A Szíriát vaskézzel irányító Bassár el-Aszad erről egy interjúban
beszélt,
A szíriai elnök szerint országa ellenáll az olyan típusú megrázkódtatásoknak, mint amelyek Tunéziában a rendszer bukásához, Egyiptomban pedig meggyengüléséhez
vezettek.
A Szíriát vaskézzel irányító Bassár el-Aszad erről egy interjúban
beszélt, amely hétfőn jelent meg a Wall Street Journalban. Az elnök
szerint a dolgok lényege az, hogy „nagyon közelről kell ismerni,
hogy mit gondol a nép. Ha ebben hiba van… vákuum keletkezik, és ez
zavarokat okoz” – mondta.
El-Aszad közölte, hogy politikai és gazdasági reformokat akar, de
nem feltétlenül a tunéziai és egyiptomi események miatt. „Ha valaki
nem látta a történtek előtt a reformok szükségességét, akkor már
bármilyen reform késő” – jelentette ki.
Szíriának több baja van, mint az arab országok többségének, de
szerinte el van szigetelve a zűrzavartól, mert ő megérti népe
igényeit, és egyesíti az Izrael elleni közös üggyel.
Az elnök elismerte, hogy „új korszak” jelei mutatkoznak a
Közel-Keleten. A gondokért a nyugatot, ezen belül főképpen az
Egyesült Államokat okolta, mert nem volt képes elfogadtatni a békét
Izrael és az arabok között, és mert háborúzik Irakban és Afganisztánban.
A szíriai reformok szerinte az iraki és libanoni felfordulás miatt
lassultak le az utóbbi években. „Ma jobb, mint hat évvel ezelőtt, de
a helyzet nem optimális. Még hosszú utat kell megtenni, mert ez egy
folyamat” – mondta.
EL-Aszad Nagy-Britanniában szemorvosnak tanult, a hatalmat az
apjától örökölte 2000-ben, s azóta óvatos piaci reformokat vezetett
be, de politikaiakat nem. A rendszer belső ellenfeleit rutinszerűen
lecsukják. Sok arab szemében azonban más vezetőkénél nagyobb
tekintélyt vívott ki azzal, hogy szilárdan kiáll Izraellel szemben,
a palesztinok oldalán, és ellenezte Irak amerikai invázióját.
BreuerPress-media info
