancsnokaként
közreműködött ártatlan civilek – közöttük zsidók – törvénytelen kivégzésében.
Az ügyészség végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabását kérte, míg a
védelem az eljárás megszüntetését indítványozta, illetve a vádlott felmentését kérte.
Képíró Sándor – aki a háború után évtizedekig Argentínában élt, és
1996-ban tért vissza Magyarországra – a tárgyalás alatt tagadta
bűnösségét. Azt mondta, nem vett részt a vérengzésben, nem is kapott
utasítást rá, ártatlanul vádolják, ami szerinte ki is fog derülni.
A per során szakértőként meghallgatott történészek úgy foglaltak
állást, hogy a dokumentumok, amelyeken az ügyészség álláspontja
alapszik, nem teljesek, vagy rosszul fordították le őket.