Ronald Reaganre emlékezve olyan embert ünneplünk, aki mindig kiállt a szabadság gondolata mellett,
Transzatlanti hét – Amerikai képviselő: a szabadság fénye nem ismer határokat
Ronald Reaganre emlékezve olyan embert ünneplünk, aki mindig kiállt a szabadság gondolata mellett, születésének 100. évfordulója arra emlékeztet, hogy a szabadság fénye nem ismer határokat – mondta Mac Thornberry, a Reagan-emlékünnepségre Budapestre érkezett amerikai kongresszusi küldöttség tagja kedden a Parlamentben.
Reagan örökségét továbbra is mindenhol ünneplik, ahol becsülik a
szabadságot. Nem szabad egyetlen népre sem rákényszeríteni a
szabadságot, de a szabad népeknek égve kell tartaniuk a szabadság
gyertyáját, „a szabadság fénye az elnyomás idején sem hunyhat ki” –
hangsúlyozta a Felsőházi teremben rendezett centenáriumi
megemlékezésen Mac Thornberry.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint
Reagan legfontosabb üzenete: az országok csak együtt védhetik meg
hatékonyan értékeiket, ezért a transzatlanti szövetség fontosabb,
mint valaha. Magyarország számára az Európai Unióhoz és az Egyesült
Államokhoz fűződő kapcsolatai egyaránt fontosak – jelentette ki.
Mint mondta, ha élne, Reagan ma arra intene: a szabadságról nem
csak katonai szempontból kell gondoskodni, az erős gazdasági
kapcsolatok is fontosak. Kifejtette: Magyarország büszke arra, hogy
„Reagan nyomában halad”, amikor az arab tavasz országainak
felajánlja segítségét a demokrácia építésében.
Az egykori amerikai elnök életműve leginkább a világszabadság
szóban foglalható össze – vélekedett, rámutatva: Reagan országa
hatalmát arra használta, hogy világszerte haladást érjen el a
szabadság, az emberi jogok és a demokrácia ügyében.
Horváth János (Fidesz) országgyűlési képviselő felidézte: a
hetvenes években találkozott Ronald Reagannel, aki kaliforniai
kormányzóként élénken érdeklődött az 1956-os forradalom iránt.
Meglepően sokat tudott a magyarországi eseményekről – mondta az
Országgyűlés korelnöke, hozzátéve, Reagan nagyon fontosnak tartotta
a magyar eseményeket az Egyesült Államok szempontjából.
Kevin McCarthy, képviselőházi republikánus frakcióigazgató, a
Reagan-emlékünnepségre Budapestre érkezett kongresszusi delegáció
vezetője arról beszélt, hogy az amerikai és a magyar népet több
dolog összeköti. Amikor Amerika a szabadságáért harcolt, két magyar
tábornok is részt vett a harcokban, „ezt soha nem felejtjük el”.
Kossuth Lajos – akinek a mellszobra ott áll a washingtoni
Capitoliumban – pedig máig szól hozzánk, 1848-ban kiállt a
szabadságért, majd kiutazott az Egyesült Államokba, ahol több mint
300 beszédet tartott, sok városban utcák, közterek viselik a nevét –
mondta a kongresszusi képviselő.
Az Egyesült Államok mindig ki fog állni a szabadságért –
hangsúlyozta, megjegyezve, az elnyomás nem mindig tankokkal jön,
gazdasági elnyomás formájában is érkezhet. „Ahogy leküzdtük a
zsarnokságot, úgy leküzdhetjük a gazdasági nehézségeket is” –
mondta, és arra szólított fel: „vállaljuk, hogy bármely zsarnokság ellen fellépünk”.
Aaron Schock, az amerikai kongresszus legfiatalabb képviselője azt
emelte ki: Reagan megingathatatlan volt abbéli a hitében, hogy a
szovjet birodalom legyőzhető, jóllehet ez akkoriban meglehetősen
szokatlan meggyőződés volt. Éppen azzal ért el zavarba ejtő
sikereket, hogy időről időre szembement a hagyományos gondolkodással. A 40. amerikai elnök megerősítette azokat a népeket, amelyek a vasfüggöny mögött éltek, hogy hamarosan ismét rájuk virrad a szabadság – hangsúlyozta.
A 30 éves amerikai képviselő méltatta, hogy Magyarország ma utat
mutat a világnak abban a tekintetben, mennyire fontosak a gazdasági
növekedést célzó politikák. Arról is szólt, hogy Magyarország más
nemzetekkel vállvetve harcol a világon a szabadság védelmében,
különösen azzal, hogy részt vesz az afganisztáni NATO-misszióban.
Azt mondta, Reagan 1981-ben úgy kezdte elnökségét, hogy felvázolt
egy jövőképet, amelyet elnöksége végére el akart érni; a magyar
kormány is így tesz, pontosan tudja, hová szeretne eljutni 5, 10 év
alatt, és fegyelmezett megközelítéssel, határozott intézkedésekkel
tartja céljait. A képviselő méltatta a sikeres magyar EU-elnökséget is.
A megemlékezésen részt vett Edwin Meese, Reagan
igazságügy-minisztere, továbbá jelen voltak országgyűlési
képviselők, jelenlegi és volt budapesti amerikai és washingtoni
magyar nagykövetek, továbbá az amerikai magyar közösség vezetői,
amerikai és magyar közéleti személyiségek.
A 100 éve született és 2004-ben elhunyt Ronald Reagan szobrát
szerdán leplezik le a Szabadság téren az amerikai nagykövetség
előtt; a rendezvényen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök és Nancy
Reagan egykori first lady képviseletében Condoleezza Rice volt
amerikai külügyminiszter. A szoboravatás a transzatlanti hét kiemelt eseménye.
