ERŐVEL IS VISSZATARTANÁ A TÁVOZNI KÍVÁNÓ ORVOSOKAT A CSEH KORMÁNYZAT
ERŐVEL IS VISSZATARTANÁ A TÁVOZNI KÍVÁNÓ ORVOSOKAT A CSEH
KORMÁNYZAT
Pozsony/Prága – Válsághelyzet kihirdetésével tartaná vissza az
alacsony bérek miatt kórházaikat elhagyni kívánó cseh orvosokat a
prágai kormányzat. Leos Heger egészségügyi miniszter közölte: ha
valamelyik régióban nagyszámú orvos hagyja el a kórházakat, és
veszélybe kerül a lakosság egészségügyi ellátása, megpróbálja
meggyőzni a régió elöljáróját, hogy lépjen. „Szükség esetén
lehetőség van válsághelyzet kihirdetésére” – nyilatkozta szerdán
Prágában a miniszter. Válsághelyzetet alapvetően váratlan és
nagyméretű katasztrófák esetén lehet kihirdetni. „Amikor a lakosság
nagyobb csoportjának az egészsége veszélyeztetve van, az ok lehet a
válsághelyzet kihirdetésére” – véli Heger. December végéig mintegy
4000 cseh orvos, a kórházakban dolgozók egynegyede, mondta fel
munkaszerződését.
BUDAPESTI NÉMET HETILAP KIADÓJA A MÉDIATÖRVÉNYRŐL
Budapest/Berlin – A magyar médiatörvényről közöl interjút egy német
nyelvű budapesti hetilap kiadójával internetes oldalán szerdán a
Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az 1988 óta Magyarországon élő német
Jan Mainka, aki 1999-ben alapította 7 ezer példányban megjelenő,
főként a Magyarországon dolgozó német üzletemberek körében népszerű
Budapester Zeitungot, kifejti: német újságíróként nem érzi, hogy az
új médiatörvény bármiben korlátozná. Amellett – mutat rá – a magyar
törvények esetében is igaz a mondás, „nem eszik olyan forrón a
kását”. Ráadásul kétségei vannak a médiatörvény
megvalósíthatóságával kapcsolatban is, hiszen mindazt, ami az
interneten megjelenik, szinte lehetetlen ellenőrizni. Mainka a
magyar médiatörvényre való nyugati reagálásokat eltúlzottnak,
hisztérikusnak tartja. Hol voltak a mai figyelmeztetők és önjelölt
magyarbarátok, amikor az ország nyolc év alatt egyre mélyebbre
süllyedt a korrupció és a rossz gazdálkodás mocsarába? – teszi fel a
kérdést. Az ártatlanság vélelme a magyar kormányt is megilleti,
amely – igaz, olykor ügyetlenül és nem hozzáértő módon – megpróbálja
kihúzni az ország szekerét a kátyúból – jelzi az interjúban a
Budapester Zeitung kiadója.
MÉDIATÖRVÉNY – ELMAR BROK CIKKE A FRANKFURTER RUNDSCHAUBAN
Budapest/Berlin – A magyar médiatörvénnyel kapcsolatos
aggodalmakról közölt vendégkommentárt a Frankfurter Rundschau című
német lap szerdai számában Elmar Brok, a kormányzó Német
Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője,
az EP néppárti frakciójának külpolitikai szóvivője, a német-magyar
fórum társelnöke. A magyar jogszabályról szólva megállapítja, hogy a
közmédiumok átszervezése, egy közös szervezetbe tömörítése nem
jelent problémát, „még ha ezáltal mintegy félszáz ember el is
veszíti államtitkári fizetését”. Sok országban létezik a
magyarországihoz hasonló médiahatóság is, regisztrálási és
licencadási joggal. Problémának látszik viszont, hogy az
Orbán-kormány a maga kétharmados többségével egy olyan, több mint
120 oldalas törvényt vitt keresztül, amely a közszolgálati és a
magánmédiától az internetig szinte az egész kommunikációt
szabályozza. A választók alkotmányozó többséggel ruházták fel a
kormánypártot, ami különleges mértéktartást és felelősségtudatot
követel meg, „nehogy a demokratikus és jogállami rendet lebontsák”.
Ezért világossá kell tenni – írja -, hogy a médiahatóság minden
intézkedése törvényesen ellenőrizhető. „A törvényalkotásból, a
médiahatóságok magatartásából és a joggyakorlatból olyan eredménynek
kell születnie, amely biztosítja a sajtószabadságot. A
médiahatóságoknak, amelyek függetlenek a kormánytól, és amelyeket a
parlament választ meg, csak akkor szabad szankciókkal a szerkesztői
szabadságba beavatkozniuk, ha azok az ifjúságvédelemre,
pornográfiára vagy reklámszabályozásra vonatkoznak” – írja
Brok.
A DIE WELT A MÉDIATÖRVÉNYRŐL ÉS ORBÁN VIKTOR POLITIKÁJÁRÓL
Budapest/Berlin – Az EU-elnökségre készülő Magyarország
miniszterelnökének politikáját elemzi Pusztai Putyin Európának című
cikkében szerdán a Die Welt című napilap. A konzervatív német újság
írásának bevezetőjében megállapítja, hogy az EU-elnökség féléves
turnusváltásai a nyilvánosság számára általában észrevétlenek
maradnak, s hogy Brüsszelben senki sem emlékszik olyasmire, hogy egy
ország még elnökségének kezdete előtt a címlapokra került volna.
Magyarországnak, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnöknek most ez
sikerült. Röviddel karácsony előtt a magyar kormány olyan törvényt
fogadott el, amely a magyar médiát a jövőben a legszigorúbb állami
ellenőrzés alá helyezi. A hivatalos Brüsszel számára, amely a
sajtószabadságot mint az egyik legfontosabb európai értéket nagy
becsben tartja, ez valóságos arculcsapás volt. Azonmód következett
is a kemény bírálat Berlinből, Prágából és Luxemburgból. A
„budapesti erős ember” is azonnal válaszolt. Közölte, hogy nem fog
„remegő térddel” egy nyugati visszhangra reagálni, és „esze ágában”
sincs a vitatott törvényt visszavonni – áll a cikkben. A magyar
elnökség így már most jelentékeny demokráciadeficit gyanújában áll.
A bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a „puszta Putyinja” a szinte
összes állami intézmény „gleichschaltolásával” a magyar történelem
tekintélyelvű rendszereinek szerencsétlen hagyományát folytatja. Az
a kritika azonban, hogy fehérorosz állapotokat teremt az EU közepén,
Orbánt egyáltalán nem izgatja. „Magyarország nem az az ország, amely
híján van az öntudatnak” – mondja. Úgy véli, hogy ezt minden erővel
be kell bizonyítania – fejeződik be a Die Welt cikke.
BreuerPress media info
